Nem volt meglepő a jegybank mai lépése, ahogy arról írtunk a Monetáris Tanács nem nyúlt az alapkamathoz, és az elemzői várakozások szerint egy jó darabig nem is fog.
|
| Az alapkamat alakulása. |
Új szereplők a porondon
A lépés egybeesett a piaci várakozásokkal, a szakértők most inkább arra kíváncsiak, hogy a háttérbe szorított alapkamat helyett hogyan használja majd további lazításra két bejelentett eszközét a jegybank.
| Mi van az MNB eszköztárában? Ahogy azt Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője tisztázza, az egyik ilyen kevésbé ismert egynapos jegybanki eszköz az aszimmetrikus kamatfolyosó fenntartása, amelynek szerepe a bankközi kamatok ingadozásainak korlátozása. Ezt a kamatfolyosót változtatva a jegybank befolyásolja az éjszakai pénzáramlás mennyiségét, a parkoltatott és kihelyezett pénzek arányát.
A másik eszköz jegybank három hónapos betéti eszköz tendere: az MNB júliusi döntése értelmében 2016 augusztusától a jelenlegi heti gyakoriság helyett havonta egy alkalommal kerül sor az irányadó három hónapos jegybanki betéti eszköz tenderére, októbertől pedig korlátozzák a tenderen elfogadott banki ajánlatok mennyiségét, ami jelenlegi 1600 milliárd forintnál - közölte lapunkkal a szakértő. Mindkét eszközzel a jegybank a rövid, legfeljebb három hónapos lejáratú likviditást tudja szabályozni. |
Idén már nem nyúlnak az ollóért?
A Takarékban elemzője, Oszlay András is kamatvágás nélküli lazításra számít idén. Szerinte a Magyar Nemzeti Bank legfeljebb akkor veti be új eszközeit, ha a Bank of England és az Európai Központi Bank is folytatja a lazító monetáris politikáját, különösen mivel a Brexit a magyar növekedési kilátásokra is negatív lehet, ha csak áttételesen és kisebb mértékben is.
A szakértő szerint a július közepén bejelentett változások miatt igen alacsony annak az esélye, hogy az MNB az alapkamat vágásának felújításával folytatná a monetáris enyhítést. A három hónapos jegybanki betét hozzáférhetőségét ugyanis októbertől az MNB korlátozza, és a bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapír-piacra (kisebb részben pedig külföldre).
Így mind a bankközi piacon, mind az állampapír-piacon lefelé irányuló nyomás lesz a hozamszinteken, az effektív hozamszint így lefelé térhet el a jegybanki alapkamattól, vagyis az alapkamat változtatása nélkül is képes enyhíteni a monetáris kondíciókat a jegybank - véli a szakértő.
Rendezkedjünk hosszú időre?
Hasonló véleményen van Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is, aki kiemelte, az alapkamatot hosszú távon kívánja ezen a szinten tartani a jegybank. Szerinte sem idén, sem jövőre nyúl az irányadó rátához az MNB, de csak abban az esetben, ha külső események indokolják azt, például a Fed kamatemelésének késleltetése, vagy az EKB további lazítása és a mennyiségi enyhítő program kiterjesztése.
Érdekes újítás ez. 
