7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A vezető magyar politikusok, köztük a miniszterelnök is azt hangsúlyozta többször az elmúlt napokban, hogy haderőfejlesztés nélkül nincs béke. Magyarország ezen törekvéseivel nincs egyedül, hiszen az Európai Unióban számos ország növelte az ilyen típusú kiadásait az elmúlt években. Bod Péter Ákos heti elemzésében arra is keresi a választ, hogy a védelmi kiadások növelésére milyen mozgástér van a költségvetésben.

Az európai országok zöme az utóbbi évtizedben – sőt mondhatjuk: negyedévszázadban – a védelmi kiadásokat visszafogottan növelte. A NATO-tagállamok joggal számíthattak a szervezet, és főképpen a legerősebb tagállam által nyújtott ernyőre. Igaz, az Egyesült Államok kormányzata régebb óta és elég határozottan sürgette a többi NATO-tagot a védelmi kiadások növelésére, és mind elégedetlenebb lett az európai szövetségek hozzáállásával. A GDP 2 százalékában megnevezett NATO-szintű elvárt kiadási normától sok ország valóban nagyon messze állt egészen a legutóbbi időkig.

Az amerikaiak joggal teszik szóvá, hogy olyan gazdaságilag erős ország, mint Németország messze az elvárt norma alatt költ védelmi kiadásokra. Kimondva, kimondatlanul az is benne van a kritikában, hogy így kevesebb katonai technológiát, fegyvert vásárol az Egyesült Államoktól, miközben hatalmas a külkereskedelmi mérlegtöbblete az amerikai relációban. A NATO 2 százalékos GDP-arányos normája nyilván csak egy jól kommunikálható, egyszerű adat; nehéz lenne amellett érvelni, hogy pont ez a mérték, és nem más lenne az ideális. Mindenesetre az jól látható, hogy mely európai országok fordítanak az átlagosnál többet, és melyek sokkal kevesebbet védelmi képességük fejlesztésére.

A balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia) különös tekintettel a keleti szomszédságukra, az átlagnál sokkal többet költenek védelemre. Franciaország atomhatalomként szintén többet költ, és egyébként is elég aktív a volt gyarmatvilágának konfliktusos térségeiben, valamint kiveszi részét a közös nyugati védelmi, rendfenntartó missziókban. Ugyancsak elég nagy a katonai büdzsé Görögországban, amely NATO-tagsága ellenére nem érzi magát teljes biztonságban az egyébként formailag ugyancsak NATO-tag Törökországgal szemben. A volt Varsói Szövetség egykori tagjai között hazánk szintén az uniós átlag alatti mértékben költ a katonai büdzsére, és a többiek is hasonlóan messze vannak az Amerika által rendszeresen felemlegetett határértéktől. Figyelemre méltó viszont a román érték, és annak több éve óta látható emelkedése.

Magyar katonák hadgyakorlaton, idén már 1000 milliárd feletti a terület költségvetése. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Magyar katonák hadgyakorlaton, idén már 1000 milliárd feletti a terület költségvetése. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

2021-re azonban már több országban nagyot nőtt a védelmi kiadások mértéke, valamint a GDP-hez mért aránya az előzetes, még statisztikai korrekcióknak kitett adatok szerint. Ezzel együtt a legtöbben még mindig távol vannak az említett 2 százalékos szinttől.

A különböző forrásokból származó adatok nem teljesen esnek egybe, statisztikai osztályozási, árszint-összehasonlítási okokból, és a különféle költségvetési tételek nemzeti besorolása, prezentációja is különbözhet. Ez nehezíti a nemzetközi összehasonlítást. De még adott országon belül is bonyodalmas az idősor adatainak értelmezése. Például a nagyértékű beszerzések több év alatti kifizetése kisimíthatja a kiadási adatok alakulását, valamint a védelemmel kapcsolatos kiadások, különösen, ha vegyes felhasználású termékekről, technológiákról, infrastrukturális tételekről van szó, sokfaja módon terhelhetők rá az egyes évekre. Emelkedést eredményezhet a katonai állomány fizetésének egyszeri emelése is. Mindezen módszertani bizonytalanságok mellett is jól látható, miként emelkedett meg ez elmúlt öt év alatt az európai NATO-tagok katonai büdzséjének mértéke, miközben az Egyesült Államok magas arányszáma nem nőtt tovább, a kanadai költési hányad viszont nőtt.

Ezek az újabb adatok természetesen nem tükrözhetik az oroszok által indított ukrajnai háború hatásait. Roppant figyelemre méltó, hogy a február 24-i támadás után csupán néhány nappal milyen jelentős kiadás-növelési elkötelezettségeket jelentettek be európai országok. A legjelentősebb fordulat Németország esetében következett be, és nemcsak a védelmi kiadások mértékét tekintve, hanem a véderő határon túli felhasználási lehetőségének további kiterjesztése terén is.

A hirtelen kiadás-emelési bejelentések nem tekintendők csupán az orosz támadás által kiváltott improvizált intézkedéseknek, pusztán politikai üzenetnek. Az EU-szintjén régebb óta folyó egyeztető munkálatok nyomán 2020-ban már kialakult egy új iparpolitikai megegyezés, majd annak folyamatos továbbfejlesztése során erősödött az a gondolat, hogy  erősíteni kell az EU közös védelmi képességét. Az EU-szintű stratégia szuverenitás is megjelent a dokumentumokban, még jóval az orosz támadás előtt.

Költségvetési és gazdasági hatások

A védelmi kiadások megemelkedésének költségvetési korlátjai azokban az országokban erősek, amelyek államadósság amúgy is nagy, és a nemzetközi kamatszint várható további emelkedésével a finanszírozási terhet tovább nőnek. Ez a magyar eset is: a térségi átlaghoz képest már eleve jóval nagyobb magyar államadósság mellett a védelmi büdzsé további jelentős növelése csak más kiadási tételek kiszorítása mellett következhet be.

Németország, Svédország, Lengyelország, Csehország, Románia esetében kemény költségvetési korlát nem áll fenn (a román deficit mérete és az ország tőkepiaci kockázati besorolása azonban természetesen nagyon eltér a gazdaságilag fejlettebb tagállamok viszonyaitól). Európa déli felének a helyzete, beleértve Franciaországot is, e vonatkozásban kedvezőtlenebb, de az euróövezeti kamatkörnyezet továbbra is mérsékeltnek tételezhető. Az uniós költségvetési szabályrendszer felülvizsgálat alatt áll, és az EU-szintű stratégiai szuverenitást szolgáló többletkiadások ügyét minden bizonnyal rugalmasan kezelné a miniszterelnökökből álló Tanács, és döntésük nyomán az Európai Bizottság. A finanszírozás felől tehát nem mutatkozik komoly korlát.

A védelmi kiadások növelésének társadalmi elfogadtatását az ukrajnai háború nagyban megnöveli. Abban a tragikus esetben, ha a háború jelentősen elhúzódik, a kiadásnövelés mellett még szélesebb konszenzus alakul ki. A háborús fejlemények tovább növelik az inflációs nyomást, és rontanak a gazdasági növekedés kilátásain. Ugyanakkor a védelmi iparoknak adott megnövelt megrendelések, a véderő feltöltése, a katonai büdzsé növelése mind makrokeresletet növelő tényező. Mint ilyen, többlet növekedési impulzust adhat az európai gazdaságnak, még akkor is, ha a technikabeszerzés egy része import, legfőképp az Egyesült Államokból. Ugyanakkor a fejlett nyugat- és észak-európai iparok is kedvezményezettek lennének). Az európai energiamix gyors átállítására költött források mellett a védelmi stratégia fordulat is gazdaságélénkítő hatású.

Mind ezek a nagy trendek a magyar gazdaság külső körülményeit is erőteljesen érintik. Ugyanakkor a hazai hatások prognosztizálásához figyelembe kell venni a 2020-2022 között óriási költségvetési megcsúszásunk miatti mind erősebb forrás-szűkét: a következő években sokkal nehezebb helyet szorítani a büdzsében a katonai kiadásoknak. De lehet gond a stratégiai feltételekkel. Ha a magyar kormánypolitika továbbra is lebegtetni szeretné a geostratégiai hovatartozást, és nemzeti szuverenitási érveket kíván képviselni, úgy ez eddigieknél sokkal jobban összezáró uniós rendben gyengülnek a magyar esélyek arra, hogy az uniós védelmi fejlesztésnek a jelentős, nagy értékű, komolyabb gazdasági húzóerővel járó programjai megnyíljanak a magyarországi szereplők előtt.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Hova ment el a rengeteg pénz?
Privátbankár.hu | 2024. június 20. 09:04
Az MNB szerint két korábbi elnöke félrevezető állításokat fogalmazott meg a jegybank veszteségéről és annak finanszírozásáról. Az egyik érintett, lapunk állandó szerzője írása.
Benchmark Bod Péter Ákos: A kampánynak végre vége – a gondok maradtak
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 05:43
A hirtelen felizzó közéletben magáról a gazdaságról nem sok szó esett, holott igen ellentmondásos, gazdasági kockázatokkal teli esztendő derekán vagyunk. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Jobbak az emberek szenzorai, mint az állami hivatalé?
Privátbankár.hu | 2024. június 6. 08:51
A Klasszis Média állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár ezúttal ahhoz ad fogódzót, hogyan kell értelmezni és értékelni a GDP-adatokat. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Miért pont nálunk lett ilyen drága az élet?
Privátbankár.hu | 2024. május 31. 10:34
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár benézett a szokásosan közölt inflációs adatok mögé. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A sok évtizede hangoztatott "kultúrfölényünk" már régóta nem létezik
Privátbankár.hu | 2024. május 24. 09:11
Térségi összevetésben csak a román mutatók mérnek a mienknél egyértelműen kedvezőtlenebb helyzetet a formális (iskolai) képzettséget illetően - mutat rá a Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár. 
Benchmark Van realitása Orbán Viktor nünükéjének?
Privátbankár.hu | 2024. május 17. 09:05
Bod Péter Ákos azt a politikai megrendelést vesézi ki, hogy a magyar vállalatok fektessenek be külföldön, és ott tegyenek szert jövedelemre.
Benchmark Bod Péter Ákos: A viszonylagos visszacsúszásunkon a „keleti nyitás” semmit sem segített
Privátbankár.hu | 2024. május 10. 10:08
Ettől függetlenül a német kapcsolatrendszert újra lehet gondolni. A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szokásos éves konjunktúra-elemzésének főbb megállapításait ismertette.
Benchmark Bod Péter Ákos: A nagy jegybankok óvatossága és a forintkamatok sorsa
Bod Péter Ákos | 2024. április 12. 05:43
A jegybankok világszerte komoly feladványt kaptak: mikor és milyen mértékű kamatcsökkentés lenne a megfelelő? Ha azonban a meghatározó jegybankok minden javuló jel ellenére óvatosak, a vártnál később lépnek és talán kisebb mértékben enyhítenek a kondíciókon, akkor a magyar jegybank sem engedhet a sürgetésnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szubjektív jólét – van-e gazdasági jelentősége?
Bod Péter Ákos | 2024. március 29. 05:42
Látszólag nincs egyértelmű összefüggés a bruttó hazai termék (GDP) és az emberi boldogság mértékének európai helyzete között. De csak látszólag. Valójában a boldogság-lista élén is az anyagilag tehetős nemzetek állnak. Mint ahogy Magyarország középmezőnybeli helyezése sem lehet meglepő és sajnos, ahogy a GDP-k összevetésében, itt is már előttünk vannak a románok. Azaz boldogabbak.
Benchmark Bod Péter Ákos: A tengerszállítás biztonsága, költsége – és a magyar ipar szerkezeti rizikói
Bod Péter Ákos | 2024. március 21. 05:43
A Szuezi-csatornát elkerülő hajók késői beérkezése bizonyára komoly mértékben visszafogta az ipari kibocsátást, és csak reménykedni lehet, hogy a gyengécske tavalyi év és a szintén halovány évkezdet után e két fő ágazat erőre kap. Az egész magyar gazdasági teljesítményre kihat az, ami a kulcsiparágakkal történik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG