Kadocsa Péter: Több alapunk is nyert első helyezést az objektív díjak kategóriáiban, ezekre nagyon büszkék vagyunk, de azért az összes közül, ami leginkább megmelengette a szívemet, az a fődíjnak is tekinthető Év Alapkezelője cím volt. Bár ez szubjektív kategóriába tartozik, azért ahogy működik, az egy jól eltalált eljárás, amely szerint a szakmai szervezetek, a szaksajtó szavazata és az ügyfelek szavazata is megjelenik benne. Szerintem nagyon jól van kialakítva a díj odaítélésének folyamata.
Valószínűleg azért kaptuk meg, mert jól sikerült az elmúlt időszak a számunkra, jó év van mögöttünk, szisztematikus munka, jó kockázatkezelési rendszer, kiegyensúlyozott teljesítmény.
P.: Az emberek ebben az iparágban leginkább a pénzükkel szavaznak, hogyan alakult a kezelt vagyon?
K. P.: Jól sikerült a tavalyi év, az ügyfelek látványosan letették a voksukat, az Aegon Biztosítótól független, tehát nem biztosítói kezelt vagyon értéke megduplázódott tavaly. Az idén is szépen alakul a beáramlás, még a március is pozitív volt. Megéreztük, hogy bizalmatlanság és felfordulás volt a piacon az utóbbi időben, de ez nálunk csak a tőkebeáramlás lassulását okozta, tőkekiáramlást nem. (Az alapok márciusi tőkeáramlásáról, alapkezelőkre is lebontva itt írtunk – a szerk.)
P.: Volt jelentősebb változás a forgalmazói hálózatban az utóbbi időben?
K. P.: Lényeges változás nem volt, lassan egy éve nyitottuk a saját központi ügyfélszolgálati irodánkat, ahol csak az alapkezelő ügyfeleit szolgáljuk ki. Emellett régebb óta az Aegon általános ügyfélszolgálati irodáit is használjuk, de ez az első saját irodánk.
P.: Lehet, hogy ez az egyetlen olyan iroda az országban, ahol csakis és kizárólag egy alapkezelő ügyfeleivel foglalkoznak?
K. P.: Valószínűleg igen. Tudtommal tervezik más alapkezelők is, hogy az ügyfelek közvetlen kiszolgálása felé nyissanak, de ez még nem valósult meg. A közvetlen forgalmazás főleg olyan cégeknek lehet érdekes, ahol nincsen befektetési vállalkozás vagy bank a pénzügyi csoport hátterében.
P.: Végső soron az Aegon esetében is van a háttérben valami, a biztosító.
K. P.: Igen, és ezt a hátteret nagyon fontosnak érezzük. A nagy banki hálózatok voltak képesek óriási mennyiségben eladni a befektetési alapokat az utóbbi időben, a biztosításokon keresztüli értékesítés ma már nem annyira hangsúlyos. Az alapok közvetlen értékesítése a biztosítók esetén pedig egyelőre nem került fókuszba. A biztosítók már nem képesek ellensúlyozni a lejáró szerződések értékét.
P.: Ez a biztosítási szakma válsága miatt van?
K. P.: Vagy legalábbis átrendeződése miatt, mert már nem a unit linked-biztosítások a legfontosabbak. Mindenesetre fontos, hogy egy nagy nemzetközi cégcsoport tagjai vagyunk, ezt az ügyfelek igencsak értékelik, plusz bizalmi tőkét ad nekünk. Ugyanakkor az értékesítésben nem segít annyira, mint egy nagy bankhálózat.
P.: Az Aegon-alapokat értékesítik hagyományos módon, bankokon és brókercégeken keresztül is, azután az említett saját irodahálózatban, valamint online rendszeren keresztül is. Ezek súlya mekkora körülbelül a befektetési jegyeken belül?
K. P.: Az utolsó kettőt mi egy csatornának tekintjük. Nyilván a mai napig a legmeghatározóbb a bankok értékesítése, az állománynak több mint 95 százaléka innét származik, és az új értékesítésben is nagyon meghatározó. Nagyon fontos nekünk a jó kapcsolat ezekkel az intézményekkel.
A saját forgalmazásnak inkább a jövő szempontjából van jelentősége, fel szeretnénk építeni egy olyan pillért, üzletágat, amelynek a szerepe kettős. Egyrészt egy kiegyensúlyozó szerepe lehet egy saját értékesítési csatornának, ahol csak a mi saját ügyfeleinket szolgáljuk ki és nincs más banki cél, ami elterelheti az ügyfelek figyelmét.
Másrészt azzal, hogy közvetlen kapcsolatban vagyunk az ügyfelekkel, sokkal jobban megismerjük az igényeiket, hogy milyen típusú termékekre van szükségük. Jobban részt tudunk venni a befektetési ismeretek közvetítésében is, ami segít az alapok jobb megismerésében.
P.: Mióta üzemel az alapkezelő ügyfélszolgálat-hálózata és az online felület?
K. P.: Körülbelül két éve, de az utóbbi egy évben futott fel jobban, ez idő alatt duplájára nőtt az ott eladott befektetési jegyek mennyisége.
P.: Az ügyfelek többségének nyilván új az online értékesítési felület.
K. P.: Azok kötnek mostanában leginkább online számlát, akik alapvetően tisztában vannak a befektetési alapok világával, ők az online számla előnyeit látják. Akinek a pénzügyi ismeretei még nem olyan fejlettek, még szükségük van az ügyintézők tanácsaira, azoknak általában először meg kell ismerkedniük az alapokkal,s hogy önállóan hozhassanak meg ilyen jellegű döntéseket.
Jelenleg még leszűkíti a potenciális ügyfelek körét, hogy nem ismerik igazán mélyen ezt a terméktípust.
P.: Milyen tapasztalatok adódnak a hálózatból, az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartásból?
K. P.: A legtöbbször pozitívak a visszajelzések, például az online felület használhatóságával kapcsolatban. Amikor valamilyen extrém helyzet van, akkor más jellegű észrevételek is akadnak, például most a brókerbotrányok kapcsán kérdések arról, biztonságban van-e a pénzük másutt, vagy akár nálunk is.
P.: Mivel tudják őket megnyugtatni?
K. P.: Elmondjuk nekik, hogy a befektetési alapok esetében az ügyfél egy alapba teszi a pénzét, amelyet egy letétkezelő őriz, és az alapkezelő tevékenységi köre a befektetési döntések meghozatalára szorítkozik. Ez egy teljesen más szintű transzparenciát is jelent, és több szereplős ellenőrzési rendszer van. Emiatt tényleg biztonságban van a pénzük. Ezeket a magyarázatokat szívesen fogadják, jobban mögé látnak az alapok működésének.
Még a brókerbotrány előtt végeztünk egy felmérést, ami januárban fejeződött be, és érdekes, hogy már akkor is a stabilitás volt a legfontosabb a befektetők számára, a biztos háttér és a nagyság. A biztonság volt az, amit egy alapkezelőnél is fontosnak tartottak. Annak ellenére, hogy az alapkezelők jobbára kisebb cégek, a nemzetközi háttér és a tőkeméret fontos szempont volt, és a hozam pedig ezek mögött inkább egy másodlagos tényező.
P.: Sokszor leírtuk már, hogy a magyar kisbefektetők túl gyakran a múltbeli hozamok alapján döntenek, és ez mekkora hiba, és ezzel általában rosszul járnak, mert rosszkor szállnak be és ki. Milyen szempontok alapján döntenek manapság?
K. P.: Általában két dolog van, amiről döntést hoznak, egyrészt hogy melyik szolgáltató termékei közül válasszanak, ahol fontos a nagyság és a tőkeerő. A termékek közötti választásban viszont nagyon nagy a bizonytalanság, nem is szeretnek dönteni, nagyon nagy arányban hallgatnak a tanácsadókra. Ha mégis döntenek, valóban általában a múltbeli hozamok alapján teszik.
Hogy van-e olyan tanácsadó, aki segít nekik abban, hogyan kell két múltbeli hozamot összehasonlítani, milyen hozamokat lehet egyáltalán egymással összehasonlítani, vagy csak a puszta nominális hozamokat nézik, abban már nem vagyok olyan biztos. Ezért is igyekszünk a saját hálózatunk oktatására nagy hangsúlyt fektetni.
P.: El lehet adni a kisbefektetőknek olyan befektetési jegyet, amelynek a hozama az utóbbi pár évben mínuszos volt, de mi szakmabeliek tudjuk, hogy épp ezért a következő években várhatóan jó lesz a teljesítménye? Például kötvényalapot hozamemelkedés után? El lehet ezt nekik magyarázni?
K. P.: Az átlagügyfélnek nem lehet. A privátbanki ügyfelek azonban az átlagnál sokkal tájékozottabbak, és ha a privátbanki tanácsadó állít össze egy portfóliót megalapozott prognózisok alapján, akkor őket meg lehet győzni.
P.: Az alapkezelőnek van saját privátbanki ügyfélköre?
K. P.: Nincs, nem tartunk fenn ilyet, a legtöbb ügyfelünk mégis privátbanki ügyfél. A legtöbb banknál a nem a saját cégcsoportjukhoz tartozó alapkezelőket csak a privátbanki üzletágba engedik be. Bár mostanában már a prémium banki kínálatban is megjelenik egy-egy alap, de az ügyfélkörünk döntő részben privátbanki. Velük viszont közvetlen kapcsolatban nem vagyunk, bár a tanácsadóktól kapunk visszajelzéseket.
P.: Ismerik a hazai ügyfelek a diverzifikációt, a kockázat elosztását többféle befektetés között?
K. P.: A lakossági kisügyfeleknél nem jellemző a kockázatmegosztás, nemhogy alapkezelők között nem, de még alapok között sem. Nekik egyébként is ritkábban van arra lehetőségük, hogy egy bankhálózatban más alapkezelők befektetési jegyeit is elérhessék, és kevésbé mozgékonyak, kevésbé keresnek alternatív megoldásokat. A prémium- és privátbanki területen inkább jellemző ez.
P.: A magas tranzakciós illeték, banki költség mennyire befolyásolja az embereket? Korlátozza a mobilitásukat, választásukat különböző pénzügyi vállalkozások között?
K. P.: Zavarja őket, azt látjuk, tendencia, hogy próbálják csökkenteni az ilyen jellegű költségeiket. Ám ez leginkább a számláik darabszámának csökkentésében ölt testet. Az, hogy esetleg egy új számla nyitásával, tranzakciós költségekkel együtt is olcsóbb lehet a váltás, mint történetesen nálunk, ahol nincs számlavezetési díj, és több más fontos tétel ingyenes, az egy fontos szempont lehetne. Mégsem ez az oka annak, hogy számlát nyitnak nálunk az ügyfelek, sőt néha menet közben döbbennek rá, hogy „jé, ez ingyen van”.
P.: Mennyire érezhető a magas kamatozású lakossági állampapírok konkurenciája?
K. P.: Két évvel ezelőtt jelentős volt ez a konkurencia, 2014-ben kicsit visszafogottabb volt a hatása. Hogy 2015 milyen lesz, még nem tudjuk, de vonzó konstrukciókkal, emelt kamatokkal jelent meg az állam nemrég. Ez komoly kihívója lesz az alacsony kockázatú befektetési alapoknak.
P.: Milyen befektetést javasolnának most a tipikus ügyfeleknek, akik jellemzően alacsony kockázatra és magas hozamra vágynak?
K. P.: Javultak, már nem az a jellemző, hogy nulla kockázatot szeretnének, és ehhez magas hozamot. Bár rendszerint kissé le vannak maradva a piaci eseményektől, azt azért látják, hogy kockázatot is kell vállalni a magasabb hozamért.
Az átlagos ügyfél számára mindenesetre egy abszolút hozamú alap még most is ideális választás lehet, mert neki a relatív rugalmasság fontos, nem tudja, és nem szeretné folyamatosan követni a piacokat és bonyolult eszköz-allokációs döntéseket hozni pár évre.
Sok ilyen alap van már a magyar piacon, több tucatnyi, emiatt nehéz a választás közöttük. De jól elkülönülnek egymástól a kockázatok mentén. Ezért érdemes az egytől hétig terjedő skálájú egységes európai kockázati besorolást használni, és az alacsony vagy közepes kockázatú abszolút hozamú alapok közül választani.
P.: Mit üzenne a kisbefektetőknek? Mi az, amit leginkább jó lenne, ha megtanulnának?
K. P.: Azt szeretném, ha ezek a rossz hírek a brókerbotrányok kapcsán legalább hozzájárulnának a pénzügyi rendszer jobb megértéséhez. Ha látnák, mennyivel más egy befektetési alap működése, mint egy brókercégé, mennyivel eltérő a működés, szűkebb a tevékenységi kör, több az ellenőrző szerv, mennyivel nagyobb a biztonság ezen a területen. Ha ezeket sikerülne belátni, lenne pozitív hatása is az eseményeknek.
De ez egy hosszabb folyamat, még a brókerbotrányok előtt készült felmérésünkből is az derült ki, hogy nagyon sok a tévhit a befektetők körében. De most hogy felkavarodott az állóvíz, azt remélem, nem azt értik meg belőle csak az ügyfelek, hogy az egész pénzügyi világot kerülni kell.
Magunkról még el szoktuk mondani, hogy egy nagy nemzetközi multinak vagyunk a leányvállalata, mégis egy regionális központ szerepét töltjük be, és így komoly szakértői csapatot tartunk fenn. Az abszolút hozamú alapokat igenis lehet úgy kezelni, hogy csapatban, közösen alaposan végiggondolunk minden lépést, és nagyon odafigyelünk a pozíciók méretezésére, a kockázatkezelésre.
Korábban ezen mindenki csodálkozott, azt mondták, az abszolút hozamú alapok arról szólnak, hogy egy jó nevű alapkezelő viszi el az egészet a hátán. De mostanában a turbulenciák miatt beérett ez a stratégia, egyenletes, jó teljesítményt tudtunk nyújtani általa.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
