|
| Pandurics Anett |
A hazai biztosítási szektor 12 millió szerződést kezel, a biztosítók könyveiben több mint 1000 milliárd forint állampapír van, emellett a szektor 40 ezer embernek ad munkát és összességében 100 milliárd forintnyi adóbefizetéssel segíti a költségvetést – mindezt egy 800 milliárd forintos szektor hozta össze – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója a szervezet éves konferenciáján.
A piac a nyugdíjbiztosítások és a baleset- és egészségbiztosítás piacán komoly élénkülést mutat, de kisebb szegmensekben – asssistance, vagy épp szakmai felelősségbiztosítás – is komoly előrelépés volt. Azt, hogy a piacon szükség van továbblépésre, jól mutatja, hogy épp felelősségbiztosítási piacon a vörösiszap katasztrófa után ismét elhalkultak a szabályozási kérdések – a Mabisz 2015. évi stratégiai céljai között épp ezért szerepel – a nyugdíj- és egészségbiztosítás mellett – a felelősségbiztosítások piacának újragondolása.
Bár versenyző, de még mindig koncentrált piacon dolgoznak a biztosítók - a 10 legnagyobb társaság piaci súlya az elmúlt évben 84,7 százalékról 85,3 százalékra nőtt, a profit szempontjából még koncentráltabb a piac.
|
Mi lesz az egészségügyben? A piacnak kell eltartania a többletszolgáltatást kínáló egészségügyi szolgáltatókat, az állam ugyanakkor a beruházásokat támogatná – többek között ez is elhangzott ma a Mabisz konferenciáján. Az erről szóló összefoglaló cikkünket itt találja >>> |
Nem a rövid betétekért versenyeznek
Pandurics Anett szerint az életbiztosításoknál a folyamatosa díjas életbiztosítások díjbevételének csökkenése hosszú idő után végre megállt, egy erős IV. negyedévvel – amelyet a nyugdíjbiztosítások hozhatnak – végre kedvező, növekedő pályára állhat a piac.
Az, hogy a betétek átáramlásának győztese nem az életbiztosítás lesz, várható volt, hiszen a rövid távú betétekből nem a hosszú távú nyugdíjbiztosításokba rakják az emberek a pénzüket. Ugyanakkor Pandurics Anett szerint az a tény, hogy a háztartások vagyonában az életbiztosítási díjtartalékok még mindig csak 5 százalékot tesznek ki, annak fényében jelzi, hogy van még hova fejlődni, hogy ugyanekkor a lakossági vagyonban a befektetési jegyek ennek dupláját, a betétek az életbiztosítási díjtartalék négyszeresét teszi ki, miközben a készpénz-vagyon 8 százalékra rúg.
A nem életbiztosításoknál a casco-piacon szintén örömteli, hogy megállt a csökkenés komoly üteme – a díjbevétel eltűnése jórészt a biztosítók közötti versenynek köszönhető, de persze a szerződések száma is csökkent. A kgfb-piacon a szerény mértékű féléves díjnövekménynél gyengébb lesz az év végi adat, hiszen az első félévet az éves díjfizetést választó ügyfelek nagyobb száma „szépíti”. A kgfb-piacon zajló lépések kapcsán ugyanakkor látni kell, hogy valóban elérte a mélypontot a piacot.
A piaci visszaélések megakadályozására a Mabisz és a két legnagyobb hazai alkuszszervezet közösen dolgozza ki azt a referenciarendszert, amely a szektorban dolgozók egyfajta minőségbiztosítása lehet majd.
Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató szerint a jegybank szeretné tovább fokozni a biztosítók nemzetgazdasági hasznosságát – ezen belül kiemelt fontossággal bír a szektor által tartott állampapír-állomány növelése.
Létrejön a teljeskörű biztosítási „OBA”?
|
| Kisgergely Kornél |
A termékek terén a transzparencia elősegítése és a valódi ügyfélérdek kiszolgálása lehet a cél. Az MNB szeretne egy általános garanciarendszert is létrehozni a kgfb terén már hasonlóan működő Kártalanítási Alap (KALAP) mintájára. (Ezt az alapot a MÁV ÁBE csődje kapcsán hozták létre, hogy az esetleges biztosítási csőd esetén ez az alap szolgáljon az ügyfelek kártalanítására. Sokak szerint ugyanakkor a MÁV ÁBE csődjének oka – a büntetőjogi problémákon túl - az elégtelen szabályozói, felügyeleti munkában keresendő, amely után furcsa, hogy a piacra hárították a kártalanítást. A kiterjesztés, általánossá tétel igen komoly költséggel jár majd.)
A túl kevés és a túl sok díj is problémás lehet
A felügyeleti megközelítés megújul – hangsúlyozta Kisgergely Kornél. A Szolvencia II. szabályozás a biztosítók belső kockázatkezelési módszertanát alapjaiban változtatja meg, ehhez az MNB-nek is fel kell zárkóznia. A felügyelet termékközpontú felügyelésre áll át: egyrészt vizsgálják, hogy a termék megfelelő fedezetet nyújtson az esetleges kárkifizetésekre, ugyanakkor azt is vizsgálják, hogy a fogyasztók valóban azt a díjat fizessék, amely az érintett szolgáltatás ellenszolgáltatására elég. Ezt az indokolja, hogy a bonyolult termékek megértése nehéz az ügyfeleknek. A felügyelet üzleti modell alapú felügyelést tervez, a jövő évtől a biztosítók számíthatnak olyan megkeresésekre, ahol a választott üzleti modell fenntarthatóságát is vizsgálja majd az MNB.
Aktuális hírként az igazgató jelezte, hogy az MNB online szerződéskötési ajánlás kidolgozásán munkálkodik, ennek egyeztetése a közeli napokban kezdődik majd el.
Összehasonlító programokkal segítenének
Bethlendi András, a jegybank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az alapvető cél, hogy minél szélesebb eszközrendszer álljon a fogyasztóvédelmi terület számára.
A cél egy tájékozott, tudatos fogyasztó: ebben új elemként az MNB még komolyabb összehasonlító tevékenységet akar végezni. Ezen a téren Bethlendi szerint a Mabisz már jól áll, hiszen a TKM- és a kgfb-összehasonlító oldalakkal már előrelépett az úton. A jövőben magatartási kódexek megalkotása felé szeretné mozdítani a jegybank a piaci szereplőket, s fontosnak tartja az ügyvezető igazgató azt is, hogy a negatívumok bemutatása mellett a best practice megoldások kiemelése is teret nyerjen. Az MNB hatékonyabb akar lenni a szabályozás terén. A jogorvoslati eljárások terén a devizahiteles elszámolási törvény kapcsán az MNB bizonyos, hogy tapasztalatokat szerez majd a közérdekű keresetek terén, emellett pedig uniós szinten is keresik a módját a jogorvoslati eljárások terén.
Egyedi panaszból átfogó vizsgálat lehet
Az MNB próbavásárlásokat végez, s az egyedi megkeresések vizsgálata helyett az érintett szegmens átfogó vizsgálatára kerül sor a jövőben. Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a biztosítási szektor a panaszkezelés terén hatékonynak mutatkozik, a panaszok száma csökkent az elmúlt években. Ahol bizonyosan javítani kell, az a tájékoztatás, ez viszont azért komoly probléma, mert a félreértékesítés meleg ágya lehet. Ez különösen az unit-linked biztosítások terén okoz gondot, az igényfelmérés színvonala nem csak társaságonként, de lényegében értékesítőként is eltérő. A jegybank szerint még mindig kimutatható egy olyan értékesítői kör, amely körbejár a biztosítók között és magával viszi ügyfeleit, akik ezzel a megoldással bizonyosan rosszul járnak.
A lakásbiztosításoknál gondot jelenthet, hogy az on-line területre kerülő értékesítés kapcsán nem pontos az igényfelmérés és ezért félreértékesítésre kerülhet sor. Egészségbiztosításoknál a kizárások és a várakozási időről szóló tájékoztatás hiánya okozhat problémát az eddigi tapasztalatok szerint, míg a kgfb-biztosításoknál a nem megfelelő szerződéskötés-rögzítés, illetve a kis összegű, ám be nem szedett díjhátralék miatti kizárások okán törölt szerződések okoznak fogyasztóvédelmi problémát az ügyvezető igazgató szerint.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
