|
| EPA/ABIR SULTAN |
Két hónapja számoltunk be Naftali Bennett oktatási miniszter, a keményvonalas Zsidó Otthon párt vezetőjének bejelentéséről, miszerint hogy Trump győzelme egy lehetőség Izrael számára, hogy „azonnal visszakozzon az ország közepén létrejövő palesztin állam elképzelésétől, amely sértené biztonságunkat és az igaz ügyet. Ez a pozíciója a megválasztott amerikai elnöknek is. A palesztin állam korszakának vége.”
A telepesek fújhatják a passzátszelet
Bennett vasárnap már konkrétumokkal állt elő és bejelentette, miszerint törvényjavaslatot terjeszt be arról, hogy január végéig annektálják a megszállt Ciszjordánia harmadik legnagyobb telepét (Ma’ale Adumim). Bizonyosra vehető, hogy a „január végéig” határidő bejelentésével Bennett arra utal, hogy az pár nappal Trump január 21-i beiktatása után történjen meg. Ahogyan egy 2014-es előadásában a Brooking Institute-ban már kifejtette, Ciszjordánia teljes annektálása egy folyamat, „egy olyan küzdelem”, amelynek során a globális közvélemény változásait is figyelembe kell venni. A telepek legalizálásáról szóló törvénytervezet Aviháj Mendelblit államügyész szerint egyébként alkotmányellenes, ellentétes mind az izraeli, mind a nemzetközi törvénykezéssel.
Új helyzet áll elő
Két fontos oka van annak, hogy az izraeli kormányzat annexiókat követelő hangjait komolyan vegyük. Az egyik Trump bejövetele és új izraeli nagykövet-jelöltjének megnevezése. David M. Friedman egy csődjogász, nulla diplomáciai tapasztalattal, viszont eddig Amerikában orthodox zsidóként több tízmillió dollárt gyűjtött össze a ciszjordániai telepesek számára. Eddigi tevékenysége alapján arra lehet következtetni, hogy az új amerikai nagykövet keményebb vonalat fog vinni a telepes-politikában, mint maga Nethanjahu miniszterelnök – ami valljuk be, nem kis teljesítmény!
|
| Káncz Csaba |
Ez viszont a józanabb Republikánusoknál is kiveri a biztosítékot, és arra figyelmeztetnek, hogy egy szélsőjobboldali Izrael el fog szigetelődni még a barátibb arab államoknál, így Egyiptomnál, Jordániánál és az Öböl-menti államoknál is.
A másik ok pedig Netanjahu miniszterelnök politikai túlélése. A kormányfőt két napja a rendőrség három órán keresztül hallgatta ki, illegális ajándékok és előnyök elfogadásának gyanújával. A vizsgálat még 9 hónapja kezdődött és a rendőrség bizonyos abban, hogy napokon belül megindul a hivatalos nyomozás. Ezen túl ott van a vitatott szerepe német tengeralattjárók megvásárlásában is, amely ügyletet még a védelmi miniszter is ellenezte.
Netanjahu tisztában van vele, hogy törékeny hatalma megtartásához elleneznie kell bármilyen kompromisszumot a palesztin szuverenitás és a kétállami megoldás kérdéskörében. Ez a jelenlegi helyzetben azt jelenti, hogy Bennett-nek és a mögötte álló köröknek az annexió témájában szabadabb keze van, mint korábban. A kocka tehát el van vetve.
Káncz Csaba jegyzete
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
