<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Megjelent az OECD friss adóék-statisztikája, amit politikai kommunikáció szintjén mindenki úgy tud értelmezni, ahogy csak szeretné. Mindenesetre tanulságos ezeket a statisztikákat tanulmányozni, mert jól mutatják a magyar adórendszer élőmunkát terhelő közterheinek problémáit. László Csaba címzetes egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter cikke.

A közgazdasági statisztikák megértése még a szakmabeliek számára is sokszor komoly kihívást jelent. Nem véletlen, hogy a legkülönbözőbb statisztikai módszertani kiadványok egy-egy részterületre vonatkozóan is több száz oldalt tehetnek ki. Az Eurostat kézikönyve az államháztartási hiány és adósság számításáról például laza 450 oldalnyi könnyed olvasmány[1]. Az adórendszerek bonyolultsága, a kedvezmények változatossága, az összehasonlítani kívánt országok eltérő bérszínvonala miatt különösen nehéz az úgynevezett adóékre[2] vonatkozó statisztikákat értelmezni.

Más nagy nemzetközi szervezetekhez hasonlóan az OECD is közöl adóék- statisztikákat, 2000-ig visszamenőleg. A legfrissebb megjelent statisztikából kiderül, hogy 2020-ban az OECD-országokban a Covid-járvány alatt csökkent az adóék. A vizsgált 37 országból 29-ben csökkent az adóterhelés, egyben változatlan volt és mindössze 7 helyen emelkedett. A húsz éves trendeket látva egyértelmű, hogy a legnagyobb csökkenés a válságok idején figyelhető meg. A három legnagyobb csökkenés a 2008-2009-es válsághoz és 2020-hoz köthető. A húsz éves, 36,5 százalékról 34,6 százalékra való csökkenés önmagában nem tűnik soknak, de a 37 ország átlaga mögött azért az egyes országok szintjén komolyabb változások húzódnak meg.

Magyarország például ezen 20 év alatt szép utat járt be. 2000-2002 között a magyar adóék Belgium mögött a második legnagyobb volt az OECD országok között és durván 54-56 százalék  között mozgott. Hogy világos legyen: ez azt jelenti, hogy ha a munkáltatónak a bruttó bér és a szochó és a szakképzési hozzájárulás együttesen 100 forintjába került, akkor szja és egyéb élőmunka közterhek címén 54-56 forintot kellett megfizetni és zsebben maradt a munkavállalónak 44-46 forint. A 2003 és 2005 közötti adócsökkentések következtében 50-52 százalék közé csökkent az adóék, majd a 2007-es adóemelések után 2009-ig ismét 53-54 százalék között mozgott, amivel sikerült újból megszerezni az ezüstérmet az OECD-rangsorban. A 2010-es adócsökkentés több mint 6 százalékponttal csökkentette az adóéket 46,6 százalékra. A 2011-es adóváltozások (egykulcsos szja, magánnyugdíjpénztári járulék átirányítása az állami nyugdíjrendszerbe) után 49 százalék fölé nőtt az adóék, ami 2016-tól indult csökkenésnek elsősorban az évi 2 százalékpontos szocho-csökkenés miatt és 2020-ban 43,6 százalékra csökkent, amivel már csak hetedikek vagyunk a nemzetközi rangsorban. Az első helyet stabilan Belgium foglalja el 50 százalék feletti szinttel. Az „irigyelt” országok élén pedig Chile áll 7 százalékos adóékkel, míg Európában Svájc 22 százalékkal. Chile esetében azonnal hozzá kell tenni, hogy a statisztikai számítás szintjén rendben van ez a szám, de érdemes figyelembe venni, hogy miután Chilében a nyugdíjrendszer teljesen magán alapokon működik, ezért a nyugdíjjárulék nem az állam bevétele és értelemszerűen nem is jelenik meg egy adóék-statisztikában. De ettől még a munkavállalónak fizetnie kell és jó eséllyel sokan nem éreznek különbséget, amikor a „bérelszámolási papírjukon” meglátják az szja-t és a magánnyugdíjalap-befizetést – a levonás az levonás, egyre megy.

Most viszont a felvezető után már fel is teheti a gyanakvó olvasó a kérdést, hogy pontosan miről is írok itt? A kérdés jogos. Az eddig elemzett statisztika a magánszférában dolgozó, egyedülálló, gyermektelen és az átlagjövedelem szintjén kereső munkavállalóra vonatkozott. De mi van akkor a minimálbéresekkel, a magas jövedelműekkel, a házastársakkal, az egykeresős-kétkeresős együtt élőkkel, az 1-2-3-4 gyermekesekkel és ezeknek mindenféle kombinációjával? Szerencsére az OECD-nél is gondolnak ezekre a kérdésekre és 8 különféle kategóriában produkálnak számokat. Én most még két szempontra térnék ki.

A magyar gyermeknevelési támogatási rendszer egyik sajátossága, hogy a támogatások jelentős része nem a direkt szociális támogatási rendszeren keresztül zajlik. 2000 és 2018 között közel a GDP 1 százalékával csökkent az ilyen típusú kiadások aránya, ellenben jelentősen nőtt az adókedvezmény összege. Ráadásul az igazán nagy ugrás a harmadik gyermeknél lép be az adókedvezményben. Láthatóan az OECD erre nincs felkészülve, mert olyan kimutatásuk nekik sincs, ami a 3 gyermekesek adóékét nézné. Be kell hogy érjük a kétkeresős, két gyermeket nevelő párokkal úgy, hogy az egyik kereső az átlagjövedelmet, a másik pedig az átlagjövedelem 67 százalékát keresi. Nem meglepő módon 2000-2002 és 2007-2009 között ebben a kategóriában is dobogósok voltunk 44-46 százalék körüli értékekkel, majd először a 2010-es adócsökkentés, aztán 2017-től a szocho-csökkenés eredményeképpen 2020-ra 35,5 százalékra csökkent az adóék és már csak tizenharmadikak vagyunk a rangsorban. Az OECD-átlag azért még jóval ezalatt van a 28,9 százalékos szintjével.

Habár nincs ilyen statisztika, de azért nem kell hozzá nagy bátorság, hogy kijelentsük, hogy a háromgyermekeseknél valószínűleg jóval alacsonyabb az adóék és szinte biztosan az OECD átlag alatt vagyunk. Ezzel a szép számmal csak az a gond, hogy sokan nem tudják ezt az adókedvezményt kihasználni, azaz az államnak annál többet ér egy gyermek felnevelésének támogatása, minél nagyobb jövedelműek a szülők.

De térjünk vissza még az adóékhez és nézzünk meg még egy kategóriát. Egyedülálló gyermektelen, alacsony jövedelmű munkavállaló, az átlagjövedelem 67 százalékán. Ebben a kategóriában jön ki a magyar szja egyik sajátossága. Az szja nemcsak nevében egykulcsos, de a nemzetközi gyakorlattól eltérően nem ad semmilyen kedvezményt az alacsony jövedelműek számára. Ebben a kategóriában már 2000-2001-ben is „jól álltunk”. 51 százalék körüli adóékkel miénk volt az aranyérem. 2003-ban már 45 százalék alatti adóékkel „csak” ötödikek voltunk, de 2007-2009 között ismét feljebb ment az adóék, de a 2010-es adócsökkentés után az egykulcsos adó bevezetésével és a magánnyugdíjjáruléknak az állami rendszerbe irányításával 2010 és 2013 között 44 százalékról 49 százalékra nőtt az adóék és 48-49 százalék között maradt egészen 2016-ig. Ebben az évben a magyar adóék megint jól teljesített és a legmagasabb volt az OECD-ben. A szocho-csökkenés következtében 2020-ra 43,6 százalékra csökkent, de ezzel még mindig harmadikok vagyunk az OECD rangsorban.

Ha valaki már elunta a sok százalékot, megígérem itt befejezem. A fentiek kicsit jól példázzák a klasszikus viccet, miszerint a tanácsadó megmondja a juhásznak egy komoly projekt végén, hogy hány birkája van, miközben a projektre semmi szükség, hiszen a juhász bármikor álmából felkeltve is azonnal tudja, hogy hány birkája van. Ezekből a statisztikákból is megtudtuk, hogy az egyedülállóaknak Magyarországon a jövedelem nagyságától függetlenül azonos az adóéke, de a sok helyen működő progresszív adózás miatt az átlagjövedelemnél ez a rangsorban a 7. helyre, az átlagjövedelem 67 százalékán lévőknél pedig a 3. helyre sorol minket. Ezzel ellentétben a kétkeresős két gyermekes házaspároknál már csak a tizenharmadikak vagyunk és a háromgyermekesek pedig valószínűleg még ennél is jóval lejjebb lennének az OECD rangsorban.

Azaz, ha csak a politikai kommunikáció szintjén nézzük ezeket a statisztikákat, akkor arra is találunk példát, hogy agyonadóztatjuk szegény magyar munkavállalókat és arra is - még ha statisztikát nem is lehet rá találni -, hogy a háromgyermekeseknél valószínűleg az OECD átlag alatti az adóék. Lehet mazsolázni.

Komolyra fordítva a szót, azért tanulságos ezeket a statisztikákat tanulmányozni. Jól mutatják a magyar adórendszer élőmunkát terhelő közterheinek problémáit.

  • Az alacsony jövedelműeknél a nulla forinttól belépő szja- kulcs miatt kifejezetten magas a magyar adóterhelés.
  • Még az átlagjövedelem szintjén is az egykulcsos szja miatt az OECD átlag felett van az adóék 10 százalékponttal.
  • Főleg a többgyermekes családoknál már az adóterhelés közelebb van az OECD átlaghoz, de egyúttal ennek a rendszernek az az ára, hogy az alacsony jövedelműek nem tudják ezt a lehetőséget kihasználni[3] és joggal érezhetik úgy, hogy az ő gyermekük nevelése kevesebbet ér az államnak, mint a gazdag családok gyermekeié.

Mi várható idén? Miután a Covid-járvány a világ nagy részén nem tűnt el szilveszter éjszakáján, ezért nem hinném, hogy idén már ismét növekedésnek indulna az adóék. Hallunk ugyan adóemelési elképzelésekről az USA-ból, de elsősorban a gazdagok adóztatása kapcsán. A gazdaság véleményem szerint a legtöbb helyen még nagyon törékeny állapotban van. Nem hinném ezért, hogy a lakossági fogyasztás, a munkaerőpiac szempontjából leginkább érzékeny bevételeknél adóemelési hullámra kellene számítanunk.


[2] Az adóék megmutatja, hogy az összes élőmunka költség hány százalékát teszik ki a különböző élőmunka közterhek. Összes közteher/(Bruttó bér+munkáltató által fizetett közteher)

[3] Az elmúlt években fokozatosan enyhítettek az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét és most már a társadalombiztosítási járulékkal szemben is el lehet számolni a gyermek kedvezményt, de az alacsony jövedelműek így sem tudják teljesen kihasználni ezt a kedvezményt.

Címkék: Benchmark Adóék

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Minimálbér: költségelem, jóléti kérdés, munkaerőpiaci ügy? Vagy egyszerűen politika?
Bod Péter Ákos | 2021. szeptember 10. 05:14
A kormányzat a minimálbér emelését sikeresen tematizálta többek között oly módon, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációba is bekerült egy erről szóló és „csak egyféleképpen” megválaszolható kérdés. Így egy egyébként fontos közgazdasági felvetés vált egyértelműen politikai kérdéssé. Pedig Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint érdemes lenne olyan vonatkozásokat is látni, hogy mindez miként hat az inflációra, vagy éppen a leginkább érintett mikro- és kisvállalkozásokra.
Benchmark Becsengetnek az iskolákban: mit kapnak a fiatalok a versenyképességhez?
Bod Péter Ákos | 2021. szeptember 1. 05:42
Manapság folyamatosan terítéken van a versenyképesség, amelynek alappillére a képzett és az új kihívásoknak megfelelni képes munkavállaló. A gyorsan változó világban a megfelelő készségek felértékelődtek, míg a lexikális tudás sokkal kisebb jelentőségű lett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár az iskolakezdés apropóján arról ír, vajon a magyar oktatási rendszer mennyit ad az ország versenyképességéhez?
Benchmark Bod Péter Ákos: a gazdasági modellel van gond, nemcsak a forinttal
Bod Péter Ákos | 2021. augusztus 5. 05:20
A napokban megjelent OECD ajánlások rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak. A szervezet által adott ajánlásokat ugyanakkor aligha fogja Magyarország megfogadni, véli aktuális írásában Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár.
Benchmark Bod Péter Ákos: közepes jövedelem, növekvő gondok az emberi tőkével
Bod Péter Ákos | 2021. június 16. 18:44
Miközben néhány kelet-európai országnak sikerült a rendszerváltást és az Európai Uniós csatlakozást követően látványosan közelíteni a nyugati fejlettséghez, Magyarország legfeljebb a periféria országaival van versenyben, és a V4-ektől is kezd lemaradni. Ráadásul ahelyett, hogy a Nyugat lenne a minta, Magyarország vezetői a kevésbé fejlett országokat állítják példaként. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint a közepes fejlettség sajátos kihívásai elől semmiképpen nem bújhatunk el. Kérdés, hogy képesek leszünk-e innovációra és magasabb termelékenységre?
Benchmark Miért ne féljünk az infláció megugrásától?
Pogátsa Zoltán | 2021. június 14. 05:32
Az elmúlt hetekben már nem csak a gazdasági szaksajtó, hanem a mainstream média is elkezdett foglalkozni az "elszálló inflációval". Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens elemzésében azt vizsgálja, indokolt-e a a pénzromlással való riogatás. Emellett írásából az is kiderül, kik a nyertesei és vesztesei a növekvő inflációnak.
Benchmark NHP Stop!
Bod Péter Ákos | 2021. június 10. 05:26
A korábban megjelölt határidőnek megfelelően lezárul a Magyar Nemzeti Bank által hirdetett Növekedési Hitelprogram legutóbbi szakasza, amely az NHP Hajrá nevet viselte. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, elemzi a lehetséges következményeket.
Benchmark Az átlagembereknek is fontos lenne megérteni a gazdasági gravitációt
Bod Péter Ákos | 2021. május 27. 15:28
A kormányzati ellenőrzés alatt álló médiatermékeknél bevett gyakorlat a "brüsszelezés", miközben Kína vagy Oroszország megkérdőjelezhető tetteit sajátos nézőpontok alapján értékelik. Hasonlóképpen furcsa, hogy miközben óriási támogatásokkal csábítja a kormány a multinacionális cégeket, ha profitot érnek el, az már "gyanús". Az ilyen típusú kommunikációnak lehet közvetlen gazdasági hatása is, véli írásunk szerzője, Bod Péter Ákos. Közben viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tőkebefektetéseknek megvan a logikája, amelyet felesleges megerőszakolni.
Benchmark Fordul a világ - lassan értelmes gazdaságpolitikát kellene folytatni
Bod Péter Ákos | 2021. május 20. 05:21
A GDP és az infláció alakulását elemezve Bod Péter Ákos heti írásában arra jutott, hogy a megváltozott viszonyok új kihívások elé állítják a gazdasági élet minden szereplőjét. A fogyasztókat, a vállalatokat és az államot is. A kormány gazdaságpolitikája mintha beragadt volna egy korábbi szerepbe, amin ideje lenne sürgősen változtatni.
Benchmark Bod Péter Ákos: az adók rendezése feladhatja majd a leckét a magyar kormánynak
Bod Péter Ákos | 2021. május 13. 15:18
A napokban a magyar sajtóban is téma volt az uniós minimálbér, amely ugyan rosszul esne a kormánynak, ám a kötelező bevezetése aligha fog megvalósulni. Ugyanakkor az adóztatás kapcsán vannak fenyegető jelek.
Benchmark Bod Péter Ákos: hova is konvergál Magyarország?
Bod Péter Ákos | 2021. május 6. 05:29
Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos