A kereszténydemokrata-keresztényszociális pártszövetség a voksok 28,5 százalékát kapta az exit pollok szerint – ez elég a fölényes győzelemhez, és mintegy öt százalékponttal jobb a 2021-es választási eredménynél. Ugyanakkor némileg gyengébb az elmúlt hetekben prognosztizált 30-32 százaléknál.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Carsten Linnemann, a CDU főtitkára elismerte, hogy a pártszövetség célja egy 30 százalék feletti eredmény elérése.
Szerinte ugyanakkor erre még van esély. „Friedrich Merz lesz az új kancellár” – fogalmazott. A lap azt írja, hogy a pártszövetség eredményváróján most sokan „politikaváltás”-ról beszélnek.
Alexander Dobrindt (CSU) szerint az emberek elvárják ezt a váltást.
Friedrich Merz, a CDU-CSU kancellárjelöltje az exit pollok nyilvánosságra hozatala után azt mondta: „Mi, a CDU és a CSU, megnyertük a 2025-ös szövetségi parlamenti választásokat”.
Fotó: MTI/EPA/Fabian Strauch
Friedrich Merz erősen atlantista politikusnak számít, és határozottan kiáll Ukrajna mellett – egyértelműen jelezte, hogy fenn kívánja tartani az ukrajnai fegyverszállításokat.
Ugyanakkor nagyon szigorú bevándorláspolitikára (azaz fordulatra az eddigi német politikához képest) is ígéretet tett a kampányban: az intézkedések között szerepel az állandó határellenőrzés azonnali bevezetése, az illegálisan érkezők visszafordítása a határon, valamint az illegálisan Németországban tartózkodók tömeges kitoloncolása.
A második helyen – szintén a várakozásoknak megfelelően – a bevándorlásellenes AfD végzett 20,5 százalékkal, s ezzel megduplázta eredményét a legutóbbi választáshoz képest.
A jelenlegi kancellár Olaf Scholz pártja, a szociáldemokraták mindössze a harmadik helyre futottak be, 16,5 százalékos eredménnyel a mai felmérések szerint, ami csaknem 10 százalékpontos gyengülést jelez 2021-hez képest.
A másik jelenlegi kormánypártnak, a Zöldeknek 12 százalékot jósolnak az exit pollok – 2021-ben még 14,7 százalékot kaptak.
Az szinte biztosnak tűnik, hogy rajtuk kívül bekerül még a parlament alsóházába, azaz a Bundestagba a radikális baloldal is: a Die Linke 8,6 százalékos eredményt ért el az exit pollok szerint. Ez mintegy 4 százalékponttal jobb a 2021-es teljesítménynél.
Két pártnak, a szintén baloldali Sahra Wagenknecht Szövetségnek (BSW), valamint a kormányból tavaly ősszel kivált liberálisoknak (FDP) ugyanakkor aggódniuk kell, hogy elérik-e az 5 százalékos bejutási küszöböt: mindkét párt 5 százalék körül végzett az exit pollok szerint. (Ha esetleg nem érik el az 5 százalékot, akkor csak úgy juthatnak be, ha minimum három egyéni körzetet sikerül megnyerniük.)
A nagy kérdés most az, hogy képes lesz-e Merz megegyezni a potenciális koalíciós partnerekkel a kormányalakításról. Számos kombináció elképzelhető, az ugyanakkor szinte biztos, hogy a radikális jobboldali AfD-vel egyik párt sem kíván összefogni – másfél héttel ezelőtt ennek a pártnak a vezetőjét, Alice Weidelt fogadta Orbán Viktor a Karmelitában.
Vasárnap délután 2-ig egyébként a választásra jogosultak 52 százaléka adta le a voksát, ami jóval magasabb, mint a legutóbbi parlamenti választások idején – akkor 36,5 százalék volt ez arány.
Végleges adatok még nincsenek, de kutatóintézetek becslése szerint 83-84 százalék is lehet a részvételi arány – ilyen magas részvételre még nem volt példa az újraegyesülés, 1990 óta.
Egy februári felmérés szerint a választók számára a béke, a gazdaság, a szociális igazságosság és a migráció voltak a legfontosabb kampánytémák.
Az, hogy milyen kormány alakul majd Németországban, nekünk sem mindegy, hiszen Németország Magyarország legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnere.
Frissítés:
A hétfőre virradó éjjel közölt végeredmény szerint a BSW hajszállal, de nem érte el az 5 százalékos küszöböt: a voksok 4,97 százalékát szerezte meg. Tehát nem lesz ott az új Bundestagban. Nem lesznek ott a parlamentben a liberálisok sem, amelyek a voksok 4,3 százalékát szerezték meg. További eredmények a szavazatok összeszámlálása után: CDU-CSU: 28,5, AfD: 20,8, SPD: 16,4, Zöldek:11,6, Baloldal: 8,8.
Berlini tudósításunkat itt olvashatják:
