A külföldön már kedvelt befektetésialap-típust a magyar szabályozás korábban nem tette lehetővé, eddig nem lehetett ilyet kibocsátani- írja a K&H Alapkezelő közleménye. A Parlament által december 23-án elfogadott, a befektetési alapokról szóló törvény azonban már lehetőséget nyújt erre is, így a cég „megalkotta” az első ilyen típusút, a K&H Tőkét Részben Előre Fizető Származtatott Alapot. Az alap lényege, hogy két megtakarítást ötvöz, a rövid távú betéteket és a középtávú megtakarításokat – tartják.

Kéne a magas hozam is, de a likviditásból sem engedünk

A tőke bennmaradó másik felére a 2., 3. és 4. évet követően legalább négy százalékos, maximum tíz százalékos hozamot fizet. A többlethozam lehetőségét pedig az alap mögött álló harminc elemű, nyugati multinacionális cégekből álló részvénykosár teljesítménye biztosíthatja. A tőke megmaradó részét a futamidő végén fizetik. (Így a minimális kifizetés 8+4/2+4/2+4/2 = 14 százalék, a maximális 8+10/2+10/2+10/2= 23 százalék, plusz természetesen mindkét esetben az első év végén az 50 százalék tőke.)

A maximális hozamban van a lényeg

Úgy látszik, a PSZÁF és a jogszabályok nem írják elő, hogy a maximális hozamra is EHM-et (egységes hozammutatót) számoljon a kibocsátó, csak a fix, minimális részre, ami nagy hiba, mert egy ilyen bonyolult konstrukciónál kisbefektető legyen a talpán, aki ki tudja számolni a lehetséges hozamot, és össze tudja hasonlítani a többivel. A Privátbankár kiszámolta, és arra jutott, hogy a minimális hozam 5,68 százalék éves szinten (a z alapkezelő szerint 5,69), a maximálisan lehetséges érték pedig 9,04.

Ebből az következik, hogy most, amikor már évi kilenc százalékos kamatozású banki kötvény is van, és a 2014/C államkötvényt a Kincstár lakossági fiókjaiban 8,8 százalékos hozammal adják (január 18-i adat), valamint 9,3 százalék az új inflációkövető kötvény kezdő kamata is, nem igazán éri meg azt a kockázatot vállalni, hogy csak a minimális, 5,69 százalékos hozamot érjük el.