Kinek volt szüksége 59 milliárd forintra a zárt körből?

Márciusban megtört az év elején kezdődött pozitív tendencia Magyarországon: a tőzsde korrekcióba, a forint gyengülésbe kezdett. A nyilvános nyíltvégű, hagyományos befektetési alapoknál nettó tőkebeáramlást és pozitív teljesítményt láthatunk, de néhány igen jelentős visszaváltás a zártkörű alapoknál mégis azt eredményezte, hogy ismét csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon – írja az alapkezelők szervezete, a Bamosz.

A tagjai által kezelt alapok összvagyona 34,88 milliárd forinttal, 1,1 százalékkal mérséklődött márciusban. A csökkenés tulajdonképpen egyetlen tényezővel magyarázható: a zártkörű  - elsősorban részvény - alapoknál jelentős visszaváltások történtek, összességében 59,4 milliárd forint értékben. (A hónap végén a tagok összesen 3158 milliárd forintot kezeltek alapokban.)

A zártkörű alapok visszaesésének okára a jelentés nem tér ki, de kikalkulálható. Ezek a konstrukciók mindig is elsősorban biztosítók és nyugdíjpénztárak tulajdonában voltak, a utóbbiak vagyonának nagy részét államosították a nyugdíjpénzekkel. Így a legvalószínűbb visszaváltó az állam, amelynek a január végi adatok szerint még 183 milliárd forintja forintban denominált, 81milliárdja devizás befektetési jegyekben volt.

Sem a nyugdíjpénztáraknak, sem a biztosítóknak nem szokásuk hirtelen több tízmilliárd forintot visszaváltani, de az gyakran előfordult már, hogy egyik alapfajtából a másikba rendezték át a vagyont. Most a Generali Alapkezelő nyilvános alapjainál volt hirtelen és jelentős vagyonnövekedés, ami származhatott zártkörű alapból is. A két tényező – állam plusz intézményi vagyonátstrukturálás – együtt is okozhatta a folyamatot, ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A számok alapján az is valószínűsíthető, hogy a lakosság emellett kis mértékben nettó visszaváltó volt. (>>>>A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? >>>)

A Bamosz jelentésére visszatérve a pénzpiaci alapoknál stagnálást figyeltek meg, 1,7 milliárd forint áramlott ki. Az eurós és dolláros pénzpiaci alapoknál ismét a vevők kerültek túlsúlyba. A kötvényalapok jelentős, 11 milliárdos tőkebeáramlást mutattak. A részvényalapoknál a nettó vételek elérték a 2,2 milliárdot, de az árfolyamváltozások miatt vagyonuk végül egy százalékkal csökkent. Az abszolút hozamú alapok szép gyarapodást tudtak felmutatni ebben a hónapban is, 6,1 milliárd volt náluk a friss tőke.