Hirdetés
Hirdetés

Kezdősarok: van államadósság, amelyik hasznos, és van, amelyik nem

2012. június 11., 12:30

A jelenlegi, világszerte tapasztalható pénzügyi-gazdasági válságban sok szó esik arról, hogy egyes államok adóssága túlzott mértékűre növekedett, és ez óriási gondokat okoz, tovább mélyíti a válságot. Mi is az az államadósság, hogyan alakulhat ki, milyen előnyei, hozadékai, veszélyei vannak, miért kell kordában tartani?

Tegyük fel, hogy valaki keres havonta százezer forintot, de 110 ezret költ. Ezt nyilván csak úgy teheti meg, ha vagy saját korábbi tartalékait éli fel, vagy hitelt vesz fel, esetleg valaki ajándékot vagy segélyt ad neki. Ha nem voltak tartalékai, és nem is támogatja senki, de kap hitelt, akkor havonta tízezer forinttal fog nőni az adóssága.

Ha jól fektetjük be a hitelt, megtérülhet

Hirdetés

Ha hitelből költünk többet, mint amennyit keresünk, akkor hamarosan a felvett kölcsön kamatát is fizetnünk kell. Ha még ezután is többet költünk, mint amennyit keresünk, akkor egyre több lesz az adósságunk és egyre több kamatot kell fizetnünk, sőt az adósságunk egyre meredekebben emelkedik majd. Pár év alatt sok százezres adósságot lehet összegyűjteni így.

Mennyi az annyi?

Az államadósság eredetileg nemcsak a szorosabb értelemben vett állam, hanem a települések önkormányzatainak adósságát is jelenti, ami esetenként kiegészül különböző állami pénzalapok (egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás) egyenlegével, az állami vállalatok adósságával is. Különböző fogalmakat használnak ugyanis az államadósság különböző körének számba vételéhez és számos számítási módszer létezik. A központi költségvetés adóssága a szűken vett államadósság, de ezen belül is különböző mutatók vannak aszerint, hogy bruttó vagy nettó, konszolidált vagy konszolidálatlan adósságot számolnak (beleszámolják-e az állami szervezetek egymás közötti adósságát, vagy sem). Még adott ország különböző hivatalai, intézményei is használhatnak különböző módszereket, így Magyarországon is.

Kérdés, hogy mire költjük azt a pluszpénzt, amelyet még nem kerestünk meg. Ha egyszerűen elmulatjuk, elutazgatjuk, fogyasztásra költjük, akkor lehet, hogy rövidtávon jól érezzük magunkat, de anyagilag csak egyre nehezebb helyzetbe kerülünk. Ha viszont például nyelvtanfolyamra, esti iskolára, kisvállalkozásunkra költjük el okosan, akkor jó esély van rá, hogy később több pénzt fogunk keresni, és így a túlköltekezés ára, a hitel kamata is megtérül.

Állam nélkül megállna az élet

Ugyanígy az állam is költhet többet, illetve a legtöbb országban költ is többet annál, mint amennyi bevétele keletkezik. Ott a „fizetést” a bevételei oldalon főként az adók, illetékek, vámok, esetleg az állami vállalatok nyeresége helyettesíti. A kiadási oldalon pedig számos állandó tétel van, a minisztériumok, rendőrség, tűzoltóság, bíróságok, katonaság fenntartása, egészségügyi intézmények, hivatalok, iskolák stb. stb., attól is függően, hogy az adott állam mely területekre terjesztette ki tevékenységét. No meg a korábban már felvett hitelek kamata, törlesztése.

Az állandó kiadásokon, a különböző intézmények fenntartásán kívül a legtöbb állam egyszeri beruházásokat is eszközöl, utakat, autópályákat, hidakat, vasutakat, iskolákat épít, új felszerelést szerez be a hadseregnek, vagy például nagy tételben beszerzett számítógépekkel látja el az egyetemeket. Az állam kiadásainak egy része kötelező, és az ország működéséhez nélkülözhetetlen – rendőrség, mentők, tűzoltóság, utak nélkül megállna vagy kaotikussá válna az élet, a termelés.

Ha növekszik a gazdaság, könnyebb visszafizetni

(Fotó: katasztrofavedelem.hu)
(Fotó: katasztrofavedelem.hu)

Más részük talán esetleg ideig-óráig halasztható, de az sokszor károkat okoz. Ha nem javítják az utakat, azt például az autósok fizetik meg majd az autószerelőnél. Ha kevés a rendőr, sok lesz a betörés és más bűncselekmény, amit a polgárok és a biztosítók fizetnek meg. Ha nincs híd, vagy komp, körbe kell menni a következőhöz, amitől sok benzin fogy. Ha nincs megfelelő oktatás, továbbképzés, szakemberhiány léphet fel, gyárak települhetnek külföldre és nőhet a munkanélküliség.

Ebből is látszik, hogy az állam kiadásainak nagy része hosszú távon megtérül: a jobb utak, a képzettebb munkaerő, a hatékonyabb rendőrség a társadalom vagy a gazdaság valamely része számára megtakarítást, hasznot fog hozni. Hogy mikor, az attól függ, az útjavítás, az új híd már rövidtávon is megtakarítást jelenthet, az oktatás általában csak hosszú évek, esetleg egy-másfél évtized múltán. A pozitív hatások a termelés bővülésében, gazdasági növekedésben jelentkezhetnek, így idővel az adóbevételek is növekedhetnek, ami lehetővé teszi az államnak a korábban felvett kölcsönök visszafizetését is.

Enyhítik a válságot az állami beruházások

És persze az állam is hibázhat, lehetnek rosszul kiszámított, feleslegesnek bizonyuló beruházásai, költései, növelheti saját vagy polgárai fogyasztását úgy is, hogy abból nem lesz később gazdasági növekedés, adóbevétel-emelkedés. Az ilyen hibák árát az adófizetők fizetik meg, általában emelkedő adók formájában.

Az állam néha valósággal rákényszerül, hogy eladósodjon: gazdasági válságok esetén például az állami költekezés keresletet teremt, munkahelyeket hoz létre, és megindíthatja a válságból való kilábalást. Háborúk, természeti katasztrófák, gazdasági válság hatását nem lehet úgy eltüntetni, hogy apránként összespóroljuk rá a megfelelő összeget, a segítség azonnal kell. Ha azonban az adóssághegy túl nagyra nő, akkor a rengeteg kifizetendő kamat miatt kevesebb jut a végrehajtandó feladatokra, és az állam egyre nehezebben tud eleget tenni kötelességeinek. Ezért rendkívül fontos az államadósság elfogadható szinten tartása.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Hó nincs, lelkesedés annál több - ezért rendezheti Peking a téli olimpiát

Hó nincs, lelkesedés annál több - ezért rendezheti Peking a téli olimpiát

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mai döntése alapján Peking rendezheti a 2022-es téli olimpiát, ezzel ez lesz az első olyan város, amely a nyári és a téli játékoknak is otthont ad. Kínának Kazahsztánnal kellett vívnia a szavazatokért: Almati hasonlóan jó - sokak szerint jobb - adottságokkal rendelkezik, de arról, hogy miért Peking vitte a játszmát, Nagy László Nándor mesél a Napi Kommentárban.

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár

  • BUX22588.99+0.23%
    DAX11330.7+0.65%
    EUR/HUF307.440%
    EUR/USD1.09860%
    Arany1095.750%

Utánajártunk

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • július 27
    IFO Üzleti hangulatindex - július

    július 28
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 35 mrdFt
    GDP - előzetes (év/év) - Q2
    S&P/Case-Shiller házárindex - május
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - július
    július 29
    KSH: Foglalkoztatottság -- április–június
    KSH: Munkanélküliség -- április–június
    Bayer - 2015 Q2
    Linde - 2015 Q2
    Wizz Air - 2015 Q2
    Volkswagen - 2015 Q2
    Facebook - 2015 Q2
    Federal Reserve kamatdöntés
    július 30
    GDP (év/év, igazított) - 2015 Q1
    Deutsche Bank - 2015 Q2
    Lufthansa - 2015 Q2
    Siemens - 2015 Q2
    Munkanélküliségi ráta - július
    Fogyasztói árindex (év/év) - előzetes - július
    T-Mobile US - 2015 Q2
    Coca Cola Enterprise - 2015 Q2
    {{us} LinkedIn - 2015 Q2
    GDP (negyedév/negyedév, évesített) - előzetes - Q2
    Friss munkanélküli-segély kérelmek (fő/hét) - július
    Fogyasztói Bizalom - végleges - július
    Tartós munkanélküli-segély kérelmek (fő/hét) - július
    július 31
    KSH: Ipari termelői árak -- június
    KSH: Lakásépítések, építési engedélyek -- I. félév
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlege -- június
    MNB: A háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábak -- június
    Fogyasztói árindex (év/év) - július
    Munkanélküliségi ráta - június
    Exxon Mobil - 2015 Q2
    Chicagoi beszerzési menedzser index - július
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index - végleges

Szavazás

Ön szerint engedélyezni kellene Magyarországon az azonos neműek házasságát?