Az MNB valószínűleg mindenképpen megvédené a forintot

Az ING Alapkezelő jelenleg mintegy nyolc százalékos piaci részesedéssel az ötödik a hazai piacon - mondta el Nagy Erika igazgató a társaság sajtótájékoztatóján. A cég az UCITS IV-direktívák közelgő magyarországi bevezetése és a készülő befektetésialap-törvény miatt sok változást vár a hazai befektetési piacon, új termékek bevezetésére készül majd, a luxemburgi alapcsaládban is sok újdonság várható. Megjelenhetnek például deviza-fedezett (hedged) alapok.

Nagyon kemény, rázós év elé nézünk 2012-ben - mondta Nagy Jenő befektetési igazgató. A eurózónából válaszokat várunk, erre a magyar piacnak is szüksége van, de igazán stabilitást az IMF-megállapodás jelenthet, a kötvény-, a deviza- és a részvénypiacokra egyaránt. Az EU stabilitási paktuma nem bizonyult megfelelőnek, mert az egyes országok fittyet hánytak rá, még az erős országok is rossz példával jártak elöl. Az eurózónás országok gazdaságát szerinte jobban össze kellene hangolni, kezdettől fogva magas a divergencia, a közös deviza ezt sokáig elfedte - mondta. (Például a deviza leértékelését nem lehetett használni, ezért egyes déli államok termelékenysége lemaradt 20-30 százalékkal, deficitjük pedig rendkívül megnőtt.) A számlát 2008-ban nyújtották be, a kormányok kénytelenek voltak ezeknek az országoknak alányúlni.

Nagyon kevés az idő, ha a piacok nem fogadják el a jelenleg inkább a fiskális unió körül kibontakozó megoldást, akkor egy vagy több perifériaország nem kizárt, hogy elhagyja az eurózónát. Ugyanakkor rendkívül komoly politikai akarat van ennek elkerülésére - mondta az igazgató. Három alapszcenáriójuk van, az egyik hogy fiskális megállapodás születik. A másik, hogy az EKB megvesz minden államkötvényt. Úgy gondolják, hogy a piacok rá fogják kényszeríteni az EU-t vagy az EKB-t, hogy államkötvényeket vásároljon, ez talán a legvalószínűbb szcenárió. A harmadik, hpogy annyira megrendül a bizalom az EU-ban, hogy az EKB kkötvényvásárlásai ellenére is széptesik az unió, előbb-utóbb felmennek a kötvényárak, de ez nagyon kevéssé valószínű.

Az EKB-től negyed százalékos kamatvágást még mindenképpen várnak. Az euró/dollár árfolyama nagy valószínűséggel be fog csúszni 1,30 alá. Az európai vállalati eredmények jövőre 5-10 százalékkal is csökkenhetnek a társaság szerint. A jövő évi 0,3 százalékos EKB-előrejelzéssel szemben az elemzők többsége már recessziót vár, de ez a részvényárakba már nagyrészt beárazódott. Egyes eredményelőrejelzések azonban még mindig növekedést jeleznek az eurózóna vállalatai körében, így sok piaci szereplőt érhet még csalódás.

Magyaroszágon sok a megszorítás a költségvetésben, aminek nyilvánvalóan növekedési következményei lesznek, nulla körüli növekedést várnak. Az infláció először felmehet öt százalék közelébe a januári áfaemelés miatt, később azonban a gyenge kereslet miatt visszamehet 4,5 százalékra.

Az utóbbi időben rengeteg pénz áramlott be az országba és könnyítette meg a fiannszírozást, de jövőre erre nem lehet számítani, csak az IMF segítségével képzelhető el a finanszírozás. Ami a forintot illeti, ha az jelentősen elmozdulna a mostani szintről, a jegybank Nagy Jenő szerint mindenképpen beavatkozna. Az ország által kibocsátott devizás kötvények jelenleg hasonló hozammal forognak, mint a forintban jegyzettek, ezért úgy gondolják, hogy jobb befektetést jelentenek. A megállapodás az IMF-fel a részvénypiacra is pozitív hatással lehet.