Mi az? Többet kapunk, kevesebb lesz, mégsem panaszkodhatunk

Már csak formális feltételei vannak a támogatási rendszer életbe lépésének, történetesen a most elfogadott kereteket az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának is jóvá kell hagynia.

A megállapodás szerint 2019-re egyetlen tagállam sem részesül majd az uniós átlag 75 százalékánál kevesebb forrásban. Csak az aktív mezőgazdasági termelők részesülhetnek jövedelemtámogatásban. A fiatal gazdák az első öt évben 25 százalékos támogatás-kiegészítést kapnak majd. Emellett a tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy egyrészt fokozottan támogassák a kedvezőtlen helyzetű térségeket, másrészt pedig termeléstől függő támogatást adjanak meghatározott mezőgazdasági termékek esetében.

A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint azok az ágazatok juthatnak majd több forráshoz, amelyek az agrárium versenyképességét növelik. Ezek közé tartozik az állattenyésztés, az öntözéses gazdálkodás, a kertészet, valamint az élelmiszer-feldolgozás kaphat több uniós pénzt. Magyarország 2020-ig 1,9 milliárd euróval kap többet. Évente egyébként nagyjából 1,3 milliárd euró közvetlen támogatás érkezik Magyarországra.

Persze mindig az a kérdés, hogy jobban, vagy rosszabbul járunk a következő hétéves időszakban. Az elmúlt hetekben voltak nyilatkozatok, amelyek szerint több pénzt kap Magyarország, és természetesen volt olyan is, amely szerint nem nő, sőt még kicsit csökken is. Melyik az igaz?

Attól függ, honnan nézzük

Weisz Miklós

Weisz Miklós szerint mindkét állításban van igazság. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) társelnöke a Privátbankárnak elmondta, ha a 2007-2013 közötti időszakot vesszük alapul úgy, hogy összeadjuk az évente kapott támogatást, akkor ahhoz képest nő a támogatás mértéke a következő időszakban. Nagyjából annyival, amennyit a minisztérium is bejelentett, vagyis körülbelül 13 százalékkal.

Ez azért lehet, mert 2004-től folyamatosan nőtt a támogatás mértéke, amely akkor az uniós szint 25 százalékáról indult. A folyamatos emelésekkel végül elértük a 100 százalékot. Tehát ebből a szempontból valóban nő a támogatás összege a következő, 2014-20 közötti időszakban.

Weisz Miklós hozzátette: ha a 2013-as szintet, vagyis a 100 százalékot vesszük alapul, akkor viszont valamelyest csökken a támogatás mértéke. A vidékfejlesztési forrás, vagyis a II-es pillér összege is csökkenni fog, de azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mennyivel.

A szakember szerint összességében alapvetően jónak tekinthető a helyzet, még a csökkenés ellenére is. Weisz Miklós azt mondta: lehetett volna sokkal rosszabb is, a teljes agrár-torta ugyanis kisebb lett, de mi viszonylag nagy szeletet tudtunk kihasítani az egészből, vagyis jobban jártunk másoknál.

Simítják a rendszert

A most véglegessé vált keretek szerint ugyanis az az alapelv, hogy csökkentsék az egyenlőtlenségeket az egyes tagországok között. 2019-re ugyanis egy bizonyos szintnél nem lehet kevesebb egyik államban sem a támogatás. Ott, ahol az egy hektárra jutó támogatás nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, ott fokozatosan emelik a keretet, ezzel párhuzamosan pedig az átlagtól többet kapó országokban kiigazítják a támogatásokat.

Arról is döntöttek, hogy 5 százalékkal csökkentik azoknak az üzemeknek a támogatását, amelynek az éves támogatása meghaladja a 150 ezer eurót. Azok a tagállamok mentesülnek ez alól, amelyek önként tartják vissza a támogatások 5 százalékát. A megtakarított összege a tagállamnál marad.

Na jó, de hogyan számoljunk?

Weisz Miklós szerint nagy kérdés, hogy milyen kalkulációs módszert alkalmazunk a közvetlen támogatásoknál. A tagállamoknak ugyanis előbb, vagy utóbb, de át kell állni egy új szisztémára. A fiatal gazdák szerint várhatóan a legjobb az lenne, ha maradnánk a jelenlegi, vagyis az egységes területalapú támogatásnál (Single Area Payment Scheme - SAPS). A SAPS-rendszert 2015-ig, 2018-ig, vagy akár 2020-ig is megtarthatja Magyarország, ami azért is jó Weisz szerint, mert már megszokták a gazdák, egyszerűbb és átláthatóbb, mint egy új rendszer.

A másik kalkulációs rendszer, amire áttérhetünk, az az alaptámogatási rendszer (Basic Payment Scheme – BPS). A szóban forgó rendszer működésének alapját a mezőgazdasági termelőknek az alkalmazás első évében a támogatható hektárszám alapján, országos vagy regionális szinten nyújtott támogatási jogosultságok jelentik, vagyis bázisjogosultság alapján kapják a támogatást. Ezzel az lehet a gond, hogy ha mondjuk 50 hektáron gazdálkodik valaki, akkor a következő évben ekkora terület után lesz jogosult a támogatásra, hiába művel nagyobb területet hozzá tartozó támogatási jogosultság nélkül abban az évben. Mindenesetre még folynak a számítások, hogy melyik lehet a jobb. A kormány dönt majd a kérdésben.

Pluszpénz a fiataloknak

A fiatal gazdálkodókat eddig is támogatták. Az induló támogatás megmarad, de lesz egy új elem is: a cikk elején említett kiegészítést a területalapú támogatás mellé fizetik. Mértéke pedig a területalapú 25 százaléka lesz, vagyis a fiatalok negyedével nagyobb összeghez juthatnak az első időkben.

Vannak persze korlátok. Weisz Miklós elmondta, hogy a támogatást legfeljebb 90 hektárra lehet igénybe venni. A gazdálkodás nem lehet 5 évnél, a gazdálkodó pedig 40 évnél idősebb. A részletszabályok azonban még itt sem tisztázottak.

Helyzetbe kerülnek az állattartók

Weisz Miklós szerint az egyik nagy változás lehet a megemelt mértékű termeléshez kötött támogatás. Ez például húsmarha-tenyésztésre, tejtermelésre, zöldség-gyümölcs termesztésre és fehérjenövény-termesztésre adható, továbbra is kimarad belőle viszont a sertés- és baromfitenyésztés.

Ezekre az ágazatokra a teljes magyar közvetlen támogatások 13+2 százalékát lehet fordítani. Emiatt viszont csökkenhet a növénytermesztőknek adható keret.

Jön a zöldítés

Új elem a zöldítés (greening), amellyel kapcsolatban vannak még kérdések, hogy milyen előírásokat kell majd alkalmazni. A zöld komponens a klímavédelmet szolgálja. Előírás lesz, hogy a KAP első pilléres, vagyis a közvetlen támogatásokból a kifizetések 30 százalékának a klímavédelmet kell szolgálnia. Ennek 3 fő szabálya van.

-    a legelőket meg kell őrizni
-    bizonyos területmérték felett többféle (10 hektár felett 2, 30 hektár felett 3) növényt kell termeszteni
-    ökológiai fókuszterületet kell tartani, amely az összterület 5 százalékát jelenti.

Weisz Miklós szerint az egy nagy kérdés lesz, hogy ezt az 5 százalékot gazdaságonként, vagy regionális/tagállami szinten írják elő.

A társelnök hozzátette: általánosságban elmondható, hogy – bár egyszerűsíteni akarták – bonyolultabb lesz a támogatási rendszer. Nagyobb lesz a bürokrácia, nő az adminisztráció. Ennek ugye vannak költségei, ami drágíthatja a végrehajtást.

Ugyanakkor a kisgazdaságoknak egyszerűbb lehet az életük. Új elemként ezek a gazdaságok  évente 500-1250 euró támogatást kaphatnak átalányként. Nekik egyszerűsödik az életük, egy külön rendszerben tartják őket nyilván, rájuk nem vonatkoznak a zöldítési előírások sem. Ez az elem nagy segítség lehet a hazai mezőgazdaság kisebb szereplőinek, mert a magyar gazdáknak körülbelül a harmada eshet ebbe a kategóriába. Vagyis sokaknak lehet egyszerűbb az élete.

Emellett a növekvő tagállami mozgástér és a támogatások 15 százalékának a KAP két pillére közötti mozgatásának lehetősége is szerepet játszhat az agrártermelők jövedelmének alakulásában.