Nincs mese, mindenkinek félre kell tennie egy kicsit - interjú

Az alacsony jegybanki alapkamat miatt az emberek nem nézik jó szemmel, ha betétben van a megtakarításuk, inkább átviszik befektetési alapokba, állampapírba. Önökhöz is áramlik a pénz?

Igen, a bankokon, forgalmazó partnereken keresztül is érzékeljük, hogy növekszik az állomány. Nagyjából tavaly ősszel kezdődött ez a mozgás, igazán dinamikus tavasszal lett; 30 százalék feletti a beáramlás az abszolút hozamú és a kötvényalapú pénzpiaci alapoknál.

Hogy ennyire népszerűek a befektetési alapok, nem annak tudható be, hogy pár év alatt ennyit változott a magyar lakosság befektetési hajlandósága, egész egyszerűen a kamatkörnyezet lett más. Körülbelül egy éve fej-fej mellett halad a kamatozó kincstárjegy és a befektetési alap, 800 milliárd forint vándorolt így ki a betétekből. A részvényalapok, mint hosszú távú befektetések lényegében eltűntek a magyarországi piacról a magánnyugdíj-pénztári rendszerrel együtt.

Lejártak a betétek, és az emberek átszálltak a tavaly valóban nagyon jól teljesítő pénzpiaci alapokba, mert viszonylag alacsony a kockázatuk és jó volt a múltbeli hozamuk. Csakhogy az ügyfelek többsége rosszkor szállt be. Nyilván nem tud csodát művelni egy ilyen alap; a vagyonosabb rétegnek néhány hónapra érdemes ebben tartani a pénzét, de hosszú távon reálhozamot - főleg ilyen kamatkörnyezetben - nehéz elérni.

Tuli Péter, az Aegon Befektetési Alapkezelő vezető munkatársa

Akkor mit mondanak ezeknek az embereknek, mit válasszanak? Nem nagyon tudnak csak a korábbi hozamokból tájékozódni.

A betétekhez képest a befektetési alapok mindig nagyon jó alternatívának tűnnek. Valószínűleg az idén is hozni fogják ezek az alapok a betéti kondíciókat mindenfajta kötöttség nélkül, ebből bármikor ki lehet venni a pénzt, nem kell lekötni. Nagyon szeretik az ügyfelek a Smart Money alapunkat, ami lényegében az összes alapunkból építkező, alacsony költségű és közepes kockázatú abszolút hozamú befektetés. Aki elégedetlen a pénzpiaci alapok hozamával, az esetleg választhatja a Közép-európai vállalati kötvényalapot. Ez egy mérsékelt kockázatvállalású alap, igen meggyőzően teljesít az indulás óta, tavaly verte az abszolút hozamú alapokat is. Idén is szép teljesítménnyel zárhatja az évet, bár vége a kötvény rallynak.

Hát ez az. Nem tartanak attól, hogy csalódás érheti az embereket, amikor azt látják, hogy a jövőben messze nem teljesítenek majd olyan jól alapok, mint ahogyan azt korában látták?

Sajnos ez elképzelhető, sok olyan ügyfél van, aki semmilyen kockázatot nem akar vállalni, neki célszerű továbbra is a betéteknél maradni.

Változott az emberek hozzáállása a megtakarításokhoz? Szívesebben kockáztatnak, mint régen?

Készült egy online kérdőíves felmérés az utóbbi hetekben, 13 ezer embert kérdeztünk meg. Nagyon sokan, 90 százalékban bejelölték, hogy az öngondoskodás mennyire fontos és az elkövetkező 30 évben az eddiginél is hangsúlyosabb lesz, az állami nyugdíj önmagában már nem lesz elég, az egészségügyi ellátásra spórolni kell.

Ez nagyon jó eredmény.

Igen ám, de ha jobban megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy a megkérdezettek 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, 20 százaléka nem, de szeretne a jövőben megtakarítást indítani. Ez az arány a fiatalabb korcsoportra érvényes egyébként. A maradék 40 százaléknak nincs megtakarítása, és nem is tervezi, hogy félretesz a jövőben. Ők a legidősebb korosztály, illetve a 30-40 év közöttiek, a leginkább pesszimisták. Itt jön a pénzügyi szolgáltató, akinek meg kell fogni az ügyfél kezét, és elmagyarázni, hogy márpedig a hosszú távú megtakarítás fontos.

És hogy lehet megfogni az ügyfél kezét?

Oktatással, reklámokkal, társadalmi hirdetésekkel például.

Jó, ez nincs. Mi a következő ötlet?

A médiának is van ebben némi felelőssége – nem kizárólag a devizaspekulációt kellene folyton közvetíteni. Egyébként egyáltalán nem kell csodálkozni azon, hogy a felmérés ezt az eredményt hozta. Sokan belefásultak az élethelyzetükbe, a hiteltörlesztésekbe, féltik a munkahelyüket, örülnek, hogy élnek.

Maradjunk most mégis azoknál, akik a következő 30 évben tényleg elgondolkoznak, és elkezdenek megtakarítani. Mi alapján tegyék?

A múltbeli hozam szép és jó, de az a múlt. A jövőbeli hozam meg nehezen megfogható - nem véletlen, hogy senki sem kommunikálja, maximum szűk körben, mert ez egy ígéret, nem garancia semmire. Én azt javaslom, érdemes megnézni a különböző alapkezelők havi hírleveleit, a BAMOSZ honlapját.

Fontos, hogy az ügyfél milyen anyagi helyzetben van, milyen korú, mennyi kockázatot vállal. Ki lehet jelenteni, hogy bármilyen korú és bármilyen jövedelmi helyzetű valaki, valamennyit félre kell tennie. Aki kispénzű, az tegyen félre 5-10 ezer forintot, de havonta és tudatosan! Itt kezdődik a probléma - kevés ember képes erre, hogy ilyen fegyelmezett legyen.

És gondolom, nem elég fegyelmezettnek lennie, kockáztatni is kell. Nem válaszolt a korábbi kérdésemre, szívesebben kockáztatnak az emberek, mint régen?

A megtakarítások nagy része még ma is konzervatívnak mondható, betét, alacsony kockázatvállalású befektetési alap, állampapír - ez megy. Amikor a magyar lakosság már éppen megbarátkozott volna a részvényekkel, a befektetési alapokkal, az a legrosszabbkor történt, a válság kitörése előtt. Az ügyfelek már kezdtek nyitni az új, a kockázatosabb felé - rosszkor tették, megégették magukat. De egyébként az ÁKK-nak sem elég már, hogy bevonzotta azt a rengeteg pénzt például rövid futamidejű kamatozó kincstárjegyekbe, meg kell próbálni elnyújtani valahogy a futamidőt, ezt Borbély László András is elmondta egy konferencián.

Ezt a gondot Önök sem ússzák meg: a pénzt gondolom nem elég ide csábítani, itt is kell tartani.

A legfontosabb nyilván, hogy jól végezzük a dolgunkat, az aktív vagyonkezelés jól működjön. Vannak kampányaink, aki például online-számlát nyitott, annak korábban jóváírtunk 1 százalék hozamot. De a legfontosabb az ügyfelek rendszeres tájékoztatása. Az oktatást pedig már említettem.

Ha már megint oktatás: Önök indították a Diplomapersely programot. Mi ennek a lényege?

Ez egy rendszeres megtakarítási program, Hollandiában és másutt a világban népszerű. Oktatásra és az ezzel kapcsolatos költségekre lehet spórolni. Minél fiatalabb a gyermek, akinek félretesznek a szülei, annál jobb, mert annál kevesebb pénzzel is be lehet szállni. Van egy kalkulátorunk az interneten, ami kiszámolja, hogy az érettségiig havonta mennyit kell félretenni. Kiszámolható például, hogy ha egész korán beszállunk, és tegyük fel, tudjuk, a gyerekünk mérnöknek készül, akkor nagyjából 5-10 ezer forintos megtakarítással lehet számolni havonta. A jelenlegi árakkal kalkulálunk természetesen, mert ki tudja, hogy 10-15 év múlva a Műegyetemen mennyit fognak elkérni a mérnökképzésért. A pénz egy pénzpiaci befektetési alapba megy, és ha valakinek gondja van futamidő közben, nem büntetjük: meg lehet szakítani, később újra folytatni lehet a megtakarítást. Fontos még, hogy nemcsak oktatásra lehet felhasználni végül a pénzt, hanem szabadon, bármire.

Akkor mi szól emellett?

Az, hogy itt levittük a beszállási limitet. Másrészt a kalkulátor segíti a szülőket, hogy előre gondolkozzanak. Egy szülő mikor fog megnyitni egy értékpapír-számlát, és félretenni befektetési alapba, ha valaki nem mondja ezt neki? Szerintem soha.

Mennyit hoz ez a Diplomapersely?

A kalkulátor az elmúlt évekre visszamenőleg számol egy átlagot, és azt próbálja meg előrevetíteni.

Önök mennyi érdeklődőre, mennyi befektetett pénzre számítanak a diplomaperselyből?

Nem határoztunk meg célösszeget. Ez olyan ügyfeleknek szól, akik tudatosak, és nem képesek havi 100 ezreket félretenni, hanem csak havi 10-20 ezret. És reméljük, hogy a végén nem tévévásárlásra fogják felvenni ezt az összeget. Legrosszabb esetben is felfüggesztik, de benne hagyják a pénzt a gyereküknek.