Bod Péter Ákos: Nyári szünetre ment az infláció

Ha az inflációs közleménynek csak a fejlécét olvasnánk, nem lenne könnyű megmondani, melyik országra vonatkozik: „2026. júniusában a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz képest átlagosan nem változtak az árak.”

Ugyanis nem Svájc ez, ahol a fél százalékos pénzromlással az árindex kényelmesen benne marad a központi bank nulla és kettő százalék közötti célsávjában. De nem is a tripla A besorolású, eurózónás Hollandia, ahol az éves index épp most csökkent 3 százalék alá – jórészt annak köszönhetően, hogy az iráni válság lassú stabilizálódásával júniusra megállt az üzemanyagok drágulása. Bár a holland maginfláció így is 3,2 százalék – írja Bod Péter Ákos, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke elemzésében a Klasszis Média lapcsoporthoz tartozó Mforon.

Ez bizony a magyar adat. Egy olyan gazdaságé, amely az európai átlagnál hagyományosan jóval inflációsabb, és amelynek törékeny, hullámzó valutája az utóbbi időkig rengetget veszített az értékéből a többi devizához képest.

Ráadásul az államháztartásról is élénk viták folynak: kérdéses, hogy az idei hiány megáll-e a GDP 7 százalékánál, vagy a 8 százalékot is meghaladja. Az ország kockázati besorolása eközben a BBB szinten vagy az alatt mozog.

A szakember az elemzésben kitér arra, milyen geopolitikai hatások fenyegetik a magyaar és a világgazdaságot, és arról is ír, visszatérhet-e a magsabb infláció az év második felében. Szerencsére a lakosság számára legérzékenyebb termékcsoport, az élelmiszerek ára csökkent, ami lélektani szempontból jó hír. Az üzemanyagok ára is alig emelkedett az elmúlt évben, és a forint is erős maradt. A szolgáltatások ára viszont emelkedett.  

Bod Péter Ákos szerint a mostani inflációs „nyári szünetet” ezért bizonyos fokú visszagyorsulás követi majd, de ennek mértéke körül még sok a kérdőjel. A cikkben szó esik még az új kormány várható intézkedéseiről, a munkaerőpiac és a beruházások jövőbeni alakulásáról is.