Az Országgyűlés honlapján megjelent, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében - amennyiben a képviselők ma délután megszavazzák - illetékköteles lesz a pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési műveletek közül a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés is - magyarán a gyakran "sárga csekk adó" néven emlegetett pénzügyi tranzakciós illeték valóban vonatkozik majd a sárga csekkekre, azaz a készpénzátutalási megbízásokra.
Az adó alapja a javaslat szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg, magyarán az az összeg, amit a csekken befizet az ügyfél. Az adó mértéke ezesetben is egy ezrelék, magyarán 1000 forintonként 1 forint.
Így már tényleg mindenki fizet
Mivel a tranzakciós adót a bankok várhatóan áthárítják az ügyfelekre, a változtatással gyakorlatilag az összes magyar háztartásra kiterjesztették a tranzakciós illeték hatályát.
Az MNB 2011. novemberében publikált felmérése szerint ugyanis a háztartások 90 százaléka ad fel havonta legalább egy sárga csekket, átlagosan pedig egy háztartás havonta 4,7 ilyen tranzakciót hajt végre. Az esetek közel felében, 48 százalékában közműdíjak fizetésére, további 22 százalékában pedig távközlési díjak fizetésére használják ezt a fizetési módot.
Akik nincsenek benne ebben a 90 százalékban, ők vélhetőleg valamilyen elektronikus átutalási módon fizetik fizetnivalóikat - rájuk a módosító előtt is vonatkozott a tranzakciós illeték.
Az MNB felmérése szerint a sárga csekket használók az okok között nagy arányban, 30-35 százalékban jelölték meg, hogy a készpénzátutalási megbízás kényelmes és gyors, míg az esetek további 15-20 százalékában azt, hogy megbízható és biztonságos.
Orbán Viktor korábbi parlamenti felszólalásában közölte, a pénzügyi tranzakciós illeték biztosít költségvetési forrásokat a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervéhez. A kormányfő pénteki rádióinterjújában arra is kitért, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és ez alól az MNB sem lehet kivétel.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
