6p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Egy befektető azt vette észre, hogy az általa adott megbízások mindig kicsit „arrébb” teljesültek, mint tervezte - utánajárt, miféle boszorkányság áll a háttérben és amit talált, az egészen elképesztő volt. Csak úgy kerülhetjük el a lehúzást, ha saját tőzsdét nyitunk, és veszünk egy hatvan mérföldes kábeltekercset?

Mi az a HFT?

Bombaként robbant tavasszal a nemzetközi pénzügyi sajtóban Michael Lewis legújabb könyvének – Flash Boys – bemutatója. Lewist nem nagyon kell bemutatni, ám a high frequency trading, a HFT sokáig valami megfoghatatlan, kevesek által értett misztériumnak számított.

Mindenekelőtt a HFT elnevezést érdemes tisztába tenni, mivel ez egy igen általános fogalom, és nem minden esetben utal a jó erkölcsbe ütköző tevékenységre: olyan programkereskedés, mely gyors számítógépek segítségével nagyon rövid idő alatt nagy mennyiségű tranzakciót bonyolít le. Ez például azt jelenti, hogy ha valaki kifejleszt egy kereskedési programot, mely a publikált makroadatokat az embernél gyorsabban feldolgozza, és a megbízások emiatt hamarabb a tőzsdére érnek, akkor technikai fejlődésről beszélhetünk, és hatékonyabbá válhatnak a tőkepiacok.

A probléma azzal van, amit egy „leleményes” befektetők-informatikusok egy szűk csoportja a tőzsdék aktív közreműködésével véghezvitt az elmúlt pár évben. Michael Lewis könyvének főhőse - Brad Katsuyama - a Royal Bank of Canada részvénykereskedési vezetőjeként azt vette észre, hogy az általa adott megbízások mindig kicsit „arrébb” teljesültek, tehát ha például egy részvényben láttak 1000 eladót 100 dolláron, és azt meg akarták „ütni” akkor valaki megelőzte őket és mondjuk 105 dolláron teljesült a megbízás. Mivel Brad nem szereti, ha hülyének nézik, utánajárt, miféle boszorkányság készteti orális élvezetek passzív elszenvedőjévé, és amit talált, az egészen elképesztő volt.

Néhány milliszekundum gondolkodási idő mire elég?

Informatikusok és távközlési szakemberek segítségével feltérképezték a megbízásaik útvonalát, és azt találták, hogy a BATS nevű tőzsdén keresztül valaki frontolja őket. Mi az a BATS, és mi az a frontolás? A BATS egyike azon amerikai elektronikus tőzsdéknek, ahol a különböző részvényekkel kereskednek a NYSE és a NASDAQ, és sok egyéb kisebb tőzsde mellett (összesen 13-an vannak, ami eléggé baljós szám).  Az amerikai részvénypiaci kereskedelem tehát ebben az értelemben nem centralizált, hanem ugyanarra az instrumentumra egyszerre több tőzsdén is kötnek üzletet.

A frontolás vagy frontrunning pedig azon illegális tevékenységet jelenti, amikor valaki egy másik piaci szereplő megbízásáról tudomást szerez, és azt kihasználva megelőzi azt saját hasznára. A legtöbb befektető az összesített ajánlati könyvet látja, tehát az összes amerikai részvénytőzsdén lévő ajánlati könyveket aggregálva. Ebből az következik, hogy bizonyos mennyiség felett egy megbízás jellemzően több tőzsdén teljesül (pl 1000 db-os vételből 200 a NYSE-n, 500 az ARCA-n és mondjuk 300 a BATS-on).

Katsuyama tehát arra lett figyelmes, hogy amikor a BATS-ra beérkezik egy megbízása, és az odaérne a többi piacra, ott már valakik megveszik előle a kedvező áron eladó részvényeket. A BATS azért kapott kitüntetett szerepet, mert ez a tőzsde volt fizikailag (!!!) a legközelebb az RBC-hez, tehát az informatikai jel ide ért be először, a többi tőzsdére pár milliszekundummal később. Ezt a szempillantásnyi különbséget használják ki azok a döbbenetes számítástechnikai kapacitással rendelkező, és a különböző tőzsdék fizikai szomszédságába települő High Frequency Traderek akik mellesleg saját távközlési infrastruktúrákat (pl. lézer- és mikrohullámú távközlési technológiák) fejlesztettek a különböző tőzsdék közötti elérési sebességelőny kihasználása érdekében. Ma már külön iparág alakult ki a HFT-k számára optimális chipek gyártására, melyek olyan sebességgel számítják ki, és küldik el a tőzsdékre a megfelelő megbízásokat, hogy azok megtartsák a kritikus sebességelőnyüket.

Amikor intézményesítik a csalást

Bizonyos tőzsdék az elmúlt években bevezették az ú.n. flash order rendszert, ami azt jelenti, hogy az adott tőzsdére beérkező limitáras megbízást egy pillanatra „felvillantják” a tőzsdén, és az order így piacra érkezés előtt limit áron teljesíthető. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha az előbbi példánkban az 1000 darab részvényre szóló vételi ajánlathoz 105 dolláros limitár tartozik, akkor az elvileg alacsonyabb áron is teljesülhetne a piacon, ha van eladó alacsonyabb árfolyamon, de a High Frequency Traderek teljesíthetik 105-ön.

Lényegében véve a HFT-k egy exkluzív szolgáltatást kapnak, melynek során az ajánlati könyv és az új megbízás között arbitrálhatnak. Nyilvánvaló, hogy ha a „többiek” előtt megtudom, hogy valaki hajlandó venni 1000 darab X részvényt 105 dollárig, akkor megveszek 1000 részvényt (vagy amennyit tudok) 105-ig, majd eladom a limitáras vevőnek 105-ön. Ehhez adódik még a tőzsdék által bevezetett forgalom-ösztönző visszatérítés (liquidity rebate), melynek során a tőzsdék minden egyes trade után fizetnek a HFT-nek, ami még akkor is nyereségessé teheti a tradet, ha az árkülönbözet nulla.

Mindez tulajdonképpen egy intézményesített lehúzása a hagyományos kereskedőknek, beleértve a legnagyobb intézményeket is, akik Lewis szerint szintén áldozatok ebben a történetben. A rendszer haszonélvezői elsősorban azzal érvelnek, hogy forgalmat és likviditást biztosítanak. Ez természetesen igaz aggregáltan, ám valójában a HFT-ken kívül mindenki rosszabb árfolyamon tud kereskedni, azaz tulajdonképpen mindenki egyfajta adót fizet, amiért nem kap cserébe semmit. Manapság tehát az amerikai részvénypiacok forgalmának fele mögött a HFT-k különböző skalpolási technológiáján alapuló tevékenysége áll, ami nem éppen erősíti a tőkepiacok iránti bizalmat.

A megoldás: a saját tőzsde és egy jó hosszú kábel?

Érdekes az amerikai tőzsdefelügyelet szerepe is: mikor Brad Katsuyama felvetéseire a SEC (Securities and Exchange Commission) némi cinizmussal reagált, mire az RBC egy tanulmányában kimutatta, hogy az elmúlt években néhány száz (!) egykori SEC munkavállaló lett HFT cégekben tisztségviselő.

Felmerült tehát a kérdés, hogy ha szabályozás útján nem látszódik a megoldás, akkor piaci alapon miképp lehet kikerülni a HFT-k áldásos tevékenységét. Katsuyama zseniális megoldása az lett, hogy alapított egy saját tőzsdét IEX néven, ahol a HFT-k által beérkező jel egy hatvan (!) mérföld hosszú kábeltekercsen fut keresztül, így azok nem tudnak hamarabb beérkezni a tőzsdére, mint a hagyományos kapcsolattal rendelkező piaci résztvevők jelei.

Michael Lewis könyvének bemutatása után New-yorki főügyész is vizsgálatot indított, ennek eredménye egyelőre ismeretlen...

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

FinLab Mi az az átváltható kötvény?
Mezőfi Balázs | 2015. július 24. 17:17
Az átváltható kötvények érdekes alternatívát nyújtanak mind a befektetők, mind a kibocsátók számára a részvényekkel és kötvényekkel szemben, ennek ellenére a hazai piac mérete elhanyagolható. Néhány hazai kibocsátóval azonban találkozhatunk, legutóbb például a Plotinus holding cég bocsátott ki átváltható kötvényeket. A cikk első részében bemutatom az átváltható kötvények árazásával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, amelyek fontosak lehetnek az eszköz működésének megértésében, második részében pedig bemutatom a témában végzett empirikus elemzésem legfontosabb eredményeit.
FinLab Rejtély a tőzsdén: a láthatatlan piacokról jön a forgalom?
Havran Dániel | 2015. május 11. 20:04
Vajon a tőzsdéken az alacsonyabb forgalom azért van, mert a kereskedők csere utáni étvágya csökkent volna? Az, hogy a tőzsdei forgalom még ma sincs a válság előtti szinten, abban nem annyira a bizalmatlanság, hanem sokkal inkább egy fontos intézményi változás, a dark poolok népszerűsége magyarázza.
FinLab A világ legnagyobb brókerbotrányának története
Berlinger Edina | 2015. május 10. 13:39
Az alábbiakban röviden ismertetem egy híres amerikai pénzügyi botrány történetét a lenti források fordításával és rövidítésével. Azt az olvasóra bízom, hogy megtalálja a közelmúlt hazai botrányaival való hasonlóságokat és különbözőségeket.
FinLab Ami most van az minden, csak nem normális tőkepiac
Misik Sándor | 2015. május 4. 08:58
A 2008-as válság óta megháromszorozódott amerikai részvényindexek emelkedése a válság előtti kereskedési mennyiség fele/egyharmada mellett történt, és folyamatosan csökkenő trendet mutat, ami érdekes kérdéseket vet fel több piaci szereplőben is.
FinLab Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?
Berlinger Edina | 2015. április 26. 12:02
A nemrégiben újra fellángoló diáktüntetések jó alkalmat teremtenek arra, hogy végiggondoljuk, hogy mit csinálunk mi itt a felsőoktatásban.
FinLab Tényleg keveset költünk felsőoktatásra, vagy tartsák el magukat az egyetemek?
Havran Dániel | 2015. január 17. 18:00
Az elmúlt napokban az érettségi kérdése kapcsán újra sokat hallhatunk a felsőoktatási politikáról, illetve a felsőoktatás finanszírozásáról. Egyesek azt állítják, hogy keveset költünk a tudományra és annak disszeminációjára, mások azt hangoztatják, hogy az lenne az egészséges, hogy ágazat maga termelné ki működésének költségét. Hol az igazság? Mennyire lehet ezt az „iparágat” alul- vagy felülfinanszírozni? Járjuk körül ezt a kérdést a blogban.
FinLab Milyen egy jó nyugdíjrendszer?
Berlinger Edina | 2015. január 10. 11:01
A szakirodalmi kritikák szerint, a létező nyugdíjrendszerekkel általában az a baj, hogy nem tudják megfelelően kezelni a demográfiai és a munkaerő-piaci trendeket, illetve kevéssé átláthatók. Tervezzünk új nyugdíjrendszert, de előbb számoljunk le a mítoszokkal!
FinLab Filléres gondok és fényűzés: a magyar sport két arca
Juhász Péter PhD CFA | 2014. december 30. 16:28
Úgy tűnik, itthon néhányan mesésen megélnek a jelenlegi zavaros sportvezetési helyzetből, miközben a többségnek filléres gondjai vannak. A szinte áthatolhatatlan fal azonban nem sportágak között húzódik, s nem is a tömeg és a versenysport között.
FinLab A cashflow és az igazság
Fazakas Gergely | 2014. december 22. 11:36
A minap egy számvitel előadására ültem be ahhoz a csoporthoz, melyet én magam vállalati pénzügyekre oktatok.. Számviteles kollégám izmos felütéssel kezdte az előadást: „Vannak tárgyak, ahol alulértékelik, és vannak, ahol nagyon túlértékelik az eredménnyel szemben a cashflow szerepét – én majd elmondom az igazságot.”
FinLab Részletek az év könyvéből: mi a társadalmi felelősség?
Berlinger Edina | 2014. december 17. 20:03
Jean Tirole Nobel díjas közgazdász a 2005-ben megjelent Theory of Corporate Finance könyvében részletesen foglalkozik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdésével. A könyvet 2014-ben az év könyvévé választották Amerikában. A könyv részletet Berlinger Edina egyetemi docens fordította.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG