N. K. M., az 1954-ben született, budapesti lakhelyű nő harminc éven át volt a magyar külügyminisztérium alkalmazottja, mígnem 2011 májusában elbocsátották. Végkielégítésének egy részét 98 százalékos adóval sújtották. Beadványában az európai emberi jogi egyezmény alapján tulajdonhoz való jogának, a hatékony kárpótláshoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának sérelmére hivatkozott.
Egyelőre 16 ezer eurót bukott az állam
A bíróság megállapította a tulajdonhoz való jog sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint - a perrel kapcsolatban felmerült költségekre - további 6 ezer eurót (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak.
Az adónemből a 2010-es bevezetése óta 1,72 milliárd forint folyt be az államkasszába, idén a 900 milliós előirányzathoz képest eddig 200 milliót fizettek be ezen a címen - az előirányzat amúgy az összes adóbevétel egy ezreléke. Az adó bevezetésének évében, 2010-ben folyt be a legkevesebb belőle, mindösszesen 11,3 millió forint - az adó visszamenőleges hatályát akkor az Alkotmánybíróság elkaszálta ugyanis.
Egyedi esetről van szó, vagy a titokzatos N.K.M esete precedens lehet a nemzetközi jogi fórumon? Részletek >>>
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
