Hirdetés
Hirdetés

Vajon miért nem ad minden cég cafeteriát?

2016. január 29., 19:58

Nincs olyan magyar vállalat, ahol ne lehetne olcsóbban többet adni a munkavállalók számára – mondta a Privátbankár.hu konferenciáján a szakértő. Kardos György számos lehetséges forrást felsorolt, ahol a cégek pénz helyett cafeteriát adhatnának úgy, hogy mindenki jól járjon. Van megoldás arra is, hogy a nyugdíjunkat is gyarapítsuk.

Kardos György a Privátbankár.hu konferenciáján
Kardos György a Privátbankár.hu konferenciáján

Mennyi legyen a cafeteria?

A bruttó bérjövedelem minimum 30 százalékát, alacsonyabb jövedelem esetén 50 százalékát érdemes cafeteriában adni a dolgozóknak – mondta a Privátbankár.hu Foglalkoztatás, Öngondoskodás 2016 konferenciáján Kardos György.

Hirdetés

Pénz helyett cafeteriát – mikor és mire?

A Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a vállalatvezetők a leggyakrabban azt a kérdést teszik fel ezzel kapcsolatban: szívesen adnék több cafeteriát, de miből?  A szakértő szerint ilyenkor egy forráselemzés, a jelenlegi juttatási rendszer, bérstruktúra elemzése után állapítható meg, hogy a számos lehetőség közül melyik az, amelyik az adott cég helyzetére a leginkább megfelelő választ jelentheti.

A cafeteria-rendszer lehetséges forrása például, hogy ezen keresztül adnak béremelést a dolgozóknak – akár differenciáltan is. A juttatások lehetnek az alapjai a 13. havi bérnek is - akár egy kitűzött cél elérésének függvényében is.

Számos cégnél alkalmazzák a jelenléti pénz intézményét: ilyenkor igazából a (rendes szabadságon felüli) hiányzást büntetik. Ha ez nem pénzben, hanem cafeteriában történik, akkor nettóban nagyobb összeget jelent – innentől kezdve egy esetleges elvonásnak nagyobb a súlya, miközben kevesebb a munkáltatót terhelő költsége.

Szintén adható cafeteriában a mozgóbér mozgó része, valamint a munkahelyi pótlékok törvényben meghatározott mérték feletti része - ezek is olyan kiadásai a cégnek, amelyeket cafeteria-rendszeren kívül is kifizet a dolgozónak, de ha pénzben teszik, akkor nagyobb költséggel jár. A béren kívüli juttatások kézenfekvő választást jelenthetnek a jutalom jellegű kifizetéseknél is.

A cafeteriával emellett érdemes akkor is számolni, ha a cég „egyéb jövedelmeket” biztosít a dolgozónak, zsebből zsebbe - ezek legalizálása olcsón megoldható így a szakértő szerint.  Összességében nincs olyan magyar vállalat, ahol nem lehetne olcsóbban többet adni a munkavállalók számára – véli Kardos György.

Mennyivel kap többet a dolgozó? Mennyivel kevesebb a költség?

A szakértő egy példát is bemutatott. Eszerint ha bérként adják, 30 ezer forint kifizetése a cégnek a szociális adóval együtt 38 550 forintba kerül, a dolgozó pedig csak 19 950-et kap kézbe.

Ehelyett választhatnak a felek egy 20 százalékkal magasabb, bruttó 36 ezer forintos cafeteria-keretet is. Ezesetben a cég máris megspórol 8,5 százalékot, 2550 forintot.

Ha adómentes elemekből állítják össze a csomagot, a teljes keret, azaz 36 ezer forint kerül ebből a munkáltatóhoz.

Ha kedvezményes adózású (34,51 százalékos terhű) elemekből  nyújtják, 26 764 forintot kap a dolgozó.

Még normál adózású cafeteria-elemek esetén is 24 ezer forint lehet a dolgozóhoz kerülő összeg, ami még mindig magasabb bérként kifizetett összeg nettójánál. A szakértő azért azt is hozzátette: a különbséget szűkítheti a gyerekek száma, a családi adókedvezmény ugyanis növelheti a nettó bért. 2-3 gyermek esetén az adózó elemek esetében a cafeteria nettója kevesebb lehet a bérfizetés nettójánál, de a vállalat költségein így is lehet spórolni, adómentes cafeteria-elemek választása esetén pedig biztosan ez a kedvezőbb út mindkét félnek.

Azt sem zárja ki semmi, hogy az eltérő adóterhelésű cafeteria-elemeket kombinálva vegyék igénybe a dolgozók.

Mi lesz így a nyugdíjjal?

A cafeteriával szemben gyakran hozzák ellenérvként, hogy nem növeli a majdani nyugdíjat és táppénz sem jár utána.  A szakértő szerint ennek áthidalására is van azonban megoldás: ha például egy béremelést cafeteriában nyújtanak, a dolgozó a kereten belül Erzsébet utalványt kér, majd az utalvány felhasználásából felszabaduló összeggel a magánszemély növeli saját nyugdíjcélú megtakarítását – ezt ráadásul akár 20 százalékos adókedvezménnyel is megteheti.

A Privátbankár.hu konferenciájának panelbeszélgetésén azonban azt is elmondta Kardos György: itt már a magánszemélyek hosszú távú gondolkodására, az öngondoskodási szándék erősítésére van szükség, hogy azt a bizonyos felszabaduló összeget valóban nyugdíjcélra költsék el, ne pedig azonnali fogyasztási cikkekre.

 

 

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Esélytelen közel parkolni mégis óriási a küzdelem ezekért a lakásokért

Esélytelen közel parkolni mégis óriási a küzdelem ezekért a lakásokért

A sétálóutcákban található lakásoknak megvannak a maga hátrányai, például biztosan nem fogunk tudni a ház elé parkolni, de az egyedi városi környezet gyakran kompenzálja az ott élőket. A sétálóutcai lakások értéktöbbletének mértéke jelentősen függ a közvetlen környék állapotától is, valamint a város más részein megvalósított fejlesztésektől - derül ki az FHB Index tematikus elemzéséből.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • július 18
    Bank of Amerika (2016 Q2)
    Yahoo! (2016 Q2)
    Netflix (2016 Q2)
    július 19
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    ZEW index
    ZEW index
    Microsoft (2016 Q4)
    Goldman Sachs (2016 Q2)
    július 20
    KSH: Keresetek (január–május)
    SAP (2016 Q2)
    Termelői árindex
    Munkanélküli segélyek
    Morgan Stanley (2016 Q2)
    július 21
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2016. június végi helyzetéről
    EKB kamatdöntés
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    július 22
    Feldolgozóipari BMI
    Fogyasztói BMI

Szavazás

Ön sajnálja, hogy az Uber úgy döntött, kivonul Magyarországról?