|
| Fotó: New Adventures |
Ha balettről beszélünk akkor mindenkinek először A hattyúk tava ugrik be. Ez persze nem véletlen: ez a balettirodalom legtöbbet játszott műve.
A darab Csajkovszkij első balettje, melyet egy orosz népmese alapján írt valamikor 1874-1876 között. Julius Reisinger állította először színpadra 1877-ben Moszkvában, de az igazi sikert Marius Petipa koreográfiája hozta el 1895-ben a legendás Marjinszkij Színház színpadán, a zeneszerző halála után két évvel.
Vaganova, Petipa, Legat, Fokine… Mi is az a balett?
Bár a balettet mindenki Oroszországhoz köti, voltaképpen olasz és francia gyökerei vannak. XIV. Lajos olyannyira rajongott a balettért és annyira támogatta azt, hogy még becenevét is a balettnak köszönheti - ugyanis nem csupán nézni szerette az előadásokat, hanem olykor maga is fellépett bennük. Így volt ez az Éjszaka Balettja című előadásban is, melyben a Napkirályt táncolta - így ennek a szerepnek köszönheti azt a nevet, mellyel bevonult a történelembe.
A balettet azonban Agrippina Vaganova, a Cári Balett szólistája és koreográfusa határozta meg. Ő volt, aki először leírta a balettlépéseket, és meghatározta azok pontosságát - mai napig az általa leírtak alapján tanítanak. Bár Vaganova írta le a szabályokat, nem ő találta ki őket. A legfontosabb művész a balett-történelemben - ha lehet ilyet mondani - a Franciaországban tanult Marius Petipa táncos, koreográfus, balettmester volt, ő a balettcsaládfa első embere, tőle származik a mai világon szinte minden, ami balettel kapcsolatos.
Az ő kezei között fejlődött Vaganova, Nyikolaj Legat, Mihail Fokin… Az utóbbi két táncos keze között nevelkedett Vaclav Nyizsinszkij, Tamara Karszavina, Bronyiszlava Nyizsinszka, Serge Lifar - ők határozzák meg a mai balett társulatok krémjét, így a Royal Balletet, a New York City Balletet, a Bolshoi Balletet, a Scala Balletet stb. Ők határozták meg Rudolph Nureyevet, Maurice Béjart, Mihail Barisnyikovot is. A Ballet Russe az 1900-as évek elején elvarázsolta és beoltotta Európát.
Melyik kamasz ne vágyna egy hattyúra?
A hattyúk tava története egyszerű, egy orosz népmese alapján Vladimir Begicsev, a Moszkvai Nagyszínház művészeti vezetője írta: egy fiatal hercegnek menyasszonyt kell választania, ám ő egy vadászat során találkozik Odette-tel, az elátkozott lánnyal, akinek testvéreivel együtt napközben hattyúként kell élnie, amíg az igaz szerelem rá nem talál. A herceg szerelembe esik, és az udvari bálon minden lányt elutasít, csak Odette-re vár.
Odette helyett azonban a lányokat elátkozó gonosz varázsló saját lányával, Odiliával, a fekete hattyúval jelenik meg, aki Odette arcát ölti fel, a becsapott herceg pedig szerelmet esküszik neki, megszegve ezzel Odette-nek tett ígéretét. Mikor a fiatal rájön, hogy nem a szerelme áll előtte, a tó melletti tisztásra siet, és mindent megmagyaráz az összetört szívű hattyúlánynak. Mikor a szerelmesek már éppen megszöknének, feltűnik a gonosz varázsló, akivel a herceg megküzd, és végül letépi bagolyszárnyait, ezzel megtöri hatalmát, az elátkozott hattyúk pedig megszabadulnak.
Pas de Quatre
Bár a történet egyszerű, a tánc igen nehéz. A fekete és a fehér hattyút egyazon táncos táncolja, ami külön komplikálttá teszi az alakítást mind színészi, mind fizikai szempontból.
Az 1895-ös Petipa-koreográfia annyira erős, hogy a mai napig szinte csak az ezzel viszik színre a művet, és melyben a Pas de Quatre annyira ikonikus, hogy mindenki ismeri, maximum nem tudja hova kötni.
Íme:
Na ugye…
Aki nem látta még a darabot, az menjen el és nézze meg először a klasszikus verziót. Kiváló előadások vannak szerte a világon. Kimagasló előadások ezek közül: a Scala darabja, ugyanis a herceget a ma élő legjobb táncos, Roberto Bolle táncolja:
...és a Royal Ballet produkciója:
Minkét előadás évről évre műsorra kerül.
New Adventures
Azonban ha már láttunk eredeti Hattyúkat, akkor ideje megismerkedni valami újjal. Matthew Bourne (aki amúgy Sir) napjaink egyik legelismertebb koreográfusa. Az 1960-ban született koreográfus 1987-ben alapította meg első társulatát, az Adventure in Motion Pictures nevű csapatot, majd 2002-ben a New Adventure-t. Többnyire klasszikus művekhez nyúl hozzá, klasszikus balett-koreográfiákat készít, azonban a műveket teljesen újjáértelmezi, maivá teszi, megtölti humorral és társadalomkritikával. (Később bizonyára több produkciójáról is szó fog esni sorozatunkban.) Azonban most a világsikert meghozó, 1996-ban bemutatott A hattyúk tava előadásáról kell beszéljünk.
A darab a napjainkban játszódik – és tényleg, ugyanis Bourne folyton ellenőrzi és felülírja önmagát, szóval a darab sokat változott már a '96-os premier óta. Az angol királyi család ifjú hercege szenved a rá nehezedő súlytól, a magánytól, és beleszeret a hattyúba. Nem testi szerelemmel, nem romantikus módon: a hattyú szabadságába, egyszerűségébe, állat létébe bolondul bele – szó szerint. A Hattyút, egy férfi táncolja.
Bár a darab tele van humorral, és a nézőtéren nagy nevetések vannak, azért a végkifejlet elég nyomasztó. Aki nem tudja élőben megnézni, az két verzióban is megveheti dvd-n. Az előadás minden lehetséges díjat megkapott az Egyesült Királyságban és Amerikában egyaránt. De tényleg mindent.
Oslo Operaház
A progresszív fiatal operaház, már küllemével felkelti az érdeklődést. A tengerből kiemelkedő hullám koncepcióját a 2000-es évi milleniumi pályázaton nyerte meg a Snohetta tervezőiroda. Kiváló adottságokkal bíró, progresszív skandináv épület, tele a fiatalokra jellemző lelkesedéssel és hévvel. Az opera és balett műfajának sincs igazán történelme Norvégiában, és az operaházuk is gyerek még - így semmiféle tradíciók nem kötik a művészek kezeit egyelőre. Ezen okokból születhetett meg 2014-ben a hattyúk tava merően új változata. Nem csupán a történeten, hanem még a zenén is komolyan változtattak, és a balettkar mellett színpadra lépnek prózai és operaművészek is.
A darabot a svéd Alexander Ekman jegyzi.
A darab egy szürreális, 1887-es Bolsoj Színház-beli képpel indul, a balett elképzelt születésével, majd megalkotásával, mígnem eljutunk a kész Hattyúk Taváig, nem is akármilyen verzióban: a hattyúk több mint 5000 liter vízben táncolnak a színpadon. Eszméletlen humorral, fantasztikus látvánnyal és izgalmas zenei világgal jelenik meg előttünk a mű. A zenét Csajkovszkij mellett Mikael Karlsson jegyzi.
Az előadás trailere:
Az előadás angol nyelvű.
Előadások a 2015/16-os szezonban:
Május 27., 28., 30.
Június 1., 3., 4., 6., 7., 10., 17., 20.
Jegyárak: 100-745 norvég korona
Les Ballets Trockadero de Monte Carlo
Ha már az újjáértelmezett produkciókon is túl vagyunk, akkor jöhet a fékezhetetlen humor.
A Les Ballets Trockadero des Monte Carlo egy igen különös együttes. Csak és kizárólag férfi művészek táncolnak benne, méghozzá nem is akármilyen tehetségek. (A magyar táncosok közül a társulat több mint negyven éves fennállása óta egyedül Major Lászlónak sikerült felvételt nyernie az együttesbe.) Habár alapvető műfajuk a nevettetés, mégis az egyik legkomolyabb technikai tudással kell rendelkezniük a művészeknek, ugyanis férfi testfelépítéssel, hibátlanul női balettet táncolni igazán nagy kihívás. Ám ha sikerül, az a humor csúcsa, íme a bizonyíték:
A Hattyú Halála:
A Trockadero balett szinte minden nap játszik, folyton turnén vannak. A honlapjukon lehet válogatni a helyszínek közül, aki azonban nem akar utazni, az Budapesten is megnézheti őket 2016. február 24-25-én a Budapesti Táncfesztivál keretein belül - ehhez linket még nem tudunk adni, mert még nincs kiírva az esemény.
Azonban nem szabad elfelejteni, hogy, bár avatatlan szemeknek is mókás a produkciójuk, igazán akkor élvezni az ember, ha a zsebében vannak a klasszikus balettrepertoár alapjai. Így hát nincs más választás, mint balettelőadásokat nézni élőben, vagy legalább felmenni a Youtube-ra, ahol egy az egyben dvd-minőségben végignézhetőek a Scala balettjei, a Bolsoj balettjei és több nagy nemzetközi produkció.
A hattyúk tava, Giselle, Sylphids, Bayadére, Sleeping Beauty alapnak nem is rossz.
Színházi ajánló sorozatunk korábbi részei:
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
