Egyre nagyobb divat a cafeteria a cégek körében, de az a helyzet, hogy nem elég tudatosak ezen a téren - mondta a Privátbankárnak Kardos György, a Bonus-Cafeteria ügyvezető igazgatója. Az általános tapasztalat az, hogy a cégvezetők ugyan tudnak a lehetőségekről, de nem ismerik részletesen azokat, így nem használják ki maximálisan. Ahelyett, hogy önállóan alakítanák ki a rendszert a cégnél, másoktól lesik el, hogy mit csinálnak, pedig nem biztos, hogy mindenhol ugyanaz a legjobb megoldás – tette hozzá a szakember.
A cafeteria és így az adóoptimalizálás területén rengeteg lehetőség van, ezért nehéz átlátni, hogy mi a legjobb a cégünknek és a munkavállalóinknak. A megfelelő az lenne, ha a cégek jól ismernék a cafeteria részletszabályait és kialakítanák saját maguknak megfelelő szisztémát, ami annyira rugalmas tud lenni, hogy a munkavállalóknak választási lehetőségeket nyújtson.
A cafeteria népszerűségének oka, hogy lehetőséget biztosít a munkához kapcsolódó ráfordítások optimalizálására, a legkisebb adó- és közteher-vonzattal a lehető legnagyobb jövedelemhez juttatja a munkavállalókat, így teremtve versenyelőnyt a vállalkozások számára. A cafeteria rendszer előnyei a cégek számára a munkaerő megtartása, ösztönzése úgy, hogy tervezhetőek a költségek, az adóterhelés optimalizált, és ezáltal a működés költséghatékony.
A cafeteria a bér szerves része
A béren kívüli juttatásokra használt gyűjtőfogalom a cafeteria. A lényege, hogy a munkáltató által meghatározott adómentes juttatásokból választhat a munkavállaló, saját élethelyzetének, igényeinek, motiváltságának megfelelően a béren kívüli meghatározott keretösszegből.
Adókörnyezet 1. adómentes: egyéni vállalati nyugdíj- és ún. "horgony" program, kockázati életbiztosítás, csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás, kulturális és sport szolgáltatásokra szóló belépő/bérlet és könyvtári beiratkozási díj) 2. adókedvezmény - 35,7% vagy 51,17%: Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya, pénztári befizetés, célzott támogatás, hely bérlet, iskolakezdési támogatás, stb.) 3. normál adózás - 98 %: bérek |
Kardos György szerint azonban a cafeteria valójában nem a béren kívüli juttatást jelenti, hanem a bér szerves része, amit az adón megspórol a cég, az a munkavállalóhoz kerül, vagy a munkaadó és a munkavállaló osztozik rajta, ezért ez egy nagyon fontos terület, hiszen havonta több tízezrek múlhatnak egy jó döntésen.
Lehetőségek és változások
A cafeterián belül olyan juttatási formák léteznek, mint az Erzsébet-utalvány, az üzemi étkeztetés, étkezési utalvány, a SZÉP-kártya, iskolakezdési támogatás, pénztári befizetések, helyi utazási bérlet támogatás, sport utalvány. Az adható támogatások összegkerete meghatározott ugyan, de aki tudatosan igyekszik adóját optimalizálni és ismeri a részletszabályokat, ezeket a kereteket ki tudja tágítani.
Jövőre bővül a támogatások köre, lehetővé teszik a lakáshitel-törlesztés adómentes támogatását: a már korábban is ismert adómentesen adható lakáscélú támogatást korábban lakásvásárlásra, építésre és korszerűsítésre lehetett felhasználni, az új javaslat szerint a jövőben a lakáscélú hitel törlesztését is támogathatja a munkáltató akár több millió forinttal is. A munkáltatónak érdemes megkérdezni dolgozóit, hogy hallottak-e erről az új lehetőségről, és kívánják-e igénybe venni, hiszen ez egy nagyon hasznos juttatás lehet azokban a háztartásokban, ahol van hiteltartozás.
Változik továbbá a munkáltatói támogatás. 2014-től már több adót lehet visszaigényelni az önkéntes pénztárakba befizetett összegek után. Míg idén a maximálisan jóváírt összeg 120 ezer forint lehet, ha több önkéntes pénztárba fizetünk be pénzt, ez jövőre 150 ezerre emelkedik.
Az adózás nem változik: az adomány egyéni számlára kerülő része után továbbra is adófizetési kötelezettség keletkezik (16% szja és 27% eho). Az adóalap azonban az adomány 78 százaléka, így az adó mindösszesen 33,54%. Ugyanakkor a munkavállaló a támogatói adományként jóváírt összegek után adó-visszatérítést vehet igénybe, így az összeg 20 százalékának visszaigényléséről rendelkezhet.
A célzott támogatás
A pénztári befizetések mellett új lehetőség a célzott támogatás. Ez szintén a 35,7 százalékos adókedvezmények körébe tartozik. Ennek lényege, hogy a munkáltató a támogatást közvetlenül egy egészségügyi intézménynek fizeti ki, bizonyos szolgáltatásokra, ezeket a jogosultak tudják igénybe venni.
A célzott támogatás az alábbi szolgáltatásokra adható: szűrési programok, gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés, egészségmegőrző, betegség megelőző programok, szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítás, természetgyógyászati szolgáltatások, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása, sporteszköz vásárlás támogatása, gluténmentes élelmiszerek árának támogatása.
A célzott támogatás előnye, hogy a félmillió forintos cafeteria kereten felül is adható, a minimálbérnek megfelelő összeghatárig.
Mi tartozik bele a félmilliós keretbe?
Adómentes elemek |
Adható keret |
Egyéni vállalati nyugdíj- és ún. "horgony" program |
Korlátlan |
Kockázati életbiztosítás, csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás |
Adó- és járulékmentes havonta a minimálbér 30%-ig |
Kulturális szolgáltatásokra szóló belépő/bérlet és könyvtári beiratkozási díj |
Évi 50 000 Ft-ig adómentes |
Sport szolgáltatásokra szóló belépő/bérlet | Korlátlan |
Lakáscélú támogatások | |
Kedvező adózású elemek |
|
Erzsébet utalvány |
8000 Ft/hó-ig 35,7%, e fölött 51,17% |
Helyi bérlet |
Közlekedési társaság tarifája 35,7% |
Iskolakezdési támogatás |
Évente gyermekenként a minimálbér 30%-áig 35,7%, fölötte 51,17% |
Széchenyi pihenő kártya (SZÉP kártya) |
összesen 450 000 Ft/év-ig 35,7%, fölötte 51,17% |
- szálláshely alszámla |
225 000 Ft/év-ig 35,7%, fölötte 51,17% |
- vendéglátás alszámla |
150 000 Ft/év-ig 35,7%, fölötte 51,17% |
- szabadidő alszámla |
75 000 Ft/év-ig 35,7%, fölötte 51,17% |
Önkéntes nyugdíjpénztár |
Havonta a minimálbér 30%-áig 35,7%, fölötte 51,17% |
Önkéntes egészségpénztár |
Havonta a minimálbér 30%-áig 35,7%, fölötte 51,17% |
Célzott támogatás | A minimálbérnek megfelelő összegig |
Cafeteria határok nélkül
Kardos György a Privátbankárnak elmondta, hogy ezen a kereten felül bármi lehet cafeteria, amit nevesíteni tud a cég. Az úgynevezett egyes meghatározott juttatások keretében ugyanis mindenre, ami meghatározott célra megy, adható cafeteria, ilyen az utazás, az étkezés, élelmiszer vásárlás, stb. Ha tehát a dolgozó előre meg tudja határozni, hogy mennyit költ el egyes tételekre, azokat kaphatja akár cafeteria juttatásként is.
Abban az esetben, ha túllépi a keretet egy-egy cafeteria elem, még akkor is sokkal kedvezőbbek adóterhei (51,17%).
Vegyünk egy példát!
Egy háztartás összesen 20 ezer forintot költ élelmiszerre, ebből 8000 forintot Erzsébet-utalványban kap meg, 35,7 százalékos adóteherrel. Ha fennmaradó 12 ezer forintot bérként kapja, és normális adózás alá esik, akkor a cég majdnem 24 ezer forintot fizet ezután, ha azonban a hiányzó 12 ezer forintot is Erzsébet-utalványként fizeti ki, a cég költsége csupán 18 ezer forint körül van.
A dolgozók érthető módon inkább pénzt akarnak kapni, mert azt szabadon tudják felhasználni, de a bevásárlásra bizonyos összeget mindenképp elköltünk, így érdemesebb azt cafeteriában kérni. Így a megtakarított adóforintokon a munkaadó és munkavállaló osztozhat, így mindenkinek érdeke az, hogy adózás szempontjából minél inkább optimalizálják kiadásaikat - mondta Kardos György.
A cikk folytatásában arról lesz szó, hogyan érdemes a munkavállalóknak a cafeteriával tervezni, mit érdemes a bértárgyaláson megkérdezni, hogyan lehet a legoptimálisabb megállapodást megkötni? Szó lesz arról is, ki és milyen feltételekkel veheti igénybe az adómentes lakáshitel-törlesztés támogatást. |