Hirdetés

Kezdősarok: van államadósság, amelyik hasznos, és van, amelyik nem

2012. június 11., 12:30

A jelenlegi, világszerte tapasztalható pénzügyi-gazdasági válságban sok szó esik arról, hogy egyes államok adóssága túlzott mértékűre növekedett, és ez óriási gondokat okoz, tovább mélyíti a válságot. Mi is az az államadósság, hogyan alakulhat ki, milyen előnyei, hozadékai, veszélyei vannak, miért kell kordában tartani?

Tegyük fel, hogy valaki keres havonta százezer forintot, de 110 ezret költ. Ezt nyilván csak úgy teheti meg, ha vagy saját korábbi tartalékait éli fel, vagy hitelt vesz fel, esetleg valaki ajándékot vagy segélyt ad neki. Ha nem voltak tartalékai, és nem is támogatja senki, de kap hitelt, akkor havonta tízezer forinttal fog nőni az adóssága.

Ha jól fektetjük be a hitelt, megtérülhet

Hirdetés

Ha hitelből költünk többet, mint amennyit keresünk, akkor hamarosan a felvett kölcsön kamatát is fizetnünk kell. Ha még ezután is többet költünk, mint amennyit keresünk, akkor egyre több lesz az adósságunk és egyre több kamatot kell fizetnünk, sőt az adósságunk egyre meredekebben emelkedik majd. Pár év alatt sok százezres adósságot lehet összegyűjteni így.

Mennyi az annyi?

Az államadósság eredetileg nemcsak a szorosabb értelemben vett állam, hanem a települések önkormányzatainak adósságát is jelenti, ami esetenként kiegészül különböző állami pénzalapok (egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás) egyenlegével, az állami vállalatok adósságával is. Különböző fogalmakat használnak ugyanis az államadósság különböző körének számba vételéhez és számos számítási módszer létezik. A központi költségvetés adóssága a szűken vett államadósság, de ezen belül is különböző mutatók vannak aszerint, hogy bruttó vagy nettó, konszolidált vagy konszolidálatlan adósságot számolnak (beleszámolják-e az állami szervezetek egymás közötti adósságát, vagy sem). Még adott ország különböző hivatalai, intézményei is használhatnak különböző módszereket, így Magyarországon is.

Kérdés, hogy mire költjük azt a pluszpénzt, amelyet még nem kerestünk meg. Ha egyszerűen elmulatjuk, elutazgatjuk, fogyasztásra költjük, akkor lehet, hogy rövidtávon jól érezzük magunkat, de anyagilag csak egyre nehezebb helyzetbe kerülünk. Ha viszont például nyelvtanfolyamra, esti iskolára, kisvállalkozásunkra költjük el okosan, akkor jó esély van rá, hogy később több pénzt fogunk keresni, és így a túlköltekezés ára, a hitel kamata is megtérül.

Állam nélkül megállna az élet

Ugyanígy az állam is költhet többet, illetve a legtöbb országban költ is többet annál, mint amennyi bevétele keletkezik. Ott a „fizetést” a bevételei oldalon főként az adók, illetékek, vámok, esetleg az állami vállalatok nyeresége helyettesíti. A kiadási oldalon pedig számos állandó tétel van, a minisztériumok, rendőrség, tűzoltóság, bíróságok, katonaság fenntartása, egészségügyi intézmények, hivatalok, iskolák stb. stb., attól is függően, hogy az adott állam mely területekre terjesztette ki tevékenységét. No meg a korábban már felvett hitelek kamata, törlesztése.

Az állandó kiadásokon, a különböző intézmények fenntartásán kívül a legtöbb állam egyszeri beruházásokat is eszközöl, utakat, autópályákat, hidakat, vasutakat, iskolákat épít, új felszerelést szerez be a hadseregnek, vagy például nagy tételben beszerzett számítógépekkel látja el az egyetemeket. Az állam kiadásainak egy része kötelező, és az ország működéséhez nélkülözhetetlen – rendőrség, mentők, tűzoltóság, utak nélkül megállna vagy kaotikussá válna az élet, a termelés.

Ha növekszik a gazdaság, könnyebb visszafizetni

(Fotó: katasztrofavedelem.hu)
(Fotó: katasztrofavedelem.hu)

Más részük talán esetleg ideig-óráig halasztható, de az sokszor károkat okoz. Ha nem javítják az utakat, azt például az autósok fizetik meg majd az autószerelőnél. Ha kevés a rendőr, sok lesz a betörés és más bűncselekmény, amit a polgárok és a biztosítók fizetnek meg. Ha nincs híd, vagy komp, körbe kell menni a következőhöz, amitől sok benzin fogy. Ha nincs megfelelő oktatás, továbbképzés, szakemberhiány léphet fel, gyárak települhetnek külföldre és nőhet a munkanélküliség.

Ebből is látszik, hogy az állam kiadásainak nagy része hosszú távon megtérül: a jobb utak, a képzettebb munkaerő, a hatékonyabb rendőrség a társadalom vagy a gazdaság valamely része számára megtakarítást, hasznot fog hozni. Hogy mikor, az attól függ, az útjavítás, az új híd már rövidtávon is megtakarítást jelenthet, az oktatás általában csak hosszú évek, esetleg egy-másfél évtized múltán. A pozitív hatások a termelés bővülésében, gazdasági növekedésben jelentkezhetnek, így idővel az adóbevételek is növekedhetnek, ami lehetővé teszi az államnak a korábban felvett kölcsönök visszafizetését is.

Enyhítik a válságot az állami beruházások

És persze az állam is hibázhat, lehetnek rosszul kiszámított, feleslegesnek bizonyuló beruházásai, költései, növelheti saját vagy polgárai fogyasztását úgy is, hogy abból nem lesz később gazdasági növekedés, adóbevétel-emelkedés. Az ilyen hibák árát az adófizetők fizetik meg, általában emelkedő adók formájában.

Az állam néha valósággal rákényszerül, hogy eladósodjon: gazdasági válságok esetén például az állami költekezés keresletet teremt, munkahelyeket hoz létre, és megindíthatja a válságból való kilábalást. Háborúk, természeti katasztrófák, gazdasági válság hatását nem lehet úgy eltüntetni, hogy apránként összespóroljuk rá a megfelelő összeget, a segítség azonnal kell. Ha azonban az adóssághegy túl nagyra nő, akkor a rengeteg kifizetendő kamat miatt kevesebb jut a végrehajtandó feladatokra, és az állam egyre nehezebben tud eleget tenni kötelességeinek. Ezért rendkívül fontos az államadósság elfogadható szinten tartása.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Pofon, kellemes meglepetés? Mi vár a magyar autósokra?

Pofon, kellemes meglepetés? Mi vár a magyar autósokra?

A héten a benzin a mediterrán piacon 1,5 százalékkal drágult, a gázolaj ára is nőtt mintegy 0,5 százalékkal. A forint árfolyama hajszálnyit erősödött a dollárhoz képest. Mit jelent mindez a hazai autósokra nézve azután, hogy a héten már így is kaptak 5-5 forintos áremelést? A GKI Energiakutató most is közreadta heti üzemanyagár-becslését.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • augusztus 22
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről
    Fogyasztói bizalmi index - augusztus
    Chicagói Fed index - július
    augusztus 23
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 20 mrdFt
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - augusztus
    Feldolgozóipari BMI - augusztus
    Richmondi Fed feldolgozóipari index - augusztus
    Feldolgozóipari BMI - augusztus

    augusztus 24
    ÁKK: 2024/B államkötvény csereaukcó, 2018/B - 20 mrdFt
    GDP (év/év, munkanaphatással igazított) - 2016 Q2
    Jelzáloghitel igénylések - augusztus
    Hewlett-Packard - 2016 Q3
    augusztus 25
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés) - június
    IFO üzleti hangulatindex - augusztus
    GDP (év/év, igazított) - 2016 Q2
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek - augusztus
    Bloomberg fogyasztói elégedettség - augusztus
    BMI - augusztus
    Szolgáltatóipari BMI - augusztus
    augusztus 26
    GDP (év/év, előzetes) - 2016 Q2
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, előzetes) - 2016 Q2
    GDP (év/év, igazított) - 2016 Q2
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index (végleges) - augusztus
    Fogyasztói árindex (év/év) - július
    Maginfláció (év/év) - július

Szavazás

Ön szerint ki vegye meg a Tesco magyarországi érdekeltségét?