|
| Hosszú Ferenc |
Egyszerre két díjat is elhozhatott az idén. Az ön által kezelt OTP Föld Kincsei Alap immár hatodszor lett a legjobb árupiaci alapja, emellett a szakma önt szavazta meg az Év Feltörekvő Portfóliómenedzserének. Mi a titka?
Ez talán abban keresendő, hogy az OTP Föld Kincsei Alap egy abszolút hozamú szemléletben kezelt nyersanyagalap, márpedig a nyersanyagok jellege megköveteli, hogy kollégáimmal folyamatosan, szinte 0-24 órában figyeljük a piacokat és a kínálkozó lehetőségeket kihasználjuk. A nyersanyagpiac annyiban tér el a többi pénz- és tőkepiaci szegmenstől, hogy azon viszonylag rövid távú, legfeljebb néhány hónapos mozgásokat lehet megjátszani. Hosszú távon tartani a nyersanyagokat több szempontból sem érdemes. Egyrészt tízéves távlatban nem növelik a portfolió hatékonyságát, mert a várható hozamuk alacsony, az átlagos infláció környéki. Másrészt ezek határidős piacok, ami azt jelenti, hogy folyamatosan görgetni kell a pozíciókat, ezeken pedig sokszor veszteség keletkezik, ami akkora lehet, ami a potenciális nyereséget elviheti. Az is rontja a portfolió hatékonyságát, hogy ezek az eszközök nagyon volatilisek.
Akkor ilyen környezetben különösen értékes, amit az alappal elért. Melyik befektetési döntésére a legbüszkébb?
A kedvencem az elmúlt hetekben a palládium-sztori meglovagolása volt. A palládium piaca nagyon szűk, viszonylag alacsony a likviditása. Csak érzékeltetésül: ha a globális részvényalapoknak csupán egy-kétezred részét fektetnénk ipari nyersanyagokba, akkor az e pénz révén teremtett kereslet nagyon rövid időn belül 20-30 százalékkal megdobná az árfolyamokat. A palládium piaca az elmúlt fél évben a lufi kialakulásának jegyeit mutatta, minden apró pozitív hír nagy mozgásokat generált. Árfolyamát az hajtotta fel, hogy az autóipar kereslete rendkívül megnőtt iránta. Azáltal, hogy a benzinüzemű autók katalizátoraiba palládiumot építenek be, míg a dízelüzeműekébe platinát, ám a dízelbotrány miatt sokan váltottak benzinüzemű autóra. Alacsony likviditása miatt sokáig mégsem mertem venni palládiumot. Aztán már olyan magasra ment fel az árfolyam, hogy inkább azt figyeltem, mikor jön el a legmegfelelőbb pillanat annak a csökkenésére játszó, azaz short ügyleteket kötni. Hónapokig figyeltem, aztán március végén meg is érkezett a jelzés. Megjelent egy hír, miszerint az Egyesült Államokban a kifinomult autótolvajok már nem az autókat lopják, hanem annak katalizátorából a 2 gramm palládiumot. Ez már túlzásnak tűnt, ezért fel is vettem a short pozíciót, nem is kis mértékben, az alap tíz százalékáig. Tudni kell, hogy a jóval likvidebb olaj aránya 80 százalék. Jól döntöttem, nem sokkal később a globális recesszióval kapcsolatos félelmek felerősödésének hatására a nemesfémek árfolyama, köztük a palládiumé csökkent, méghozzá egy hét alatt 15 százalékkal. Bejött tehát a short-stratégiám.
Azért ahogy ön is említette, az alap árfolyamát alapvetően az olaj mozgása befolyásolja. Itt milyen stratégiát követ?
Én szeretek a piaccal szembemenni. Ugyanakkor azt is önkritikusan be kell vallanom, hogy az időzítésen még javítanom kell. Ha ugyanis nagyon felmegy az ár és én úgy gondolom, hogy ez már a fundamentumoktól nagyon elszakadt, akkor hajlamos vagyok kicsit hamar eladni. Csakhogy már többször is előfordult, hogy még annál a pontnál is feljebb ment az árfolyam, ahol én kiszálltam. Tavaly például vettem olajat, de amikor az árfolyama elérte az 55 dolláros szintet, én úgy gondoltam, ez már túl magas és eladtam. Pedig utána még ment tovább, egészen 61 dollárig.
Hogyan tudja kiismerni magát az információ- és hírdzsungelben?
Próbálok előre gondolkozni, többek között Donald Trump agyával. Most például két olajtermelő országot, Iránt és Venezuelát szorongat, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nem szeretne túl magas olajárat. E két eredő alapján próbálom kisakkozni, mi lehet az amerikai elnök következő lépése. E célból figyelem, mit twittelget, hogyan próbálja a szaúdiakat nyomás alatt tartani, hogy ők fedezzék a kieső olajkitermelést. De ugyanakkor az is látszódott, hogy amikor kellett, ő maga lépett és az iráni olajat importálóknak adott könnyítéseket. Fontos időszak lesz a május eleje, amikor lejárnak az úgynevezett waiverek, és Trumpnak döntenie kell, hogy meghosszabbítja-e azokat az iráni olajat importálók, mindenekelőtt Kína és India számára. Persze az sem mellékes szempont, hogy a piaci mozgásokra, politikai lépésekre hogyan reagálhatnak a palaolaj-kitermelők. Most például úgy látjuk, hogy rövid távon bőven van még potenciál a palaolajban.
Ugyanazokat az indikátorokat figyeli, mint a többiek, csak más következtetéseket von le, vagy eleve más mutatók alapján dönt?
Is-is. Vannak olyan felkapott indikátorok, amelyeket egy időben nagyon figyel a piac, mert több elemzés születik róluk, vagy valamiért érdekesek lesznek, aztán egyszer csak elfelejtik azokat. A kifúrt, de be nem fejezett kutak számát például egyáltalán nem követik, pedig ezt én fontos mutatónak tartom. Aztán ott vannak a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) ülései, amelyekre évente egyszer-kétszer kerül sor. Az ülés előtt már két-három héttel a piac elkezdi beárazni a lehetséges fejleményeket, amit aztán az ember vagy eltalál, vagy nem. Sokszor előfordult, hogy a piaci várakozással ellentétes döntést hozott az OPEC. Nekem az az elvem, hogy legkésőbb az ülések reggelére zárom az olajra vonatkozó pozícióimat, legyen az vételi vagy eladási. Az ülés napján ugyanis mindig történik valami mozgás. Nem egyszer megesett, hogy az OPEC-ülés előtt drágult 10 százalékkal az olaj, és még annak reggelén is 2-3 százalékkal tovább emelkedett.
Azt is nézi, hol tárnak fel új bányákat, vagy éppen zárnak be?
Igen, bár ezeknek a kitermelésre nincs akkora jelentőségük. Inkább a hosszabb távú, egy-kétéves trendek az érdekesek, vagyis, hogy az adott nyersanyag kereslete-kínálata hogyan alakul.
Van most olyan nyersanyag, ami érdekesnek, ígéretesnek tűnik?
Több is. Például a mezőgazdasági termények, a búza és a kukorica, mert azok árfolyama 8-10 éves mélypont közelében van és egy-egy rosszabb termésről szóló hír jelentősen, akár 20-30 százalékkal is meg tudja mozgatni a jegyzésüket. Szinte minden évben van is egy ilyen kiugró emelkedés, amit érdemes megjátszani. De itt is az a fontos, hogy mivel ez hosszú távon nem egy emelkedő sztori, sokáig nem érdemes a pozícióban üldögélni és várni a csodára. A már említett görgetési veszteségek miatt ugyanis pont ezeknél a termékeknél nagyon magas a határidős kockázat.
Izgalmasnak tűnnek a nemesfémek is, mivel azoknál is jöhet egy nagyobb rally, emiatt érdemes lehet a mostani szinteken gyűjtögetni. Az elmúlt éveknek éppen az a tanulsága, hogy egy-egy tényező nem képes nagyobb elmozdulást előidézni a nemesfémek árfolyamában, csak együttesen. Ezért nem tudott a nemesfémek árfolyama a Brexitről 2016-ban meghozott döntés, vagy az észak-koreai feszültség idején tartósan felfelé menni. Most azonban több tényező is megalapozhatja a növekedést, ami ezért a korábbiaknál tartósabb lehet.
Összességében a nyersanyagok nem népszerű eszközök, például a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon nyolctized százaléka, 50-60 milliárd forint fekszik ezekben. Ettől függetlenül a magyar befektetők is kereskednek nyersanyagokkal, brókercégeket megbízva certifikátokat, etf-ket adnak-vesznek.
A viszonylag alacsony érdeklődés miatt viszont elsikkadhatnak az olyan nyersanyag-sztorik, mint például az urániumé. Pedig ez végre egy olyan befektetési lehetőség, amelybe részvényeken keresztül hosszabb távra be lehet szállni. Az urániummal, mint nyersanyaggal ugyanis nem igazán lehet kereskedni, annál inkább urániumvállalatok, -bányák részvényeivel. Pont a minap jelentették be, hogy Kínában tíz új atomerőmű idei megépítésére adtak engedélyt. Más kérdés, hogy lesz-e ebből valami. Az urániumcégek teljes piaci kapitalizációja csekély, mindössze 8 milliárd dollár. Ezekben nagy a potenciál, a vállalatok tőzsdei értéke a jelenlegi többszörösére nőhet. Figyelembe kell venni, hogy az erőművek ciklikusan, öt-tízévente szerzik be a fűtőanyagokat, hosszú távú szerződések keretében. Márpedig ezek a beszerzések most aktuálisak. A következő évben várhatóan egyszerre, tömegesen lépnek a piacra.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
