A januári 26,6 majd a februári 24,9 százalék után márciusban már csak 21,3 százalékos inflációt mértek az előző év azonos időszakához képest. Az alapvető élelmiszerekre és alkoholmentes italokra ugyanakkor 2,2 százalékkal többet kellett kifizetni, mint februárban, de ez így is csak 26,8 százalékos drágulás év/év alapon – közölte az Állami Statisztikai Hivatal. Vagyis jócskán kisebb ez az érték, mint a magyarországi élelmiszer infláció.
Márciusban 17,3 százalékkal emelkedett a zöldségek ára, 1,8 százalékkal a tojásé (a már addig is nagyon magas értékről) és egy százalék körül kerültek több a húsok, a kenyérfélék, a tejtermékek, a cukor, a tésztafélék és a halkészítmények. Viszont jó hír a vevőknek, hogy a rizsért, a gabonafélékért, az étolajért és a szalonnáért 2-3 százalékkal kevesebbet kértek a boltokban.
A dohányosok és az alkoholt kedvelők ott is szívhatták a fogukat, mert ezen termékcsoportokban közel egyszázalékos volt a drágulás. Cipőt és ruhát valószínűleg sokan nem fognak venni, mindkettő 12,5 százalékkal került többe mint februárban.
Rezsi ügyében az a kedvező hír, hogy a közszolgáltatások díja összességében 0,1 százalékkal csökkent, ám éves összevetésben még 4,6 százalékos emelkedést rögzítettek. Az egészségügyi ellátásban 0,6 százalékos áremelkedés volt, főleg az ambuláns részlegeken számláztak többet.
A vonat kivételével közlekedni is olcsóbb volt a múlt hónapban, mint az azt megelőzőben, csaknem egy százalékkal, mivel az üzemanyag három százalékkal kevesebbe került, mint februárban. A vonatjegyek ára egyetlen hónap alatt átlagosan 5,3 százalékkal emelkedett. Teljes országos kép továbbra sem adható, mert a statisztikákban nem szerepelnek a megszállt területeken tapasztalható árak – fűzte hozzá a hivatal.
Túl korai lenne azonban az öröme az ukránoknak, mert a teljes éves infláció várhatóan meghaladja majd a 20 százalékot. Az Ukrán Nemzeti Bank márciusban azt vetítette előre, hogy folytatódni fog a pénzromlás ütemének csökkenése, az akkori számításai szerint már nem 28, hanem csak 24 százalék lesz az év végére a megelőző évhez képest. Tavaly mintegy 30 százalékkal nőtt a fogyasztóiár-index 2021-hez viszonyítva.
A Tisza-hatás. 
