A biztosítók pénzéből építenék fel a szektor OBÁ-ját?

Pandurics Anett

A hazai biztosítási szektor 12 millió szerződést kezel, a biztosítók könyveiben több mint 1000 milliárd forint állampapír van, emellett a szektor 40 ezer embernek ad munkát és összességében 100 milliárd forintnyi adóbefizetéssel segíti a költségvetést – mindezt egy 800 milliárd forintos szektor hozta össze – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója a szervezet éves konferenciáján.

A piac a nyugdíjbiztosítások és a baleset- és egészségbiztosítás piacán komoly élénkülést mutat, de kisebb szegmensekben – asssistance, vagy épp szakmai felelősségbiztosítás – is komoly előrelépés volt. Azt, hogy a piacon szükség van továbblépésre, jól mutatja, hogy épp  felelősségbiztosítási piacon a vörösiszap katasztrófa után ismét elhalkultak a szabályozási kérdések – a Mabisz 2015. évi stratégiai céljai között épp ezért szerepel – a nyugdíj- és egészségbiztosítás mellett – a felelősségbiztosítások piacának újragondolása.

Bár versenyző, de még mindig koncentrált piacon dolgoznak a biztosítók -  a 10 legnagyobb társaság piaci súlya az elmúlt évben 84,7 százalékról 85,3 százalékra nőtt, a profit szempontjából még koncentráltabb a piac.

Nem a rövid betétekért versenyeznek

Pandurics Anett szerint az életbiztosításoknál a folyamatosa díjas életbiztosítások díjbevételének csökkenése hosszú idő után végre megállt, egy erős IV. negyedévvel – amelyet a nyugdíjbiztosítások hozhatnak – végre kedvező, növekedő pályára állhat a piac.

Az, hogy a betétek átáramlásának győztese nem az életbiztosítás lesz, várható volt, hiszen a rövid távú betétekből nem a hosszú távú nyugdíjbiztosításokba rakják az emberek a pénzüket. Ugyanakkor Pandurics Anett szerint az a tény, hogy a háztartások vagyonában az életbiztosítási díjtartalékok még mindig csak 5 százalékot tesznek ki, annak fényében jelzi, hogy van még hova fejlődni, hogy ugyanekkor a lakossági vagyonban a befektetési jegyek ennek dupláját, a betétek az életbiztosítási díjtartalék négyszeresét teszi ki, miközben a készpénz-vagyon 8 százalékra rúg.

A nem életbiztosításoknál a casco-piacon szintén örömteli, hogy megállt a csökkenés komoly üteme – a díjbevétel eltűnése jórészt a biztosítók közötti versenynek köszönhető, de persze a szerződések száma is csökkent. A kgfb-piacon a szerény mértékű féléves díjnövekménynél gyengébb lesz az év végi adat, hiszen az első félévet az éves díjfizetést választó ügyfelek nagyobb száma „szépíti”. A kgfb-piacon zajló lépések kapcsán ugyanakkor látni kell, hogy valóban elérte a mélypontot a piacot.

A piaci visszaélések megakadályozására a Mabisz és a két legnagyobb hazai alkuszszervezet közösen dolgozza ki azt a referenciarendszert, amely a szektorban dolgozók egyfajta minőségbiztosítása lehet majd.

Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató szerint a jegybank szeretné tovább fokozni a biztosítók nemzetgazdasági hasznosságát – ezen belül kiemelt fontossággal bír a szektor által tartott állampapír-állomány növelése.

Létrejön a teljeskörű biztosítási „OBA”?

Kisgergely Kornél

A termékek terén a transzparencia elősegítése és a valódi ügyfélérdek kiszolgálása lehet a cél. Az MNB szeretne egy általános garanciarendszert is létrehozni a kgfb terén már hasonlóan működő Kártalanítási Alap (KALAP) mintájára. (Ezt az alapot a MÁV ÁBE csődje kapcsán hozták létre, hogy az esetleges biztosítási csőd esetén ez az alap szolgáljon az ügyfelek kártalanítására. Sokak szerint ugyanakkor a MÁV ÁBE csődjének oka – a büntetőjogi problémákon túl - az elégtelen szabályozói, felügyeleti munkában keresendő, amely után furcsa, hogy a piacra hárították a kártalanítást. A kiterjesztés, általánossá tétel igen komoly költséggel jár majd.)

A túl kevés és a túl sok díj is problémás lehet

A felügyeleti megközelítés megújul – hangsúlyozta Kisgergely Kornél. A Szolvencia II. szabályozás a biztosítók belső kockázatkezelési módszertanát alapjaiban változtatja meg, ehhez az MNB-nek is fel kell zárkóznia. A felügyelet termékközpontú felügyelésre áll át: egyrészt vizsgálják, hogy a termék megfelelő fedezetet nyújtson az esetleges kárkifizetésekre, ugyanakkor azt is vizsgálják, hogy a fogyasztók valóban azt a díjat fizessék, amely az érintett szolgáltatás ellenszolgáltatására elég. Ezt az indokolja, hogy a bonyolult termékek megértése nehéz az ügyfeleknek. A felügyelet üzleti modell alapú felügyelést tervez, a jövő évtől a biztosítók számíthatnak olyan megkeresésekre, ahol a választott üzleti modell fenntarthatóságát is vizsgálja majd az MNB.

Aktuális hírként az igazgató jelezte, hogy az MNB online szerződéskötési ajánlás kidolgozásán munkálkodik, ennek egyeztetése a közeli napokban kezdődik majd el.

Összehasonlító programokkal segítenének

Bethlendi András, a jegybank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az alapvető cél, hogy minél szélesebb eszközrendszer álljon a fogyasztóvédelmi terület számára.

A cél egy tájékozott, tudatos fogyasztó: ebben új elemként az MNB még komolyabb összehasonlító tevékenységet akar végezni. Ezen a téren Bethlendi szerint a Mabisz már jól áll, hiszen a TKM- és a kgfb-összehasonlító oldalakkal már előrelépett az úton. A jövőben magatartási kódexek megalkotása felé szeretné mozdítani a jegybank a piaci szereplőket, s fontosnak tartja az ügyvezető igazgató azt is, hogy a negatívumok bemutatása mellett a best practice megoldások kiemelése is teret nyerjen. Az MNB hatékonyabb akar lenni a szabályozás terén. A jogorvoslati eljárások terén a devizahiteles elszámolási törvény kapcsán az MNB bizonyos, hogy tapasztalatokat szerez majd a közérdekű keresetek terén, emellett pedig uniós szinten is keresik a módját a jogorvoslati eljárások terén.

Egyedi panaszból átfogó vizsgálat lehet

Az MNB próbavásárlásokat végez, s az egyedi megkeresések vizsgálata helyett az érintett szegmens átfogó vizsgálatára kerül sor a jövőben. Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a biztosítási szektor a panaszkezelés terén hatékonynak mutatkozik, a panaszok száma csökkent az elmúlt években. Ahol bizonyosan javítani kell, az a tájékoztatás, ez viszont azért komoly probléma, mert a félreértékesítés meleg ágya lehet. Ez különösen az unit-linked biztosítások terén okoz gondot, az igényfelmérés színvonala nem csak társaságonként, de lényegében értékesítőként is eltérő. A jegybank szerint még mindig kimutatható egy olyan értékesítői kör, amely körbejár a biztosítók között és magával viszi ügyfeleit, akik ezzel a megoldással bizonyosan rosszul járnak.

A lakásbiztosításoknál gondot jelenthet, hogy az on-line területre kerülő értékesítés kapcsán nem pontos az igényfelmérés és ezért félreértékesítésre kerülhet sor. Egészségbiztosításoknál a kizárások és a várakozási időről szóló tájékoztatás hiánya okozhat problémát az eddigi tapasztalatok szerint, míg a kgfb-biztosításoknál a nem megfelelő szerződéskötés-rögzítés, illetve a kis összegű, ám be nem szedett díjhátralék miatti kizárások okán törölt szerződések okoznak fogyasztóvédelmi problémát az ügyvezető igazgató szerint.