|
| (Fotó: 123rf.com) |
Hónapról hónapra érkezik a győzelmi jelentés az állampapírfrontról, amely szerint újabb sok tucat milliárd forint talált gazdára lakossági állampapírokban. Ezzel párhuzamosan azonban a korábban prosperáló befektetési alapok lényegében szenvednek.
A Bamosz nevű érdekvédelmi szervezet adatai szerint októberben 6309 milliárd forint volt a hazai befektetési alapokban, ami ötmilliárddal több, mint egy hónappal korábban, és 173 milliárddal magasabb érték az egy évvel korábbinál. Ez mintegy három százalékos növekedés éves szinten, ami alig lehet több annál, mint amit a megtermelt hozamok jelentettek.
Az alapok vagyona két év alatt 11, három év alatt szintén 11 százalékkal ment fel, ami valamivel jobb, de azért még bőven csak egy számjegyű éves növekedést takar. Eközben pedig a részvénypiacokon, kötvénypiacokon alapvetően évekig jó volt a hangulat, a hazai ingatlanpiac virágzott, sőt az árupiacok is valamelyest magukhoz tértek.
Két nagy visszaesés volt
Szinte mindig az állampapírok elszívó hatását jelölik meg a stagnálásszerű lassú emelkedés okaként az alapkezelők, bár sokszor csak csendesen, nehogy megint kitoljon velük az állam. (Lásd nyugdíjpénztárak államosítása, különadók, a bőkezű lakossági állampapírok versenye, most meg a készülő új nyugdíjkötvények.)
Amint az első grafikonon látszik, korábban “békeidőkben” rendszerint meredeken növekedett a befektetési alapok vagyona, amit azután egyszer a 2008-2009-es pénzügyi válság, egyszer pedig a 2011-2012-es sajnálatos eseménysorozat tört meg. (Amikor kipateroltuk az IMF-et, majd visszahívtuk, évi tíz százalék fölé szállt a magyar kamat, durván begyengült a forint, államosították a nyugdíjpénztárakat, jöttek a “nemmegszorítások”, és volt egy kisebb recesszió.)
Ki húzta a rövidebbet?
Kérdés, hogy ha megint jön a válság, krach, az hogyan hat majd a befektetési jegyek tulajdonosaira. A korábbiaknál kevesebb bizonytalankodó befektető érkezett mostanában, ezért kisebb lesz a tőkekiáramlás? Vagy az elmaradt felfutás után még nagyobb pénzkivonás következik?
Amint a második ábrán látható, az utóbbi években több biztonságosabb befektetésialap-fajta piaci részesedése alaposan visszaesett, zsugorodott: a folyószámla-szerű pénzpiaci, likviditási alapoké (szürke tartomány), a kötvényalapoké (barnával), a tőkevédett alapoké (narancsszínű).
Megnőtt a kockázat
A részvényalapok (zölddel) aránya az utóbbi 5-6 évben a komoly árfolyamemelkedések ellenére sem bővült sokat. Nőtt viszont egyes kockázatosabb vagy közepesen kockázatos formák piaci részesedése, mint az abszolút hozamú alapoké (pirossal), az ingatlanalapoké (világoskék), a vegyes alapoké (sötétkékkel).
De ezek az arányok, amiket az ábra mutat, nézzünk néhány abszolút számot. Az ingatlanalapok komoly fejfájást okoztak annak idején a pénzügyi válságban a befektetőknek, a bankoknak, felügyeleti hatóságoknak, még a Parlament is komolyan foglalkozott velük.
Ijesztő számok
A Lehman-válság előestéjén, 2008. augusztusában 559 milliárd forint volt ezekben, most 1414 milliárd forint, az akkorinak közel a háromszorosa. (Igaz, valószínűleg az alapkezelők is sokat tanultak azóta, és fokozatosan csökkentik a kockázatot, hiteleket építenek le vagy sok készpénztartalékot hagynak.)
Az abszolút hozamú alapok annak idején szinte ismeretlenek voltak, részvényalapokban és vegyes (részvény+kötvény) alapokban együtt volt 379 milliárd forint. Ma ebben a három, egymáshoz eléggé hasonló, közepes és magas kockázatú kategóriában 2415 milliárd forintot tartanak – a Lehman-csőd előtti összeg majdnem hat és félszeresét. (Azóta az infláció csak körülbelül 30 százalékot tett ki.)
Válság márpedig lesz
Úgy tűnik, az alacsony kamatszint, ami miatt a pénzpiaci és kötvényalapok, sőt a tőkevédett alapok is elvesztették vonzerejüket, egyben nemcsak az állampapírok, hanem a részvények, ingatlanok felé is terelte a befektetőket. Tehát a magasabb kockázat felé.
Egy újabb válság, tőzsdekrach, tőkepiaci káosz – márpedig ilyen periodikusan, 6-8-10-15 évente be szokott következni – sok százmilliárd forintnyi megtakarítás elégésével is járhat. De a kockázatosabb befektetési formák ismerete talán egy jobb pénzügyi kultúra felé is terelheti az embereket.
|
Ez sem annyi, az sem annyi – egy kis számháború Az említett 6309 milliárd forint, ami befektetési alapokban van, valójában nincs annyi. A Bamosz újabban számol olyan adatot is, ami kiszűri, amikor az alapok más alapokba fektetnek, azaz az úgynevezett duplikációt. (Számos alap “alapokba fektető alap”, tehát eleve ez a dolga.) Így a szervezet tagjai által kezelt befektetési alapok összesített nettó vagyona 5408 milliárd forint, 14 százalékkal kevesebb a bruttó értéknél. Eközben a lakossági állampapírokban levő tőke értéke 7481 milliárd forint volt októberben a legutóbbi adatok szerint. Ez sem annyi, amennyinek látszik, ha a lakosságnál levő állampapírok mennyiségére vagyunk kíváncsiak, mert a lakossági értékpapírok egy része különböző okokból lehet vállalatoknál, intézményeknél is. A “forintban denominált állampapírok befektetői szektoronkénti megoszlása” című ÁKK-statisztika szerint a “háztartások és őket segítő non profit intézmények” 5609 milliárd forintnyi állampapírral rendelkeztek szeptember végén. (Az alapokban egyébként szintén vannak intézményi pénzek.) |
A piacok egyelőre elhiszik az amerikai elnök újabb bejelentését. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
