8p
A Hattyúk Tava alapkoreográfiája annyira zseniális, hogy 1895 óta szinte változatlan - hacsak nem számítjuk a csábos hattyúfiúkat, az 50 hektoliter vízben gázoló táncosokat és a ma élő legjobb táncos elképesztő grand jeté-it. Balett-ajánló kezdőknek és haladóknak.
Fotó: New Adventures

Ha balettről beszélünk akkor mindenkinek először A hattyúk tava ugrik be. Ez persze nem véletlen: ez a balettirodalom legtöbbet játszott műve.

A darab Csajkovszkij első balettje, melyet egy orosz népmese alapján írt valamikor 1874-1876 között. Julius Reisinger állította először színpadra 1877-ben Moszkvában, de az igazi sikert Marius Petipa koreográfiája hozta el 1895-ben a legendás Marjinszkij Színház színpadán, a zeneszerző halála után két évvel.

Vaganova, Petipa, Legat, Fokine… Mi is az a balett?

Bár a balettet mindenki Oroszországhoz köti, voltaképpen olasz és francia gyökerei vannak. XIV. Lajos olyannyira rajongott a balettért és annyira támogatta azt, hogy még becenevét is a balettnak köszönheti - ugyanis nem csupán nézni szerette az előadásokat, hanem olykor maga is fellépett bennük. Így volt ez az Éjszaka Balettja című előadásban is, melyben a Napkirályt táncolta - így ennek a  szerepnek köszönheti azt a nevet, mellyel bevonult a történelembe.

A balettet azonban Agrippina Vaganova, a Cári Balett szólistája és koreográfusa határozta meg. Ő volt, aki először leírta a balettlépéseket, és meghatározta azok pontosságát - mai napig az általa leírtak alapján tanítanak. Bár Vaganova írta le a szabályokat, nem ő találta ki őket. A legfontosabb művész a balett-történelemben - ha lehet ilyet mondani - a Franciaországban tanult Marius Petipa táncos, koreográfus, balettmester volt, ő a balettcsaládfa első embere, tőle származik a mai világon szinte minden, ami balettel kapcsolatos.

Az ő kezei között fejlődött Vaganova, Nyikolaj Legat, Mihail Fokin… Az utóbbi két táncos keze között nevelkedett Vaclav Nyizsinszkij, Tamara Karszavina, Bronyiszlava Nyizsinszka, Serge Lifar - ők határozzák meg a mai balett társulatok krémjét, így a Royal Balletet, a New York City Balletet, a Bolshoi Balletet, a Scala Balletet stb. Ők határozták meg Rudolph Nureyevet, Maurice Béjart, Mihail Barisnyikovot is. A Ballet Russe az 1900-as évek elején elvarázsolta és beoltotta Európát.

Melyik kamasz ne vágyna egy hattyúra?

A hattyúk tava története egyszerű, egy orosz népmese alapján Vladimir Begicsev, a Moszkvai Nagyszínház művészeti vezetője írta: egy fiatal hercegnek menyasszonyt kell választania, ám ő egy vadászat során találkozik Odette-tel, az elátkozott lánnyal, akinek testvéreivel együtt napközben hattyúként kell élnie, amíg az igaz szerelem rá nem talál. A herceg szerelembe esik, és az udvari bálon minden lányt elutasít, csak Odette-re vár.

Odette helyett azonban a lányokat elátkozó gonosz varázsló saját lányával, Odiliával, a fekete hattyúval jelenik meg, aki Odette arcát ölti fel, a becsapott herceg pedig szerelmet esküszik neki, megszegve ezzel Odette-nek tett ígéretét. Mikor a fiatal rájön, hogy nem a szerelme áll előtte, a tó melletti tisztásra siet, és mindent megmagyaráz az összetört szívű hattyúlánynak. Mikor a szerelmesek már éppen megszöknének, feltűnik a gonosz varázsló, akivel a herceg megküzd, és végül letépi bagolyszárnyait, ezzel megtöri hatalmát, az elátkozott hattyúk pedig megszabadulnak.

Pas de Quatre

Bár a történet egyszerű, a tánc igen nehéz. A fekete és a fehér hattyút egyazon táncos táncolja, ami külön komplikálttá teszi az alakítást mind színészi, mind fizikai szempontból.

Az 1895-ös Petipa-koreográfia annyira erős, hogy a mai napig szinte csak az ezzel viszik színre a művet, és melyben a Pas de Quatre annyira ikonikus, hogy mindenki ismeri, maximum nem tudja hova kötni.

Íme:

Na ugye…

Aki nem látta még a darabot, az menjen el és nézze meg először a klasszikus verziót. Kiváló előadások vannak szerte a világon. Kimagasló előadások ezek közül: a Scala darabja, ugyanis a herceget a ma élő legjobb táncos, Roberto Bolle táncolja:

...és a Royal Ballet produkciója:

Minkét előadás évről évre műsorra kerül.

New Adventures

Azonban ha már láttunk eredeti Hattyúkat, akkor ideje megismerkedni valami újjal. Matthew Bourne (aki amúgy Sir) napjaink egyik legelismertebb koreográfusa. Az 1960-ban született koreográfus 1987-ben alapította meg első társulatát, az Adventure in Motion Pictures nevű csapatot, majd 2002-ben a New Adventure-t. Többnyire klasszikus művekhez nyúl hozzá, klasszikus balett-koreográfiákat készít, azonban a műveket teljesen újjáértelmezi, maivá teszi, megtölti humorral és társadalomkritikával. (Később bizonyára több produkciójáról is szó fog esni sorozatunkban.) Azonban most a világsikert meghozó, 1996-ban bemutatott A hattyúk tava előadásáról kell beszéljünk.

A darab a napjainkban játszódik – és tényleg, ugyanis Bourne folyton  ellenőrzi és felülírja önmagát, szóval a darab sokat változott már a '96-os premier óta. Az angol királyi család ifjú hercege szenved a rá nehezedő súlytól, a magánytól, és beleszeret a hattyúba. Nem testi szerelemmel, nem romantikus módon: a hattyú szabadságába, egyszerűségébe, állat létébe bolondul bele – szó szerint. A Hattyút, egy férfi táncolja.

Bár a darab tele van humorral, és a nézőtéren nagy nevetések vannak, azért a végkifejlet elég nyomasztó. Aki nem tudja élőben megnézni, az két verzióban is megveheti dvd-n. Az előadás minden lehetséges díjat megkapott az Egyesült Királyságban és Amerikában egyaránt. De tényleg mindent.

A darab honlapja >>

Oslo Operaház

A progresszív fiatal operaház, már küllemével felkelti az érdeklődést. A tengerből kiemelkedő hullám koncepcióját a 2000-es évi milleniumi pályázaton nyerte meg a Snohetta tervezőiroda. Kiváló adottságokkal bíró, progresszív skandináv épület, tele a fiatalokra jellemző lelkesedéssel és hévvel. Az opera és balett műfajának sincs igazán történelme Norvégiában, és az operaházuk is gyerek még - így semmiféle tradíciók nem kötik a művészek kezeit egyelőre. Ezen okokból születhetett meg 2014-ben a hattyúk tava merően új változata. Nem csupán a történeten, hanem még a zenén is komolyan változtattak, és a balettkar mellett színpadra lépnek prózai és operaművészek is.

A darabot a svéd Alexander Ekman jegyzi.

A darab egy szürreális, 1887-es Bolsoj Színház-beli képpel indul, a balett elképzelt születésével, majd megalkotásával, mígnem eljutunk a kész Hattyúk Taváig, nem is akármilyen verzióban: a hattyúk több mint 5000 liter vízben táncolnak a színpadon. Eszméletlen humorral, fantasztikus látvánnyal és izgalmas zenei világgal jelenik meg előttünk a mű. A zenét Csajkovszkij mellett Mikael Karlsson jegyzi.

Az előadás trailere:

Az előadás angol nyelvű.

Előadások a 2015/16-os szezonban:

Május 27., 28., 30.

Június 1., 3., 4., 6., 7., 10., 17., 20.

Jegyárak: 100-745 norvég korona

A darab honlapja >>

Les Ballets Trockadero de Monte Carlo

Ha már az újjáértelmezett produkciókon is túl vagyunk, akkor jöhet a fékezhetetlen humor.

A Les Ballets Trockadero des Monte Carlo egy igen különös együttes. Csak és kizárólag férfi művészek táncolnak benne, méghozzá nem is akármilyen tehetségek. (A magyar táncosok közül a társulat több mint negyven éves fennállása óta egyedül Major Lászlónak sikerült felvételt nyernie az együttesbe.) Habár alapvető műfajuk a nevettetés, mégis az egyik legkomolyabb technikai tudással kell rendelkezniük a művészeknek, ugyanis férfi testfelépítéssel, hibátlanul női balettet táncolni igazán nagy kihívás. Ám ha sikerül, az a humor csúcsa, íme a bizonyíték:

A Hattyú Halála:

A Trockadero balett szinte minden nap játszik, folyton turnén vannak. A honlapjukon lehet válogatni a helyszínek közül, aki azonban nem akar utazni, az Budapesten is megnézheti őket 2016. február 24-25-én a Budapesti Táncfesztivál keretein belül - ehhez linket még nem tudunk adni, mert még nincs kiírva az esemény.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy, bár avatatlan szemeknek is mókás a produkciójuk, igazán akkor élvezni az ember, ha a zsebében vannak a klasszikus balettrepertoár alapjai. Így hát nincs más választás, mint balettelőadásokat nézni élőben, vagy legalább felmenni a Youtube-ra, ahol egy az egyben dvd-minőségben végignézhetőek a Scala balettjei, a Bolsoj balettjei és több nagy nemzetközi produkció.

A hattyúk tava, Giselle, Sylphids, Bayadére, Sleeping Beauty alapnak nem is rossz.


 

Színházi ajánló sorozatunk korábbi részei:

Címkék: Kultúra Színház

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Kultúra Másolni szabad, de a méretet tilos ugyanakkorára venni
Kenessei András | 2025. június 21. 14:27
Az utóbbi hetekben-hónapokban többször is ellátogattunk távoli országok érdekes árveréseire, ahol aukciós világcégek adtak többnyire jó példát arról, hogy miképp is kell bánni egy művészeti értékkel. Most azonban nem megyünk más kontinensekre, csak ide, a szomszédba. Mert érdekesség itt is van.
Kultúra Amikor egy félig érett banán többet ér, mint egy luxuslakás
László Éva Lilla | 2025. június 14. 14:09
Ki fizet egy gyereknagyságú műanyag figuráért 52 millió forintnak megfelelő összeget? Vagy egy hajtincsért közel 5,5 millió forintot? A kérdés prózai, természetesen vannak, akik kimondottan ezekre vágynak és meg is engedhetik maguknak. 
Kultúra Érdekes fejlemény: megfestették a születési és pénzarisztokráciát
Kenessei András | 2025. június 7. 18:22
A Sotheby’s New Yorkban rendezett árverést festményekből és kisplasztikákból, Mesterművek 1300-1900 címmel és ezen az aukción 138 tételt vitt kalapács alá, köztük négy (pontosabban 3+1) magyar művész egy-egy alkotását. Nézzük meg közelebbről, milyen üzleti sikert értek el nem is akármilyen magyar festők művei egy távoli ország jelentős városában.
Kultúra Időutazás – ahol Puskás Öcsi ma is labdába rúghat
Kenessei András | 2025. május 17. 10:44
Ha május, akkor indulnak a fagyosszentek és a tavaszi aukciók, ez a menetrendje az árverési naptárnak itthon már évtizedek óta. Összesen több mint kétezer tétel a felhozatal, amely kilenc árverési napon kerül kalapács alá. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat és a legérdekesebbeket.
Kultúra Egy vázáért 148 ezret is adtak – kalapács alá kerültek az üvegkincsek
Kenessei András | 2025. május 10. 17:06
Egyedülálló díszüveg-gyűjtemény került kalapács alá az antikvarium.hu online árverésén – a szecesszió és az art deco jegyében.
Kultúra Gazdaggá tenné Jennifer Lopez Kazahsztánt?
Privátbankár.hu | 2025. április 14. 06:27
Asztanában lép fel a sztár, a helyi vezetés szerint jókora hasznot hozhat az esemény.
Kultúra Megtalált képek – mesterművek a magyar festészetben
Kenessei András | 2025. március 3. 14:29
Egy elveszettnek hitt festészeti korszak tárul fel a Megtalált képek kiállításon. Molnos Péter kutatásai új fényt vetnek a 20. századi magyar művészetre.
Kultúra Meglepően népszerű a háborús szabotázskézikönyv
Bózsó Péter | 2025. február 15. 09:47
Amerikában a jelenleg legnépszerűbb ingyenesen letölthető könyv a Szabotázsok praktikus kézikönyve, amelyet 1944-ben írt a CIA elődje. Ez a siker nem lepi meg a hírszerzéstörténészeket, hiszen Donald Trump és Elon Musk első intézkedései ellen egyfajta ellenállás kezd formálódni.
Kultúra A legjobb befektetések nyomában
László Éva Lilla | 2025. február 6. 15:03
Elstartolt az idei Art and Antique Budapest kiállítás, amire több mint negyven klasszikus és kortárs galéria válogatta össze műalkotásainak legjavát. A rendezvény főszervezője, Tausz Ádám a megnyitó előtt a helyszínen néhány műhelytitkot is elárult.   
Kultúra A fontos épület, amelyet Szijjártó Péter is felkeresett Prágában
Privátbankár.hu | 2025. február 6. 14:34
A magyar külügyminiszter a helyi magyar közösség életében is jelentős Szent Henrik templomban járt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG