54 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban jelenleg Magyarország ellen. Ezzel számszerűleg továbbra sem tartozik a renitens országok közé, dacára annak, hogy az elmúlt években több olyan törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyet a tőke- és a munkaerő szabad áramlása alapelvének megsértése, vagy a külföldi cégek és állampolgárok vélt diszkriminációja miatt kifogásolt Brüsszel - összegzi az eddigi kormány "teljesítményét" az eljárások szempontjából a Bruxinfo.
Élen az olaszok és a görögök
Frissebb adatok híján mi is csak a 2011 decemberi összesítésből tudunk kiindulni, Magyarországnak akkor is nagyjából 50 ügye volt Brüsszellel. A "legrendetlenebb" tagállam egyértelműen Olaszország, ellenük 135 eljárás folyt a legutóbbi összesítés elkészültekor, de az olaszok mindig is a "problémás" tagok közé tartoztak, így nem meglepő, hogy jelenleg is a lista első helyén állnak. A korábban a költségvetési számokkal is játszadozó görögöket sem kell félteni, 123 ügyük van Brüsszellel, de a belgák is több mint 100 eljárással büszkélkedhetnek. A legfegyelmezettebbek a balti államok, de nekik is több mint 20 eljárásuk van a brüsszeli eukraták előtt.
Mint a Bruxinfo forrásaira alapozva meg is jegyzi, az eljárások nem azt jelentik valójában, hogy egy-egy tagállam rendetlenebb vagy renitens lenne: a tagoknak ugyanis közel 10 ezer uniós jogszabályt kell átültetniük a jogrendszerükbe és folyamatosan be is kell azokat tartani. Ehhez képest Magyarország 54 ügye szinte nem is tétel. Az eljárások számát tekintve 2010 semmiképpen sem számít cezúrának, ugyanakkor 3 éve sokkal nagyobb médiafigyelem követi a magyar ügyeket, mint korábban. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az utóbbi években az Országgyűlés olyan törvényeket fogadott el, melynek kapcsán a négy alapjog sérelmét vagy külföldiek diszkriminációját vélelmezte vagy állapította meg a Bizottság. Nézzük a Bruxinfo alapján a korábban nagy port kavart ügyek hogyan is állnak most!
REFLEKTORFÉNYBEN MAGYARORSZÁG
Zöld utat kaphat a bírák nyugdíjazásának ügye
A bírák nyugdíjazása ügyében folytatódó eljárást még a jegybanktörvénnyel egyetemben találta mega Bizottság, a magyar kormány azonban nem engedett. A kötelezettségszegési eljárás így az Európai Bíróságon kötött ki, ahol a magyar fél "vesztett", vagyis uniós jogot sértett, hogy a bírák esetében a nyugdíjkorhatárt 70-ről 62-re húzták le. A kormány március elején arról tájékoztatta Brüsszelt, hogy a bíráknak három lehetőséget kínál fel, köztük a visszahelyezésüket is kérhetik (a Bizottság egyelőre megosztott abban, hogy az automatikus visszahelyezés lenne a megoldás, de nem emelt kifogást az ellen, ahogy Budapest a bírósági döntés után rendezni kívánta az ügyet).
Kártyatrükkök: diszkriminatív gyakorlat?
Brüsszel szerint a cafeteria-rendszer átalakítása is a külföldi cégek diszkriminációja mellett valósult meg, hiszen csak az Erzsébet-kártyára jár az adókedvezmény, ami a külföldi, jellemzően francia hátterű utalványkibocsátókat jelentős hátrányba hozta. Ebben az ügyben a vizsgálat tavaly nyáron indult meg.
Nem nézte jó szemmel a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) új keretszabályozását sem a brüsszeli testület, hiszen az kikötötte, hogy a kibocsátóknak banki háttérrel kell rendelkeznie - a Bizottság szerint ezzel is diszkriminatív kitétel, így nem piaci alapon lett kialakítva az új szabályozás. Cafeteria-ügyben a kormány hamarosan újabb véleményt küld meg Brüsszelbe (egy levél már ment), vagyis hamarosan eldől, hogy ez a kötelezettségszegési eljárás is a bíróságon köt-e végül ki.
Egy ügyben két eljárás - ez azért bravúr
Közel két Varga-csomagnyi pénzt bukhatunk a távközlési adó ügyén. Itt a Bizottság és Magyarország - ahogy arról már korábban beszámoltunk - tulajdonképpen három betűn vitatkozik: adó vagy díj a távközlési szektort sújtó különadó? A Bizottság megítélése szerint igazgatási díjról van szó, így a vonatkozó EU-direktívák szerint az abból származó bevételt a szektorba kellett volna visszaforgatni. A kormány szerint azonban közvetlen adóról van szó, így annak felhasználásába Brüsszel nem szólhat bele.
A szektor modernizálására kevesebb pénz jutott az utóbbi időben, a különadók nem a beruházásokra vagy azok részleges támogatására, hanem a költségvetési lukak befoltozására mentek ugyanis el. Az NMHH észre is vette, hogy a nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú ágazatban visszaestek a beruházások, úgyhogy egy ködös közleményben jelezte, új szempontokat érvényesít a frekvenciák elosztásakor.
Egyedülálló módon a távközlési különadó miatt még egy eljárás indult ellenünk, ez még Brüsszelben is ritkaság számba megy. A másik eljárás szerint a kormány a külföldi cégeket hozta az adóval hátrányos helyzetbe, ami a vonatkozó adóirányelvek szerint tilos az EU-ban.
Szintén az engedélyezési irányelv alapján "támadta meg" Brüsszel a távközlési adót váltó telefonadót (a tavalyi év második felében mindkét különadót meg kellett fizetnie a telekom-cégeknek, január óta "csak" a telefonadót kell fizetniük).
Fizetnek a hipermarketek
A kormányváltás után bevezetett kiskereskedelmi különadó ügyében másfél év után lépett a Bizottság, a probléma itt is az volt, hogy az adószabály hátrányosan érintette a külföldi cégeket, és így alkalmas volt arra, hogy megsértse a letelepedés szabadságát. Ezt a plusz terhet a kormány már kivezette, vagyis nem valószínű, hogy Bíróságig jut az ügy - nem úgy, mint a telekom-cégeket sújtó adók ügyében, ahol akár az is előfordulhat, hogy a beszedett sarcot az államnak kamatostul vissza kell fizetnie az érintett cégeknek, ha nem tudja megvédeni az igazát.
Nem fizetnek a pálinkafőzők
Egyszer az a baj, hogy adót fizettetünk, egyszer meg az, hogy egy fillért sem kérünk. A jövedéki adó miatt is több eljárás folyik ellenünk, 2011-ben azért talált meg minket Brüsszel, mert a kormány 50 literig adómentesség tette a pálinkafőzést, csakhogy az EU-ban 50%-osnál nagyobb jövedékiadó-kedvezmény nem adható. Az ügy már bírósági szakaszban van, szakértők szerint gyenge lábakon áll a magyar álláspont. Itt is probléma - hasonlóan más eljárásokhoz -, hogy a kormány adóintézkedéseiben helyzetbe hozza a hazai vállalkozókat a külföldiekkel szemben.
Itt is a letelepedést korlátozzuk
Immár a hetedik évbe lépett a közjegyzők ügyében folytatott eljárás, de csak most juthat el az ügy bírósági szakaszba. Magyarországon csak az folytathat közjegyzői tevékenységet, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik, Brüsszel szerint ez ellentétes a letelepedés szabadságát garantáló uniós irányelvvel. A magyar fél szerint a közjegyző olyan közhatalmi feladatot lát el, aminek szabályozása nemzeti hatókörbe tartozik, a Bizottság ezt vitatja. A magyar álláspont az elmúlt hét évben nem változott, a végső szót szinte biztos, hogy az Európai Bíróság mondja majd ki.
A sokat vitatott negyedik alkotmánymódosítás ügyében a bizottság nem indított eljárást Magyarországgal szemben, de Brüsszel és Budapest között elindult ennek kapcsán a párbeszéd, a jogszabály több pontjával is gondja van ugyanis az EU végrehajtó szervének, ezeket az aggályokat már jelezték is. A magyar kormány egyértelműen el akarja kerülni azt a helyzetet, hogy ismételten alkotmányt kelljen módosítania, de ha nem lesz rugalmas, akkor könnyen újabb eljárások indulhatnak.
Alkotmánymódosítás: így menekülne előre a kormány
Az alaptörvény legutóbbi módosítása közül cikkünk szempontjából a legérdekesebb az, mely szerint különadók kivethetőek bírósági által megítélt pénzügyi kötelezettségek ellentételezésére is. Ez azért is pikáns, mert Magyarországnak több olyan ügye kötött már ki az Európai Bíróságon, illetve nagy valószínűséggel ott fog kikötni, melyeknek komoly pénzügyi vonzata lehet. Az alkotmány lehetőséget ad azonban arra, hogyha a magyar államnak egy ilyen ítélet miatt vissza kellene fizetnie egy cégnek egy nagyobb összeget, akkor azonnal meg is adóztathassa azt éppen emiatt, és amit jobb kézzel adott, azt bal kézzel már vissza is szedte. A szabály lehetőséget ad arra, hogyha az unortodox különadók elbuknak a Bíróságon, akkor azok visszafizetése ne okozzon a későbbiekben nagy gondot a költségvetésnek - a cechet megint a "multik" állnák.
Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a jelenlegi nyugdíjmegtakarítási lehetőségek nem elég ösztönzőek az emberek számára. 
