Mint arról korábban beszámoltunk, amint az egyezmény hatályba lép, a NAV a magyar adózók svájci jövedelmeiről széles körben kaphat információt, és az adatok kiadásának a banktitokra hivatkozás sem lehet akadálya. Az információcsere történhet kérésre, automatikusan, vagy spontán módon.
Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere a közlemény szerint kiemelte: egy ilyen magyar hatósági megkeresésnek tartalmaznia kell a vizsgálat alá vont személy adatait, azt az időszakot, amelyre vonatkozóan az információt kérik, a kért információk megnevezését, az adóügyi célt, amelyből az információt kérik, illetve azon személy nevét és címét Svájcban, akinek birtokában lehet az információ (feltéve, hogy ez ismert). Az egyezménnyel együtt aláírt jegyzőkönyv azt is kifejezetten említi, hogy az információ cseréjére vonatkozó új szabályok nem jelentik azt, hogy Svájc köteles automatikus vagy spontán (önkéntes és/vagy rendszeres) információcserére.
"Az egyezmény alkalmazásával a jövőben a NAV bármely magyar adózóra vonatkozóan, bármely adónem tekintetében kérést intézhet majd a svájci adóhatósághoz, amely legtöbb esetben köteles lesz a kért információt kiadni. A megkeresés teljesítésének nem lehet akadálya az, hogy a kért adat banktitoknak minősül. A kapott információt a NAV felhasználhatja az adózóval szemben tett adómegállapítás során, ami különösen akkor lehet veszélyes, ha a magyar adózó a Svájban lévő jövedelmei forrását nem tudja megfelelően igazolni. Ilyenkor a súlyos adójogi szankciók mellett akár büntetőjogi felelősségre vonásra is számíthat, ugyanis nincs akadálya annak, hogy a NAV az adatokat a büntető hatóságoknak továbbítsa" – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
Svájccal hazánknak már eddig is volt kettős adóztatási egyezménye, azonban ez a régi, 1981-ben aláírt megállapodás nem biztosította az adóhatóságok közötti információcserét. Ennek legfőbb oka feltehetően az volt, hogy a pénzügyi központként működő Svájc különösen a titoktartásnak, a banktitoknak köszönhetően tudta fenntartani erős piaci pozícióját. Az utóbbi években ez jelentősen megváltozott: Svájc a nemzetközi nyomásnak engedve fellazítani látszik a banktitok intézményét, és egyre hatékonyabban működik együtt más államok (adó)hatóságaival. Az új svájci-magyar egyezmény is ennek egyik kiváló példája.
Idén januárban jelentette be a kormány, hogy visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre. A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de vannak olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az 1500-2000 milliárdot is elérheti.
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
