Európában “mindenhol fellobbantak a lángok”, tüntetnek a gazdák. El kell dönteni, hogy az unióban a tömegtermelés és európai élelmezés lesz-e a fókuszban, vagy Európában csak a csúcsminőségű élelmiszereket állítjuk elő, a többit importáljuk?
Ezzel a kérdéssel kezdte a szektor helyzetének értékelését Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a keddi sajtótájékoztatóját. De nemcsak a mezőgazdaságban, a bankban is nehéz év volt a tavalyi. Hosszú évek után először, nominálértéken is stagnált: alig fél százalékkal - tíz milliárd forinttal - növekedett a teljes agrárhitel-állomány. Ez a nehéz 3 éves periódus azonban az igazgató reményei szerint 2024-ben véget ér: ez a “felemelkedés első éve” lesz. Az agrárágazat azonban így is csak 2025-2026-tól kerül ismét egyensúlyba.
Ezt tükrözi a sajtótájékoztatón bemutatott AgrárTrend Index is. Megelőlegezte, hogy ez az év “vízválasztó is lesz” az agrárfinanszírozásban. Indul a Vidékfejlesztési Program beruházási időszaka. Ennek jegyében összesen 2700 milliárd forint pályázati forrás nyílik meg idén és jövőre, két ütemben, 60 jogcímen. Ebből 1500 milliárd forint a beruházások támogatására szolgál. Jó hír, hogy idén egy kamattámogatásos hitelprogram is társul majd a beruházási pályázatokhoz, amelyről azonban még egyeztet a szaktárca. A cél, hogy a kamattámogatásos hitellel a pályázóknak már megfizethetővé váljon a beruházás előfinanszírozása. Bár a mezőgazdasági hitelek háromnegyede itthon kamattámogatott, a bank elemzői szerint az idén már a piaci hitelek kamatai is egy számjegyűvé válhatnak az év végére, ha a jegybanki, bankközi kamatszint 5-6 százalékra süllyed.
Hollósi Dávid kitért arra is, hogy a kormány 2024-ben a korábbi színvonalra akarja visszaállítani a hitelezést. Ebben, egyebek között az élelmiszeripart is finanszírozó Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban, a bank is igyekszik szerepet vállalni. Azért is, hogy ne legyen még egy olyan év, mint 2023, amelyben reálértéken 150-200 milliárd forinttal csökkent az ágazati hitelállomány. A szektor legsikeresebb hitelprogramja továbbra is az agrár-Széchenyi kártya. Mintegy 12,5 ezer agrár-Széchenyi kártyát tartanak nyilván, ennek 80 százalék az MBH Bank ügyfeleinél, döntően kis- és közepes méretű termelőknél. Új lehetőség, hogy június 30-ig a termelők más konstrukciókról is átszerződhetnek e kamattámogatott hiteltermékre.
Az idei átmeneti év tehát jó időszak lesz a tervezésre. Hollósi Dávid szerint a pályázati források felhasználásában azok lesznek jó helyzetben, akik optimalizálni tudják a gazdálkodásukat, csökkenteni a költségeiket, és fenntarthatóan tudják üzemeltetni a vállalkozásukat. “A cél, hogy a hatékony termeléssel a minőség felé mozduljanak el a gazdálkodók” – mondta az agrár- és élelmiszeripari üzletág ügyvezetője.
Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője az idén megnyíló vidékfejlesztési pályázatai források adta lehetőségeket ismertette, amelyhez a hazai költségvetésből a lehető legnagyobb, 80 százalék társfinanszírozást vállalt. Ebből 1500 milliárd forintra rúgnak a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, hatékonyságának növelését és fenntartható átalakítását szolgáló beruházási források, a pályázatokat az év során folyamatosan hirdetik meg. Fontos, hogy ügyfeleik már a tervezés időszakában bevonják a bankot, mint partnert.
Az index 33,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 negyedik negyedévében 33,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2021 második negyedévében mért 32,1 pont volt. A mutató egy éve folyamatosan emelkedik.
„Most nagyobb lépcsőfokot lépett az ágazat, de hosszú még az út az elmúlt évek nehézségeiből való kilábalásban” – értékelte az adatokat Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. A mostani érték a 2023 harmadik negyedévéhez képest kétpontos, éves összehasonlításban pedig ezt jelentősen meghaladó, 4,1 pontos növekedést jelent. A tavalyi negyedik negyedévben a vizsgált 12 termékpálya mindegyikén javultak a kilátások a megelőző három hónaphoz képest, amire legutóbb 2021 végén, a koronavírus-világjárvány lecsengésekor volt példa. Több mint két év után pedig ismét vannak olyan alágazatok, amelyek elérték, sőt, meg is haladták az egyensúlyi szintnek tekintett – 3-5 százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 pontot: a sertés és a marha. De csak kevéssel marad el ettől a baromfi, a tojás és a tej is.
A hatékonyabb gazdálkodás segíthet a szántóföldi növénytermesztőknek
A hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok helyzetértékelése 1-1,5 ponttal javult az előző negyedévhez képest. Bár a kis értékesítési árak és a korábbinál rosszabb jövedelmezőség továbbra is erősen korlátozza a lehetőségeiket. „A búzatermékpálya a leginkább derűlátó: olyan napi fogyasztási cikkek alapanyagáról van ugyanis szó, amelyek iránt nem csökkent jelentősen a végső fogyasztói kereslet. Az olajos magvak és a kukorica esetében kisebb mértékű volt a javulás, de összességében így is sokkal jobb a korábbinál. Az ágazat szereplői egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy nincs ráhatásuk az értékesítési árakra, a magyar mezőgazdaság túl kis szereplő ahhoz a világpiacon. A költségek optimalizálásában és a hatékony gazdálkodásban viszont lehet mozgásterük” – mutatott rá Héjja Csaba. A szakember szerint a mostani körülmények némileg gyorsítják a precíziós gazdálkodáshoz szükséges szemléletváltást. A visszajelzések szerint a vetések állapota jó, néhol kiváló, de a gazdálkodók nagyon alaposan megfontolják, hogy milyen összegben költenek inputanyagokra, elsősorban műtrágyára. Az inputanyagoknál most erősen kínálati a piac, és a gazdák nem feltétlenül veszik meg egy tételben egész évre a műtrágyát.
Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői szerint árverseny várható a vetőmag-, műtrágya- és egyéb inputanyag-értékesítésben. Ez már rövid távon némileg csökkentheti az árszínvonalat.
Még inkább felértékelődik az idén a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, Az elemzők szerint erre az évre a megfontoltság lesz jellemző és a beruházási kedv is mérsékelt a szántóföldi növénytermesztők körében. A korábbinál ugyanis kevesebb a tartalék a termelők egy részénél.
Kiegyensúlyozott piac
Az elmúlt időszak az állati termékek előállítóinak kedvezett. A takarmányárak a két évvel ezelőtti szintre mérséklődtek, az élőállat-árak is csökkennek, de így is kiegyensúlyozottá vált a piac. „Több termékpálya is az egyensúlyi szint közelében van, nincs köztük érdemi különbség” – mondta Héjja Csaba. A sertés termékpályán szezonálisan ugyan nagyobbak a malacárak, de az irányadó nemzetközi árak stabilizálódnak. A baromfi-szektorban tartanak ugyan a tavaszi madárinfluenza-fertőzésektől, de még nincs probléma az értékesítésben. A tejárak is emelkedtek a 2023-as mélypontról, és elegendő a takarmány.
A zöldség-, a gyümölcstermelők helyzetértékelése is eddig nem látott magas értékre emelkedett az MBH AgrárTrend Indexben.
A spanyol és az olasz terméskiesés miatt a hazai szőlő-bor ágazatban több a lehetőség exportpiacokon. Bár a borfogyasztás világszerte csökken, a bank szakértői szerint némi javulás várható.
Az MBH AgrárTrend Index 1-48-ig terjedő skálán mutatja az ágazat helyzetét. Jelenleg egyensúlyi állapotot mutat, amely 2020-tól eddig még sosem volt ilyen magas.
Még nem vagyunk a gödör alján
Két nehéz, veszteséges év után, amikor fogytán a tartalék, milyen eséllyel jut hitelhez az idén a működéséhez egy százhektároa gabonatermesztő? - kérdeztük Hollósi Dávidtól, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójától. Mint megtudtuk, nem teljesen reménytelen a helyzete. A 80 százalékos állami garanciával elérhető agrár-Széchenyi-kártyás forgóeszközhitelre például számíthat, aki megfelel a feltételeknek. A bank emellett elő-finanszírozza a (területalapú) támogatást is. Ez szinte “biztos pénz”, amit az államtól és az EU-tól megkap. Ha azonban a termeléshez plusz forgóeszközhitelt is igényel, ahhoz megvizsgálják a vállalkozás teljes “cash-flow”-ját. Átvilágítják, megnézik mennyi a hitelállománya, mennyi jövedelmet termel, ehhez milyen termésátlagokat ér el. Azt is, hogy bérelt, vagy saját földön gazdálkodik-e. “Ez alapján annak adunk hitelt, aki vissza tudja fizetni” - egyszerűsíti le az ügyvezető. Az elmúlt 20 évben a szántóföldi növénytermesztők közül szinte mindenki kapott is hitelt, de az elmúlt két nehéz év után már nem. Hogy miként alakul az idén a gabonatermesztők között a nyertes-vesztes kérelmezők aránya, még nem tudta megmondani az igazgató, mert mint mondta, “még nem vagyunk a gödör alján”.
Az Egyesült Államok 50 legnagyobb egyeteme közül már 34-ben kezdtek tiltakozó akciót. 
