BUX
35 967.41
+0.26%
+92.00
OTP
10 800.00
+4.15%
+430.00
MOL
1 916.00
-2.74%
-54.00
RICHTER
6 650.00
-2.35%
-160.00
MTELEKOM
396.00
+0.76%
+3.00
 
2018. november 22. 18:51

A magyar lakosság híresen kockázatkerülő, korábban főleg bankbetétekbe, kötvényalapokba, újabban állampapírokba, ingatlanalapokba fektette a pénzét. Az utóbbi években az alapokon belül a kockázatosabb formák nyertek teret, ami miatt egy újabb válság eléggé durva hatásokkal járhat. Sokkal több forog kockán, mint a Lehman-válság idején.

(Fotó: 123rf.com)

Hónapról hónapra érkezik a győzelmi jelentés az állampapírfrontról, amely szerint újabb sok tucat milliárd forint talált gazdára lakossági állampapírokban. Ezzel párhuzamosan azonban a korábban prosperáló befektetési alapok lényegében szenvednek.

A Bamosz nevű érdekvédelmi szervezet adatai szerint októberben 6309 milliárd forint volt a hazai befektetési alapokban, ami ötmilliárddal több, mint egy hónappal korábban, és 173 milliárddal magasabb érték az egy évvel korábbinál. Ez mintegy három százalékos növekedés éves szinten, ami alig lehet több annál, mint amit a megtermelt hozamok jelentettek.

Az alapok vagyona két év alatt 11, három év alatt szintén 11 százalékkal ment fel, ami valamivel jobb, de azért még bőven csak egy számjegyű éves növekedést takar. Eközben pedig a részvénypiacokon, kötvénypiacokon alapvetően évekig jó volt a hangulat, a hazai ingatlanpiac virágzott, sőt az árupiacok is valamelyest magukhoz tértek.

Két nagy visszaesés volt

Szinte mindig az állampapírok elszívó hatását jelölik meg a stagnálásszerű lassú emelkedés okaként az alapkezelők, bár sokszor csak csendesen, nehogy megint kitoljon velük az állam. (Lásd nyugdíjpénztárak államosítása, különadók, a bőkezű lakossági állampapírok versenye, most meg a készülő új nyugdíjkötvények.)

Amint az első grafikonon látszik, korábban “békeidőkben” rendszerint meredeken növekedett a befektetési alapok vagyona, amit azután egyszer a 2008-2009-es pénzügyi válság, egyszer pedig a 2011-2012-es sajnálatos eseménysorozat tört meg. (Amikor kipateroltuk az IMF-et, majd visszahívtuk, évi tíz százalék fölé szállt a magyar kamat, durván begyengült a forint, államosították a nyugdíjpénztárakat, jöttek a “nemmegszorítások”, és volt egy kisebb recesszió.)

Ki húzta a rövidebbet?

Kérdés, hogy ha megint jön a válság, krach, az hogyan hat majd a befektetési jegyek tulajdonosaira. A korábbiaknál kevesebb bizonytalankodó befektető érkezett mostanában, ezért kisebb lesz a tőkekiáramlás? Vagy az elmaradt felfutás után még nagyobb pénzkivonás következik?

Amint a második ábrán látható, az utóbbi években több biztonságosabb befektetésialap-fajta piaci részesedése alaposan visszaesett, zsugorodott: a folyószámla-szerű pénzpiaci, likviditási alapoké (szürke tartomány), a kötvényalapoké (barnával), a tőkevédett alapoké (narancsszínű).

Megnőtt a kockázat

A részvényalapok (zölddel) aránya az utóbbi 5-6 évben a komoly árfolyamemelkedések ellenére sem bővült sokat. Nőtt viszont egyes kockázatosabb vagy közepesen kockázatos formák piaci részesedése, mint az abszolút hozamú alapoké (pirossal), az ingatlanalapoké (világoskék), a vegyes alapoké (sötétkékkel).

De ezek az arányok, amiket az ábra mutat, nézzünk néhány abszolút számot. Az ingatlanalapok komoly fejfájást okoztak annak idején a pénzügyi válságban a befektetőknek, a bankoknak, felügyeleti hatóságoknak, még a Parlament is komolyan foglalkozott velük.

Ijesztő számok

A Lehman-válság előestéjén, 2008. augusztusában 559 milliárd forint volt ezekben, most 1414 milliárd forint, az akkorinak közel a háromszorosa. (Igaz, valószínűleg az alapkezelők is sokat tanultak azóta, és fokozatosan csökkentik a kockázatot, hiteleket építenek le vagy sok készpénztartalékot hagynak.)

Az abszolút hozamú alapok annak idején szinte ismeretlenek voltak, részvényalapokban és vegyes (részvény+kötvény) alapokban együtt volt 379 milliárd forint. Ma ebben a három, egymáshoz eléggé hasonló, közepes és magas kockázatú kategóriában 2415 milliárd forintot tartanak – a Lehman-csőd előtti összeg majdnem hat és félszeresét. (Azóta az infláció csak körülbelül 30 százalékot tett ki.)

Válság márpedig lesz

Úgy tűnik, az alacsony kamatszint, ami miatt a pénzpiaci és kötvényalapok, sőt a tőkevédett alapok is elvesztették vonzerejüket, egyben nemcsak az állampapírok, hanem a részvények, ingatlanok felé is terelte a befektetőket. Tehát a magasabb kockázat felé.

Egy újabb válság, tőzsdekrach, tőkepiaci káosz – márpedig ilyen periodikusan, 6-8-10-15 évente be szokott következni – sok százmilliárd forintnyi megtakarítás elégésével is járhat. De a kockázatosabb befektetési formák ismerete talán egy jobb pénzügyi kultúra felé is terelheti az embereket.

Ez sem annyi, az sem annyi – egy kis számháború

Az említett 6309 milliárd forint, ami befektetési alapokban van, valójában nincs annyi. A Bamosz újabban számol olyan adatot is, ami kiszűri, amikor az alapok más alapokba fektetnek, azaz az úgynevezett duplikációt. (Számos alap “alapokba fektető alap”, tehát eleve ez a dolga.) Így a szervezet tagjai által kezelt befektetési alapok összesített nettó vagyona 5408 milliárd forint, 14 százalékkal kevesebb a bruttó értéknél.

Eközben a lakossági állampapírokban levő tőke értéke 7481 milliárd forint volt októberben a legutóbbi adatok szerint. Ez sem annyi, amennyinek látszik, ha a lakosságnál levő állampapírok mennyiségére vagyunk kíváncsiak, mert a lakossági értékpapírok egy része különböző okokból lehet vállalatoknál, intézményeknél is. A “forintban denominált állampapírok befektetői szektoronkénti megoszlása” című ÁKK-statisztika szerint a “háztartások és őket segítő non profit intézmények” 5609 milliárd forintnyi állampapírral rendelkeztek szeptember végén. (Az alapokban egyébként szintén vannak intézményi pénzek.)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Befalap Hogyan lehet profitálni a klímavédelemből?
- | 2020. május 10. 11:07
Ez korántsem újkeletű dolog, e befektetési lehetőséget az OTP Alapkezelő már tizenkét éve, még a 2008 őszén kirobbant előző válság előtt megteremtette, elindítva az OTP Klímaváltozás 130/30 nevű befektetési alapját. S hogy jól tette, azt jelzi, az utóbbi öt évben négyszer is elvitte a Privátbankár.hu „Legjobb Globális Részvény Alap” díját. 
Befalap Milyen lesz a kilábalás? V, U, L vagy W alakú?
Eidenpenz József | 2020. május 5. 06:06
A válság lefutása megjósolhatatlan, de kevéssé valószínű, hogy nagyon hosszú és mély lenne. A kormányok és jegybankok, a gyógyszer- és oltásfejlesztők óriási erőfeszítéseket tesznek a megoldására. Érdemes részvényeket vásárolni, de több csomagban, átlagoló technikával. Interjú.
Befalap Nem szabad az összes tojást egy kosárba tenni
Márkázott tartalom | 2020. május 4. 06:04
A Budapest Alapkezelő számos ügyfele a mostani negatív tőkepiaci helyzetet, az alacsony árfolyamokat kedvező beszállási lehetőségnek látja és próbálja megragadni az alkalmat további vásárlásra, kockázatnövelésre – mondta el az alapkezelő vezérigazgatója, Kovács Ildikó. Akivel annak kapcsán beszélgettünk, hogy az általa irányított intézmény a Privátbankár.hu – Klasszis 2020 szavazáson rendkívül jól szerepelt: öt kategóriában is bejutott az első három közé, ebből háromban az élen végzett.
Befalap Megfertőzi-e a koronavírus a fenntartható befektetési alapokat?
Privátbankár.hu | 2020. április 30. 13:19
A már évek óta tartó európai térhódítás után tavaly, illetve az idei év első hónapjaiban a magyar piacon is számos felelős befektetési alapot indítottak az alapkezelők. Ezeken a konstrukciókon keresztül olyan vállalatok teljesítményéből lehet részesedni, amelyek tevékenysége a fenntartható fejlődést szolgálja. Megéri most beszállni?
Befalap Mindig legyen néhány hónapnyi tartalékod
Eidenpenz József | 2020. április 24. 06:08
Egyik lejtmenet sem tart örökké, lesz itt még tőzsdei fellendülés. Azt lehetetlen megjósolni, mikor végződik a válság vagy mikor kezdődik a komolyabb emelkedés. Jó taktika lehet apránként, kis csomagokban részvényeket vásárolni, de mindig hagyjunk elegendő készpénztartalékot. Interjú Vízkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatójával.
Befalap Kell-e részvényt vásárolni koronavírus-összeomlás idején?
Eidenpenz József | 2020. április 20. 06:06
A következő években az infláció fokozatosan emelkedik majd és a legjobb befektetések a reáleszközök lehetnek a Hold Alapkezelő szerint, mint a nemesfém és a részvény. A Columbus Alap kontrariánus befektető, növelte részvénykitettségét március második felében, amikor a többség eladott. Az európai részvényeket találják a legvonzóbbnak. Interjú.
Friss
hírlevél