Az uniós bíróság tavaly mondta ki, hogy sérti az áfadirektíva rendelkezéseit az a szabályozás, mely szerint az adózók addig nem gyakorolhatták adó-visszaigénylési jogukat, amíg az annak alapjául szolgáló ellenértéket ki nem egyenlítették. A kényszerűségből hatályon kívül helyezett rendelkezés helyébe a jogalkotás válaszul idén februártól hatályba léptette az áfa rövidített kiutalását szabályozó előírását.
A hivatkozott előírás szerint az áfa összegét 30, illetve 45 napon belül ki kell utalni, amennyiben az adózó az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – melyek teljesítését tanúsító számla alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja – számlában feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt - olvasható RSM DTM blogban.
Az új előírás tartalmazza azt is, hogy a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásban nyilatkozik.Sokan azonban úgy gondolták, hogy az áfa rövidített határidejű kiutalásának két feltétele van, méghozzá a bevallásban beállított számlák kiegyenlítése, illetve ezen feltétel meglétének a bevallásban történő jelölése. Ha azonban a jogszabályi rendelkezés nyelvtani értelmezését vizsgáljuk, akkor belátható, hogy a visszaigényelt áfa rövidített határidejű kiutalására való jogosultságnak kizárólag egyetlen feltétele van, mégpedig az, hogy az adózó kiegyenlítse a bevallásban szerepeltetett számláit.
A NAV másként értelmezte
A tapasztalatok azt mutatták, hogy az adóhatóság is úgy értelmezte a fenti jogszabályhelyet, hogy az áfa rövidített kiutalásához az adózónak mindkét feltételt teljesítenie kell. Ezen jogértelmezés a kiutalás előtti ellenőrzések során okozott igazán problémát, amikor is az adóhatóság megállapította, hogy az adózó kiegyenlítette az adott bevallásban szereplő valamennyi számláját, azonban ha az adózó ezen feltétel meglétét nem jelölte a bevallásában, akkor az adhatóság automatikusan a 75 napos kiutalási szabályt alkalmazta, holott a jogszabályhely nyelvtani értelmezése alapján az adóhatóságnak 30, illetve 45 napon belül végre kellett volna hajtani az áfa kiutalását.
Miről döntött a Parlament?
Az Országgyűlésben a múlt hétfőn megszavazott módosító csomaggal változik a fenti rendelkezés, amely valójában az adóhatóság által is alkalmazott jogértelmezést építette be a törvény szövegébe. Eszerint az áfa rövidített határidejű kiutalását akkor kell az adóhatóságnak végrehajtania, ha az adózó nem csak rendezi az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig, hanem erről a bevallásában nyilatkozik is.
A törvénymódosítás indoklásából kiderül az, hogy ez egy jogértelmezést pontosító módosítás, amely feltételezhetően azt az üzenetet közvetíti, hogy az esetleges jogértelmezési bizonytalanságok elkerülése érdekében született meg. A módosítás egyértelművé tette azt, hogy a jövőben két feltételt kell az adózóknak teljesíteni ahhoz, hogy jogosulttá váljanak az áfa rövidített határidejű kiutalására,