Ruanda Afrika negyedik legkisebb országa, területe kevesebb, mint Magyarország harmada, lakossága ugyanakkor 11 millió fő körüli, tehát meglehetősen sűrűn lakott. A terület 1890-ben német gyarmat lett, az első világháború után Belgiumhoz került, majd 1962-ben elnyerte függetlenségét. Az ország lényegében az egyenlítőn fekszik, de miután területének nagy része 1500 méter fölötti, viszonylag kellemes az éghajlat, és optimálisak a mezőgazdaság feltételei.
Vonzó környezet, turizmus
Az éves 8 százalékos növekedéssel az ország mindenkit lehagyott a kontinensen. Ez nem véletlen: a 2000 óta regnáló kormány vonzó üzleti és befektetéseket teremtett. A Világbank szerint a szárazföldi Afrikában Ruandában a legkönnyebb vállalkozást indítani és fenntartani. Demokráciáról viszont szó sincs: a 2000 óta uralmon lévő elnök, Paul Kagame módosította az alkotmányt, hogy harmadszor is elnök lehessen (ezt láttuk már pár helyen).
Kagame kormánya a turizmust fejlesztette a legsikeresebb és a legtöbb devizabevételt hozó ágazattá. Ruandában tartja éves afrikai találkozóját a Világgazdasági Fórum (ahogy Svájcban, Davosban a fő találkozót), és sok turista jön azért, hogy a lényegében már csak itt látható, természetes környezetében élő hegyi gorillákat megtekintse.
Gazdasági ágak
Az elmúlt években a mezőgazdaság is sokat fejlődött (főleg kávét és teát termesztenek) és az infrastruktúra is látványosan javult, kiépült az úthálózat és az elektromos vezetékrendszer. A kormány egyúttal összehangolt és fegyelmezett monetáris és fiskális politikát folytat, ezzel fenntartva a növekedést és bátorítva a külföldi befektetéseket. A közvetlen külföldi befektetés idén várhatóan 36 százalékkal 1,5 milliárd dollárra fog emelkedni.
Kormánymarketing
A Bloomberg szerint az ország pénzügyminisztere tegnap azt nyilatkozta a fővárosban, Kigaliban, hogy míg a nyersanyagárak csökkenése és a kínai növekedés lassulása limitálják a nyersanyag kitermelésre épülő gazdaságokat, addig Ruanda konferencia központként hirdeti magát. A konferenciák alkalmával pedig jó üzleteket hoznak össze az energetika, a tudományos és technológiai iparágak területén.
Példaként említette az Európai Unióval kötött 177 millió eurós finanszírozási szerződést, amely az ország áramszolgáltató rendszerének 5 éves fejlesztését szolgálja. Az EU helyi képviselője további megállapodásokra is számít, elsősorban a mezőgazdaság területén.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 910,04 pontos, 1,38 százalékos emelkedéssel, 67 039,30 ponton zárt pénteken. 
