Ne csak a hozamokat figyeljék, a kockázatokat is!

Schuszter Péter

Privátbankár (P.): A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár Klasszis 2017 díjátadón. Melyek voltak és pontosan mivel foglalkoznak ezek az alapok?

Schuszter Péter elnök-vezérigazgató (S. P.): Ilyen volt az abszolút hozamú, nem származtatott alapok kategóriában a Generali IPO Abszolút Hozam Alap, melynek portfóliómenedzsere Pallag Róbert befektetési igazgató. A másik a feltörekvő piaci részvény alapok kategóriában a Generali IC Ázsiai Részvény Alap, amely kizárólag Indiához és Kínához kötődő vállalatok részvényeibe fektet..

A Generali IPO jó néhány évvel ezelőtt indult, részvényalapból alakult át, azóta az alacsonyabb kockázatú abszolút hozamú alapok közé tartozik. Mivel nem származtatott alap, csak vételi pozíciókat tud felvenni, ezért kisebbek a lehetőségei, mint más alapoknak, de ennek ellenére nagyon jó eredményeket ért el az elmúlt években, mindezt relatíve alacsony szórás mellett. Tipikusan azoknak a befektetőknek ajánlott, akik bankbetétek, pénzpiaci befektetések feletti hozamot szeretnének elérni minimális kockázatvállalással.

A Generali IC Ázsia - részvény alap révén - már egy teljesen más dimenzió. A utóbbi években jóval magasabb hozamot is el lehetett érni vele, mint például egy abszolút hozamú alappal, de ugyanakkor kevésbé volt kiszámítható, jelentős volt az ingadozása is, ezért inkább hosszabb távra ajánlott befektetés. Az alap úgynevezett alapok alapja konstrukcióként működik, olyan külföldi alapkezelők termékeit vásároljuk, akik nagyon jól kiismerik magukat az ottani részvénypiacokon. Rendszeresek a találkozók és az egyeztetések a külföldi partnerekkel, igyekszünk megtalálni a legjobban teljesítő befektetéseket. Ez a mi hozzáadott értékünk ehhez a konstrukcióhoz.

P.: Hogyan működik az alapok kezelése, miként választják ki a befektetési célpontokat?

Pallag Róbert befektetésekért felelős vezető (P. R.): Az elmúlt években tudatosan átpozicionáltuk alapcsaládunkat, aminek három pillére van, a kötvény, a részvény és az abszolút hozamú stratégiával kezelt alapok. A harmadik lényege, hogy minden körülmények között pozitív, az állampapírok és az infláció feletti hozam elérésére törekszik, kiszámíthatóan, negyedévről negyedévre építkezve.

A vagyonkezelői piac átalakult, globálissá vált, mi is figyelünk arra, hogy lefedjük a feltörekvő piacok jó részét. Ahol azt érezzük, hogy tudunk aktív részvénykiválasztással hozzáadott értéket teremteni, mint például a saját régiónkban, vagy a tágabb európai piacokon, esetleg az amerikai piacon, ott egyedi részvénykiválasztáson alapuló stratégiát alkalmazunk. Azokban néhány régióban, amelyek a kereskedési időnkön kívül esnek, mint az ázsiai és néhány más feltörekvő piac, ott részvény alapokon keresztül, passzívabb stratégiával próbálunk meg a referenciahozamhoz képest is többlethozamot elérni. Ez azonban az ügyfelek számára is előnyös, rendkívül hatékony, olcsó módszer tud lenni arra, hogy feltörekvő piaci kitettséget vállaljon fel egy szélesen diverzifikált portfólión keresztül.

P.: Gondolom, nem csak arról van szó, hogy a kereskedési idő eltérő, hanem arról is, hogy nem éri meg az egész világra kiterjedő elemzői csapatot fenntartani!

P. R.: Pontosan, ám szoros együttműködésben dolgozunk a Generali Csoporttal és más globális szereplőkkel, hozzáférésünk van a legnagyobb befektetési bankok, brókercégek, adatbázisaihoz, elemzéseihez, stratégiáihoz is. Van, amit ETF-stratégiákkal, olcsó, passzív indexkövető alapokkal is meg tudunk valósítani, másutt próbáljuk megtalálni a legjobb aktív alapokat az adott régióban. Az, hogy hányan dolgozunk Budapesten, az megtévesztő, hiszen nagy külföldi elemzői csapatokkal működünk együtt.

Nálunk is van, aki a nyersanyagpiacokkal foglalkozik kiemelten, mások egy-egy földrajzi régióval, én személy szerint a globális részvény-stratégiáért felelős személy, egyben az aktív részvényalapok és abszolút hozamú alapok portfóliómenedzsere vagyok. De a legfontosabb, hogy a legjobb ötletek a különböző területekről globális szemlélettel, a makrogazdasági környezetet is figyelembe véve megjelenjenek az összes abszolút hozamú stratégiában.

Pallag Róbert

Ezek már nemcsak befektetési alapokat érintenek, hanem megjelennek a privát vagyonkezelési területen és az intézményi vagyonkezelésben, például nyugdíjpénztáraknál is. Sokat bővült az intézményi ügyfélkörünk, sikeresen indultunk például nyugdíjpénztári pályázatokon.

A nyugdíjpénztárak is nagyon érdeklődnek az utóbbi időben az abszolút hozamú stratégiák iránt, miután látják, hogy a globális kötvénypiacokon mennyire alacsonyak a hozamok. Az elmúlt években kimagasló eredményeket lehetett elérni passzív kötvénypiaci befektetésekkel is, de egyre inkább odafigyelnek arra, hogy mi lesz a következő években. A mi küldetésünk éppen az, hogy erre választ adjunk. A hozam továbbra is nagyon fontos teljesítménymérő, de a jövőben a kockázati szinteket is figyelembe kell venni hozzá.

P.: Mi a különbség az említett részvényalap és abszolút hozamú alap között, hiszen mindkettő fektet részvényekbe, és mindkettő elkerüli a tőkeáttételt? Mitől kockázatosabb az egyik, mint a másik?

P. R.: A fő különbség az, hogy egy abszolút hozamú alapnál állampapír bázisból kiindulva keressük a megfelelő befektetési célpontokat, Ezek lehetnek egyedi részvények, részvényindexek, nyersanyagpiaci instrumentumok, devizák vagy más kockázatosabb eszközök. Az abszolút hozamú stratégiáknál az egyes eszközfajták között aktív időzítéssel váltogatunk, van például, hogy szignifikánsan növeljük a részvényarányt, van, hogy nullára csökkentjük. Az abszolút hozamú alapok jelentik a legnagyobb szakmai kihívást, hiszen menet közben kell az aktuális globális makrogazdasági helyzet, a saját szemléletünk alapján kitalálni, hogy milyen eszközöknek szavazunk bizalmat. Utólag mindig könnyű megmondani, hogy mibe kellett volna fektetni, az igazi kihívás, ha előre fel tudunk készülni egy-egy váratlan eseményre.

P.: Mennyire foglalkozik még az IPO alap részvénykibocsátásokkal?

P. R.: Ezt az alapot részvényalapból alakítottuk át, magát a régi nevet megtartottuk, de már nem arról szól a stratégiája, hogy az új részvénykibocsátásokat figyeljük, és abból próbáljuk a legjobbnak tűnő részvényeket kiemelni. Körülbelül 1200-1500 részvényt monitorozunk folyamatosan, ezek közül igyekszünk a legjobb sztorikat megtalálni, akár rövidebb, akár hosszabb távra, de leginkább az alap befektetési időtávjának megfelelő 2-3 évre.

Maga az IPO név tehát már ilyen szempontból megtévesztő lehet, bár sok olyan, részben technikai jellegű kibocsátás, jegyzés van ma is, amelyekben érdemes részt venni. Ilyen volt nemrég az OTP és a Mol részvényeinek intézményi befektetők által történő eladása is. Ilyenkor hirtelen megjelenik egy nagyobb részvénycsomag a piacon, az aktuális tőzsdei árfolyamhoz képest valamilyen jól látható diszkonttal, hiszen nagy a kínálat. Ezt az intézményi befektetők rendszerint örömmel lejegyzik, majd ha nem történik semmi komolyabb irányváltás a piacon, akkor pár héttel később az árfolyam már magasabban van, mint a kibocsátáskor volt a tőzsdén. Ez jó lehetőséget jelent, hogy extra hozamra tegyünk szert. Ezért sem indokolt az alap nevének megváltoztatása. Mintegy 8,2 milliárdos vagyonával egyébként ez a legnagyobb abszolút hozamú alapunk, már több mint négy éve alkalmazza a jelenlegi stratégiáját.

P.: Kínában pár éve volt egy nagy részvénypiaci felfutás, majd összeomlás, most viszont megint szépen, lassan felfelé kúsznak az árfolyamok. Az indiai tőzsdeindexek is 15-20 százalékkal emelkedtek az utóbbi egy évben. Hogyan tovább, van még előttük tér?

P. R.: Azt gondolom, és 5-10-15-20 év múlva is ezt fogom vallani, hogy minden befektetői portfólióban megvan a helye egy indiai-kínai részvénycsomagnak. Egyébként így van ez már a kilencvenes évektől kezdve, amikor ezek a piacok először tudtak nyitni a külföld felé és bekapcsolódtak a világgazdaság vérkeringésébe. Elcsépelt szlogen, hogy óriási potenciál van ezekben a gazdaságokban, hatalmas változásokat láttunk az elmúlt évtizedekben. A két ország súlya nagyon nagyot nőtt a világban, és még bővülni fog.

Aki a világ növekedéséből akar profitálni, annak érdemes ezeken a piacokon is befektetnie. Bár az is igaz, hogy a globális multinacionális vállalatokon keresztül is meg lehet lovagolni ennek a növekedésnek egy részét. Például aki Apple-részvényekbe fektetett, az indiai, kínai növekedésből is részesült. Persze a kockázatokat sem szeretném alábecsülni, az elmúlt években például Kínában a hitelezési folyamatok, a tervgazdasági sajátosságok és a csekély transzparencia miatt nyugtalankodhattak a befektetők. Ám ha a következő években jön is ebből egy válság, tőzsdei összeomlás a térségben, az valószínűleg újabb jó belépési pont lesz.

P.: Az eddigi tőzsdei összeomlásokat is többnyire érdemes volt megvenni.

P. R.: Mindenki nagyon tart a részvénybefektetésektől, azok kockázataitól. De mindenki elfelejti, hogy miközben állandóan félünk valamitől, ez megakadályoz bennünket, hogy olyan logikus hosszú távú befektetéseket vásároljunk, mint a részvények, részvényalapok. Amelyek osztalékokat is fizetnek, és a gazdasági növekedéssel párhuzamosan árfolyam-emelkedés is várható. Az évek során így nagy hozamokról maradhatunk le.

Egészségesebb, ha kockázati profilokban gondolkodunk. Lehet, hogy egyik portfóliónkban, amit a leendő gyermek húsz év múlva esedékes taníttatására teszünk félre, érdemes akár 50 százalék feletti mértékben is részvényeket tartani. Egy másik portfólióban pedig esetleg a biztonság lesz a fontos, hogy a következő négy évben, amíg a tervezett ingatlanvásárlásra várok, ne veszítsek. Ez a média és az állami döntéshozók felelőssége is, még nagyon sokat lehetne tenni a pénzügyi kultúra fejlesztéséért.

S. P.: Az egy éves lakossági állampapírok hozama már csak évi két százalék, az infláció viszont három százalék közelében is lehet, így a rövidebb magyar lakossági állampapírok már nem érik utol az inflációt. Nekünk az a dolgunk, hogy megmutassuk, vannak más lehetőségek is. Valamivel nagyobb, de nem feltétlenül relevánsan nagyobb kockázattal. Mint az abszolút hozamú alapok, amelyekkel el lehet érni 3-5 százalékos hozamokat is vagy ennél jóval többet, de azok kockázatosabbak is.

Lehet, hogy sokak számára nem alternatíva egy feltörekvő piaci részvényalap, de megint mások számára igen. Ráadásul Magyarországon még eléggé kevés a feltörekvő piaci, és mindenki számára elérhető részvényalap.

P. R.: Nemcsak Indiára és Kínára van egyébként feltörekvő piaci alapunk, van még például egy - Japán kivételével - a Távol-Keletre fókuszáló és egy latin-amerikai részvény alapunk is. Igyekszünk az összes lényegesebb feltörekvő piacot lefedni. A feltörekvő Európára, azon belül is a magyar, cseh és lengyel tőzsdére fókuszál a Generali Gold, de orosz és török papírok is vannak benne. A Gold egyébként hosszú ideje minden évben túlteljesíti a referenciaindexét.

P.: Ha egy átlagos hazai kisbefektetőnek szeretne tanácsot adni, aki pár milliót akar befektetni 3-5 évre, akkor mit javasolnának neki?

P. R.: Ez az időtáv az abszolút hozamú stratégiáknak kedvez, amelyek az állampapírok feletti hozam elérésére képesek, én 50 százalék feletti súllyal allokálnám ezeket. Például az IPO alapot, de esetleg származtatott alapokat is, amelyek egy esetleges tőzsdei lejtmenetből is képesek profitálni, például short üzleteken keresztül.

A részvényalapokat rendszerint hosszabb, 8-10 éves távra ajánljuk. De a feltörekvő piaci részvények árazása most történelmi távlatban elmarad a fejlett piacokétól, így szerintem érdemes feltörekvő piaci részvényalapot is vásárolni, még 3-5 évre is. Érdemes régiók között is megosztani a tőkét. Fontos, hogy ne csak forintban gondolkozzunk, euró és dollár között is próbáljuk diverzifikálni megtakarításunkat.

Aki viszont a fejlett részvénypiacokban jobban bízik, annak a Generali Arany Oroszlán nevű európai részvény alapunk ajánlható.

Egy 15-20 százalékos részvény-portfóliót egyébként még olyan alapvetően konzervatív befektetők is tartanak, mint például a nyugdíjpénztárak.

P.: A 15-20 százaléknyi részvény mellé mi lehetne a többi, alacsonyabb kockázatú  befektetés?

P. R.: Továbbra is az abszolút hozamú alapok, de nem mindegy, hogy milyenek. Azért merem ezeket az alapokat ajánlani, mert a mi kockázatvállalási hajlandóságunk, például az IPO alapnál a mérsékelt szegmensben mozog. A hozamuk szórása jellemzően évi 2-3 százalék, ami nagyon alacsony érték, inkább a hosszabb kötvényalapokhoz hasonlít. A kötvényekkel, kötvényalapokkal, pénzpiaci alapokkal, rövid állampapírokkal szemben ezek az alapok versenyképes alternatívát jelentenek.

Az abszolút hozamú alapokat sokan egy kalap alá veszik, pedig nagy különbségek vannak közöttük. Az általunk működtetett alapok alacsony szórás mellett egy kiszámatható, stabil teljesítményt nyújtanak. Vannak ennél magasabb hozamot elérő alapok is, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy mi történik velük akkor, ha valami nagy esemény következik be a piacokon.

S. P.: Összefoglalva tehát hosszabb távon igen is van létjogosultsága a részvényalapoknak, a megfelelő helyen kezelve, egy portfólió részeként. Ha valaki kevésbé akar kockázatot vállalni, akkor az abszolút hozamú alapok lehetnek jó választás, de a múltbeli hozamok mellett érdemes a kockázati mutatóknak is nagyobb figyelmet szentelni. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen szórás mellett érte el az alap az adott teljesítményt.

A rövid lejáratú állampapírok két százalék körüli hozamánál a mi alapjaink bőven tudnak magasabb hozamot elérni. A hosszabb lejáratú állampapírok viszont egy más kockázati kategóriát jelentenek, hozamemelkedés esetén akár jelentős árfolyamveszteség is keletkezhet a befektetés eladásakor. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy nyertük ezt a két díjat, különösen az IPO alapnál, ami mögött 4-5 év szisztematikus munkája van.