A hét ejején hatalmasat zuhanó arany és ezüst árfolyama miatt kiütődtek és megszűntek az ezekre szóló turbó long certifikátok is a tőzsdén, két-két arany turbó long és ezüst turbó long sorozatot ért utol a végzet. A short verziók árfolyama viszont nagyjából megkétszereződött. Kiütődött egy henry hub (amerikai földgáz) turbó short certifikát is a dinamikusan dráguló gázár miatt.
Felturbózzák, de korátozásokkal
Ugyanakkor maradtak a tőzsdén arany és ezüst certifikátok tőkeáttétel nélkül is (úgynevezett befektetési certifikátok vagy indexcertifikátok), az Erste Bank és a Raiffeisen egyaránt folyamatosan kínál ilyeneket. Ezek forgalma azonban rendszerint jóval csekélyebb.
A turbó jelölés azt jelenti, hogy tőkeáttételes, azaz a mögöttes termék átváltozásának többszörösével változik a certifikát átfolyama. A tőkeszegény kisbefektetők emiatt szívesebben vásárolják ezeket, a turbó sorozatoknak azonban van egy korlátja: ha rossz irányba megy az alaptermék, bizonyos ár elérésekor kiütődnek, megszűnnek és csak korábbi értékük egy töredékét fizetik vissza. (A maradványértéket.)
Időnként hullanak, mint a legyek
A nagymértékű ármozgások tehát gyakran nagy pusztítást rendeznek a turbó certifikátok között. A long certifikátok értéke áremelkedés, a shortoké árcsökkenés esetén növekszik, tehát az elsővel aranyár-emelkedésre, a másodikkal aranyár-csökkenésre lehet fogadni. A héten egy DAX longnak is befellegzett, igaz, életben maradt mellette még egy másik hasonló sorozat. (Általában a különböző sorozatoknál másutt van az említett korlátár és más-más a tőkeáttétel is.)
Az osztalék nem zavar be
Nemsokára indul az osztalékfizetési szezon, az osztalék különösen a Magyar Telekom részvényének árfolyamában jelent majd komoly tételt. „Az osztalék mértékével módosítjuk a kötési és a korlát árakat, így az osztalékszelvény levágása ceteris paribus nem okoz változást a certifikátok árában” – mondta Terjék Péter. A Molra, az OTP-re és a Magyar Telekomra vannak certifikátok jelenleg a tőzsdén a magyar részvények közül.
Rákérdeztünk arra is, hogy a certifikátok árjegyzésénél a tőzsdén miért vannak jelentős különbségek az egyes értékpapírok között. Az Erste Befeketési Zrt. pénteken kora délután az euró/forintnál 9,8 százalékos (184/202 forint), a dollár/forintnál 7,1 százalékos (226/242), a DAX longnál 1,3 százalékos (1526/1546), az egyik arany shortnál csak 0,7 százalékos marzsot alkalmazott (8919/8980 forint).
Euróra fél százalék a spread
„A spread minden terméknél fix, az EUR/HUF-nál például az alaptermékre vetítve 1,5 forint, ami 0,5 százalék. Ennél szűkebb spread-et biztosítani nincs lehetőségünk. Nem érdemes a certifikát árához viszonyítani a spread-et, hanem az alaptermékre kell vetíteni” – mondta erről a szakember.
Amikor egy termék eléri a kiütési árát, az árjegyző zárja a fedezeti pozíciókat és ennek megfelelően kalkulálja a certifikát végső visszavásárlási árfolyamát, amit közzétesznek. „Később ezen a fix árfolyamon vásároljuk vissza a certifikátot a maradványértékes kereskedés során, tehát az már nem változhat” – tette hozzá.
Jobb nem ragadni benne
A certifikátok lejárata előtt vagy kiütődésekor egyébként célszerűbb a tőzsdén értékesíteni az értékpapírokat, mert a lejáratkori vagy a maradványérték kifizetésének is jelentős időigénye van. Amint korábban beszámoltunk róla, nyolc banki napig is húzódhat a kifizetés. //privatbankar.hu/reszveny/nem-most-van-a-boszorkanyszombat-de-veguk-a-certifikatoknak-256196
Ami egyébként a részvényindexeket illeti, a legtöbbnél – például a BUX-ban is – a kifizetett osztalékok növelik az index értékét. Míg az adott részvény árfolyama az osztalékfizetés után rendszerint az osztalékkal csökken, az indexben egy korrekciós tényezőn keresztül figyelembe veszik az osztalék tényét. Ezzel a mutató magasabb marad, az osztalékot továbbra is tartalmazza, és így reálisabb képet ad a részvényesek által elért hozamról.
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
