Az orosz műtrágyaexport nyer a fekete-tengeri megállapodással

Ez a lépés Moszkva előfeltétele a Fekete-tengeren kötendő új tengerbiztonsági megállapodásnak. Diplomáciai források szerint a Kreml által kifogásolt intézkedések többsége az Európai Unió szankcióihoz kapcsolódik – összegzi a Reuters.

Az engedmények

• A Rosszelhozbank, valamint más pénzügyi intézmények ismét csatlakozhatnak a SWIFT-rendszerhez, és megnyithatják a szükséges levelező számláikat az élelmiszer- és műtrágyakereskedelem lebonyolítására.
• A kereskedelemfinanszírozási tranzakciókra vonatkozó korlátozások eltörlése.
• Az élelmiszer- és műtrágyaexportőr cégeket érintő szankciók megszüntetése.
• A biztosítási korlátozások feloldása az élelmiszer- és műtrágyaexportban érintett vállalatok számára. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter külön kiemelte a londoni Lloyd’s biztosítási piac szerepét ebben.
• Az orosz lobogó alatt közlekedő hajókra vonatkozó kikötői korlátozások megszüntetése.
• A mezőgazdasági gépek és egyéb, élelmiszer- és műtrágyatermeléshez szükséges áruk importjának könnyítése.

Az egyezség

A Fehér Ház közölte, hogy új alapokra helyezné a tárgyalásokat Oroszországgal a Fekete-tengeren történő biztonságos hajózás biztosítása érdekében. A megállapodás célja az erőszak visszaszorítása és a kereskedelmi hajók katonai célú felhasználásának megakadályozása.

A mostani egyezség lényegében a 2022-ben, Törökország és az ENSZ közvetítésével létrejött eredeti megállapodás újragondolása. Az akkori egyezmény lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonáját és mezőgazdasági termékeit exportálja, miközben biztosította, hogy a térség hajózása ellenőrzött maradjon, megelőzve az Ukrajnába irányuló fegyvercsempészetet. Kijev azonban kifogásolta, hogy Oroszország az ellenőrzéseket az ő szállítmányai feltartóztatására használja – amit Moszkva tagadott.

Oroszország 2023-ban kilépett a Fekete-tengeri Kezdeményezésből, arra hivatkozva, hogy saját élelmiszer- és műtrágyaexportját jelentős akadályok nehezítik. Ennek ellenére Moszkva továbbra is képes gabonáját a Fekete-tengeren keresztül piacra juttatni.

Bár az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport közvetlenül nem esik nyugati szankciók alá, Moszkva szerint a pénzügyi, logisztikai és biztosítási korlátozások jelentősen akadályozzák a szállításokat. Ennek ellenére Oroszország továbbra is a világ vezető búza- és műtrágyaexportőre.

Az előrejelzések szerint az ország ebben a szezonban körülbelül 40 millió tonna búzát értékesít a nemzetközi piacokon, főként a Közel-Kelet országainak, például Egyiptomnak. Emellett Moszkva célja, hogy 2030-ra 50 százalékkal növelje a mezőgazdasági exportját.

Putyin kijelölte a célt

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden kibővítette az élelmezésbiztonsági doktrínát, kiemelt célként jelölve meg a hazai műtrágyagyártás további fejlesztését, ezzel is növelve az ország exportpotenciálját. Az elmúlt években a műtrágyagyártás a vegyipar egyik húzóágazatává vált – foglalja össze a Rosszijszkaja Gazeta.

Az iparág tavaly új termelési rekordot ért el, elérve a 63 millió tonnát. A 2013-ban megkezdett beruházási csomag eredményeként a termelési volumen azóta 60 százalékkal nőtt, és a globális műtrágyatermelés növekedésének egyharmadát Oroszország biztosította.

Ennek köszönhetően az ország az Egyesült Államokat és Indiát megelőzve a világ második legnagyobb műtrágyagyártójává vált, Kína mögött – mondta el Andrej Gurjev, az Orosz Műtrágya Gyártók Szövetségének vezetője a Rosszijszkaja Gazetának.

Meghatározó műtrágyaexport

Az orosz műtrágyaexport továbbra is meghatározó szerepet tölt be a nem nyersanyag- és nem energiaexport területén, 18 százalékos részesedéssel. Oroszország az egyetlen ország, amely teljes mértékben képes ellátni a saját gazdálkodóit az összes szükséges műtrágyával, miközben jelentős mennyiséget exportál is. A hazai kereslet 2013 óta a két és félszeresére nőtt, míg a külföldi szállítások 60 százalékkal bővültek. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az orosz agrárszektor 2024-ben 5,9 millió tonna műtrágyát vásárolt. Az elmúlt évben Oroszország ismét története egyik legnagyobb gabonatermést takarította be.

A műtrágya exportvolumene tavaly elérte a 42 millió tonnát, ami új történelmi csúcs. Fő vásárlói pedig Brazília, India, Kína és az Egyesült Államok voltak. A legjelentősebb növekedés az ázsiai piacokon figyelhető meg, különösen Kínában (36 százalékos növekedés), valamint Latin-Amerikában (25 százalék) és Afrikában (5 százalék).

Az előrejelzések szerint az export 2024 végére elérheti a 44 millió tonnát, és 2025-ben a műtrágyagyártás mennyisége várhatóan 65 millió tonna lesz.

Európa védővámok bevezetését tervezi az Oroszországból és Fehéroroszországból származó műtrágyákra. A szakértők szerint ez elsősorban az európai gazdákat érintené hátrányosan, tovább növelve az élelmiszer-inflációt.

Oroszország célja, hogy 2030-ra a műtrágyagyártást harmadával, 80 millió tonnára növelje. A hazai piac ellátása legalább 20 százalékkal bővülhet, elérve a 22 millió tonnát, míg az export másfélszeresére, 58 millió tonnára emelkedhet.

Láthatjuk, hogy a fekete-tengeri tűzszüneti megállapodással, ha teljesítik Oroszország feltételeit, a korlátozások enyhítésével nyerhet az ország műtrágyaexportja, és annak költségvetése, amit háborús céljainak finanszírozására is költhet.

Az Európai Unió dilemmával küzd

Az EU tagállamai március elején fogadták el az Európai Bizottság javaslatát az Oroszországból és Fehéroroszországból származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó további vámok kivetésére. Ez aggasztó az európai mezőgazdasági szektor számára, mivel az import 25 százalékát Oroszország adja – írja az Euronews.

A Bizottság szerint a műtrágyára kivetendő további vámok tonnánként fokozatosan 40 vagy 45 euróról 315 vagy 430 euróra emelkedhetnek három év alatt.

A Copa-Cogeca gazdaszervezet szakértője, Dominique Dejonckheere rámutat, hogy a műtrágyavásárlás „a gazdaság változó költségeinek átlagosan 10 százalékát teszi ki. Néhány ágazatban azonban, nevezetesen a szántóföldi növények, gabonafélék és olajos magvak területén, a műtrágyára fordított kiadások a változó költségek körülbelül 30 százalékára rúgnak” – magyarázta.

Az Európai Parlamentben a javaslat előadója, Inese Vaidere (Európai Néppárt) úgy véli, hogy Európának stratégiai cselekvésre és gondolkodásra van szüksége.

„Oroszországnak sikerült olcsó orosz gázból műtrágyát előállítania, és nagyon alacsony áron értékesíteni az európai piacon. Ez azt jelenti, hogy ha megvesszük ezeket az orosz műtrágyákat, akkor továbbra is tápláljuk az orosz hadigépezetet. Ez elfogadható? Nem, nem elfogadható.”

A Bizottság úgy véli, hogy javaslata növelni fogja a hazai műtrágyatermelést, és e kiegészítő adók révén megerősíti az ipart.

Az EU-tagállamok – Magyarország kivételével – elvileg egyetértenek, és szeretnek továbblépni. Sajnálják azonban, hogy nem készült hatástanulmány, ezért rendszeres figyelemmel kívánják kísérni a helyzetet. Az Európai Parlament a jövő hónap elején hivatalosan is foglalkozni fog ezzel a kérdéssel.