Kamatéhség – ennyit hoztak tíz év alatt az abszolút hozamú alapok

(Fotó: Eidenpenz József)

Nagyon alacsony a kamatszint, és nem sok remény van rá, hogy ez egyhamar megváltozzon. Az egyik megoldás ilyenkor kockázatosabb befektetések, mint részvények, ingatlanok, feltörekvő piaci kötvények, devizák vásárlása. Valami hasonlót csinálnak, kockázatosabb befektetések között válogatnak az abszolút hozamú alapok, amelyek kezelői rendszerint nagyfokú szabadságot élveznek abban, hogy mibe fektetnek.

A nagyobb kockázatú alapoknál, mint az abszolút hozamú vagy a részvényalapok, a kezelőik rendszerint azt mondják, hogy hosszabb távra, legalább három, de inkább öt évre kell tervezni. A rövidebb távokon a kisebb-nagyobb turbulenciák ugyanis könnyen torzíthatják a képet. Viszonylag jó tőkepiaci környezetben is ki lehet fogni például két szerencsétlenebb időpontot, amelyek között a vásárlás és eladás nem volt túl jövedelmező.

Megnéztük, hogy a talán leginkább izgalmas abszolút hozamú alapok hogyan teljesítettek egy tíz éves, rendkívül változatos, kalandos időszakban. Tíz évvel ezelőtt a részvénypiacok fellendülőben voltak, a gazdaságok virágoztak, a tőkepiaci környezet sok helyen felhőtlennek látszott. Azután 2008-ban és 2009-ben jött a nagy krach, ezek után pedig egy több éves folyamatos részvénypiaci emelkedés.

Végül az utóbbi nagyjából másfél-két évet inkább nagy kilengésekkel tarkított stagnálásként írhatjuk le. Mindeközben a deviza- és árupiacokon is nagy emelkedések és süllyedések következtek be, a kötvénypiacok pedig soha sem látott magasságokba értek (az árfolyamokat tekintve, a rekord alacsonyra csökkent hozamok miatt).

Csak 15 olyan nyilvános befektetésijegy-sorozat van az abszolút hozamú kategóriában, amelyek már tíz éve is léteztek. (Táblázat a cikk végén.) A legjobb 13,2 százalékos hozamot ért el, de még fél tucatnyi másik is túlszárnyalta mind a BUX, mind az amerikai S&P 500 vagy a német DAX indexek teljesítményét. Az évi 13,22 százalékos csúcshozam azt jelenti, hogy a befektetők pénze 246 százalékkal, azaz közel három és félszeresére növekedett.

Az infláció ettől jóval elmaradt, tíz év alatt mindössze 41 százalékot tett ki. Ez éves szinten, átlagban 3,5 százalék, amit az alapok többsége bőven túl tudott szárnyalni. A magyar államkötvények hozamát már kevesebben, azok ugyanis éves átlagban majdnem kilenc százalékot hoztak. Ám az nagyon valószínűtlen, hogy a következő években is hasonlóan jó legyen a kötvényeink teljesítménye. (Hacsak nem csúsznak mínuszba a hozamok.)

(Egyes, a listán szereplő alapok ugyan nyilvánosak, a gyakorlatban azonban nagybefektetőknek tartják fenn a befektetési jegyeket.)