Eurót, amíg olcsó: vittek el pénzt alapokból a brókerbotrányok óta?

A Buda-Cash-botrány február végi és a Quaestor-botrány március eleji kipattanása sokak szerint az egész hazai megtakarítási piacra, befektetési piacra, sőt az egész pénzügyi rendszerre nézve elég súlyos csapás. Úgy tűnik, az alappiacra is negatív hatással van, bár ez az alapok összes tőkéjéhez képest egyelőre nem lényeges tétel.

Felfelé szokott menni az út

Ami a számokat illeti, az alapokból 14,6 milliárd forintnyi tőke távozott a hónap során, ami nem számít soknak, hiszen sok tízmilliárdos mozgás is előfordult már. Ez az összes vagyonnak (5466 milliárdnak) egyébként csupán 2,7 ezreléke. Annyiból viszont nem túl jó jel, hogy az utóbbi években inkább az erőteljes növekedés volt a jellemző a szektorra, ha nem is teljesen töretlenül, hiszen tavaly év végén is volt pár gyengébb hónap a statisztikában. Valójában októberben nőtt jelentősebb összeggel a hazai alapok vagyona. (Kék adatsor a grafikonon.)

Ami most érdekes lehet, hogy melyik pénzügyi csoporttól ment el pénz, és melyikhez érkezett. A Bamosz adatbázisa alapján végzett számításaink szerint a legtöbb pénz, 20,5 milliárd forint az Erste-alapokból távozott, vélhetően nem függetlenül attól, hogy a bankcsoporttal kapcsolatban nemrég rémhír ütötte fel a fejét.

Ijedősek lettek az emberek

A második helyezett a Concorde, ott 15,7 milliárd forintot vettek ki az ügyfelek, elsősorban kockázatosabb abszolút hozamú alapokból. Ebben annyi logika van, hogy független, magántulajdonú alapkezelőről van szó, biztosan voltak ügyfelek, akik ettől a jelenlegi helyzetben megijedtek ettől. Annak ellenére, hogy az alapok és a brókercégek között komoly intézményi és garanciális különbségek vannak, amiről itt, valamint itt írtunk korábban.

A harmadik a sorban azonban nem más, mint az OTP Alapkezelő, amelynek alapjaiból 10,8 milliárd forint ment ki, aminek aligha lehet ilyen oka. Sőt, a szakma egy része szerint a brókerbotrányok a nagybankok felé terelhetik az ügyfeleket, ennek fényében ez a fejlemény szinte meglepő. Ha azonban részletesebben az adatok mögé nézünk, ott azt látjuk, hogy az OTP Optima rövid kötvényalapból és az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alapból ment ki bő 14 milliárd forint. (Lásd a cikk végén látható táblázatot is.)

A kamat mindent visz?

Ezeket az alapfajtákat viszont jelenleg az alacsony kamatok eléggé sújtják. A Bamosz adatai szerint nemrég az OTP Optima három hónapos visszatekintő hozama nulla közelébe, hat hónapos visszatekintő hozama pedig évi egy százalékra süllyedt (bár könnyen lehetséges, hogy csak időlegesen). Nagyon valószínű, hogy a távozó tőke itt inkább az alacsony kamatszint és hozamok miatt távozott.

Sőt azt is megkockáztathatjuk, hogy az Ersté-től kivett pénz egy része szintén, mert ott is jórészt az ilyen jellegű pénzpiaci- és rövidkötvény-alapok vagyona süllyedt. Igaz, nem kizárólag, például az Erste Ingatlan és egy vegyes alap is előkelő helyen áll a listán. A folyamatok fő haszonélvezője a K&H-alapcsalád volt, több mint 25 milliárd forint friss tőke áramlott ide.

Sávozgatunk, sávozgatunk?

Két és fél hónapja csorog lefelé az euró ára, erősödik a forint, és a lakosság egy része ezt a jelek szerint euróvételre szereti kihasználni. A februári 28 milliárd forint után most újabb 23 milliárd forintot helyeztek el eurós alapokban, a dollár mennyisége ezúttal alig változott. A jelek szerint vannak, akik a forint sávozására játszottak eddig: ahol olcsónak érezték az eurót, ott vették, azután amikor begyengült a forint, eladták. Erre utalnak a betéti statisztikák is: márciusi adat még nincs, de februárban nagy összeget, 52,7 milliárd forintot helyeztek el devizabetétben a magánszemélyek.

Ami rosszul hozott, azt dobják

Az egyes alapfajták között nagyjából a korábbi hónapokban megszokott folyamatok folytatódtak: a rövid kötvényalapokból, az abszolút hozamú alapokból és a likviditási alapokból egyenként tízmilliárd forint feletti összeget vettek ki, az egyéb pénzpiaci alapokból és az ingatlanalapokból valamivel tízmilliárd alatti tőke távozott. Amint említettük, a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok hozama az alacsony kamatok miatt egyre szerényebb volt az utóbbi hónapokban, sőt években.

Nőtt viszont a népszerűsége a vegyes alapoknak, a hosszú kötvényalapoknak, a tőkevédett alapoknak egyaránt. Érdemes itt is megjegyezni, hogy a hosszú kötvények és a vegyes portfóliók többsége nagyon jó visszamenőleges hozamokat tud felmutatni, részben a kötvénypiacok, részben a részvénypiacok felfutása miatt.

Rosszul időzítenek

A befektetők viselkedése, amely alapján a jó hozamú alapokat kedvelik, a kedvezőtlen hozamúakat lecserélik, érthető, ám hosszú távon nem mindig kifizetődő. Legalábbis a kockázatosabb befektetések területén sokszor időzítenek rosszul, rosszul szállnak be vagy szállnak ki, és rosszabb eredményt érnek el, mintha sokáig benne ülnének valamiben, ezt mutatják hazai és külföldi számítások egyaránt.