Az EU - tagországok brüsszeli döntései nyomán Francois Hollande elnök úgy határozott, hogy jóváhagyásra beterjeszti országa parlamentje elé a költségvetési fegyelem erősítésére vonatkozó szerződést, a fiskális paktumot. Az új francia kormány álláspontja eddig az volt, hogy addig nem fogja ratifikálni a költségvetési fegyelmet javító és az államadósság csökkentését előíró uniós paktumot, amíg azt nem kísérik a gazdasági növekedést serkentő előírások.

Megkezdődött Brüsszelben péntek délelőtt a második, befejező nap az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek félévzáró találkozóján. A kezdet erős volt, vajon milyen lesz a folytatás?

Az ismételten sorsdöntőnek nevezett EU-csúcs első napja után Angela Merkel makacsságánál csak egy dolog egyértelműbb: a tagországok két részre szakadtak, az Európai Bizottság nehéz helyzetben találhatja magát holnap ilyenkor.

Angela Merkel a római négyes minicsúcs után nem volt olyan beszédes, mint olasz kollégája, de annál többet mondott: Berlin továbbra sem támogatja a spanyol bankok közvetlen feltőkésítését, amit Rajoy csak részletkérdésnek nevezett. Az eurót meg akarják menteni, de nem tudják, hogyan.

Azonnali, 120 milliárd eurós növekedés paktum elfogadását szorgalmazza Francois Hollande egy francia lap szerint. A francia elnök már erről szóló konkrét javaslatokat is tett több európai kormányfőnek, köztük Angela Merkel német kancellárnak, akinek csütörtökön juttatta el 11 oldalas tervezetét - értesült a Journal du Dimanche. A Paktum az európai növekedésért című tervezetében a nemrég hivatalba lépett Hollande azt szorgalmazza, hogy a növekedési paktumról már az Európai Tanács június végére kitűzött értekezletén döntés szülessen.

Francois Hollande olyan megfelelő egyensúlyra törekszik Franciaország és Németország között, amely tiszteletben tartja az európai intézményeket és partnereket is. Hollande szerint eldőlt, hogy a fiskális paktumon kívül gazdaságélénkítő intézkedések is lesznek. Az eurókötvényekkel kapcsolatban véleménye szerint lehetőség van kompromisszumra Németország és Franciaország között.

A politikai és gazdasági elit példamutatása nevében a kormánytagok után az állami cégvezetők fizetését is csökkenteni fogja az új francia kormány. A tervek szerint Francois Hollande ígéretét nem csak az új, de a jelenlegi szerződésekre is alkalmazni fogják.

A német lakosság 79 százaléka elutasítja az euróövezeti közös kötvény ötletét - mutatta ki a ZDF német közszolgálati televízió felmérése. A Francois Hollande francia elnök által szorgalmazott, a berlini vezetésben viszont elutasításra talált elképzelést a lakosság csupán 14 százaléka támogatja. A németek 7 százaléka nem tud dönteni az ügyben.

Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. A német-francia törésvonal azonban éles kontúrral kirajzolódott: hova áll ebben a vitában Magyarország?

A szerdai csúcs előtt kemény vita bontakozott ki az uniós politikusok között egy esetleges közös európai kötvény bevezetéséről és a gazdasági növekedésről. A németek változatlanul ellenzik, a franciák szövetségest kaptak Obama amerikai elnök személyében. A franciáknak és az olaszoknak pedig a fejükhöz vágták, hogy csináljanak ők ketten közös kötvényt, ha annyira akarnak.

A G8 országok vezetői Görögország eurózónában tartását javasolják. A Camp Davidben rendezett hétvégi csúcstalálkozón egyetértettek abban, hogy egy erős és összetartó euróövezetre van szükség a globális egyensúly megtartásához és a válságból való kilábaláshoz – nehéz lesz azonban közös nevezőre hozni a németeket és a franciákat.

A spanyol bankoknak nincs szükségük európai segítségre - jelentette ki szombaton a Camp David-i G8-csúcstalálkozón Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, visszautasítva ezzel az új francia államfő javaslatát.

A G8 csoport csúcstalálkozóján számba veszik majd azokat az eszközöket, amelyek segítségégével, a költségvetési szigorral párhuzamosan támogatni lehet az európai gazdaság növekedését - jelentette ki Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, miután a Fehér Házban fogadta Francois Hollande francia államfőt.

Francois Hollande választási győzelme óta a francia milliomosok nagyon idegesek, és egyre többen érdeklődnek közöttük az iránt, hogyan tudják lakhelyüket áthelyezni Svájcba. Az ijedtség érthető, a leendő elnök durva adókat készül kivetni rájuk. A svájci kantonok viszont versengenek a vagyonos adófizetőkért, átalányadózással, egyéni adómegállapodásokkal csábítják őket.

A gazdasági növekedés felpumpálásával, a gazdaságba öntött temérdek pénzzel Európa elinflálhatja az adósságot, mely nyakig borítja. De ne feledjük, nem sokban különbözik ez az adósság elengedésétől: pedig márciusban még az IMF és az Európai Bizottság is azt mondta Görögország egyedi eset. Hollande boríthatja a fiskális szigort: Magyarország örülhet?

Kisebb sokkot okozott a piacokon a francia elnökválasztás és a görög parlamenti választások eredménye, s miközben egyelőre nagy a bizonytalanság például az unió jövőjét illetően, elemzők úgy vélik, a görögök már menthetetlenek, a franciák pedig megpróbálják majd lazítani a fiskális szigort. De Hollande ígéreteit nem biztos, hogy be lehet tartani.

A további költségvetési megszorításokat ellenző politikusok térnyerése zajlik szerte Európában, ami rövid távon jót tehet a valutauniós növekedési kilátásoknak, ám veszélyes fordulatot is eredményezhet az euróövezeti adósságválságban - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a francia elnökválasztás eredményét kommentálva.

Hajszálon múlott, hogy Franciaországban nem Nicolas Sarkozy maradt az elnök. Kihívója, Francois Hollande a szavazatok 51,7 százalékával nyert. A baloldali elnök korábban megígérte, hogy újratárgyaltatja a márciusban elfogadott növekedési paktumot és elsősorban a növekedésre, nem pedig a megszorításokra akar koncentrálni. Az euró egyebek mellett emiatt esik, meg persze az újabb görög bizonytalanság miatt.

Négy konkrét javaslatot ismertetett az európai stabilitási paktum felülvizsgálatára Francois Hollande, a francia elnökválasztás esélyesének számító szocialista jelölt. Ezek fő vonulata a gazdaság élénkítése, a beruházási lehetőségek növelése, ám élesen szemben áll az eddigi, leginkább az eddig kormányzó „Merkozy”-párossal fémjelezhető politikával.

A hétfői zuhanások után kedden megnyugodtak kicsit a tőkepiacok, amelyeket a francia választások és Hollandia válsága korbácsoltak fel. A francia kötvényhozamok kissé süllyedtek, a németeké pedig kissé emelkedett reggel. Hollande ismét kijelentette, hogy az EU struktúrájának átalakítására készül - felbomlik az Unió sorsát az elmúlt években meghatározó Merkel-Sarkozy-tengely.

Az OFCE párizsi gazdaságkutató központ helyettes igazgatója, Eric Heyer szerint valójában nincs lényegi különbség Sarkozy és Hollande gazdasági programja között, mindkettő a költségvetési szigor és az EU integrációjának mélyítése mellett teszi le a voksot. Hollande csak az egymillió euró felett keresőkre szeretne különadót kivetni – írja a Concorde Alapkezelő Alapblogja, amely az OFCE párizsi gazdaságkutató központ helyettes igazgatójával készített interjút.

Rekord szélesre tágult a francia külkereskedelmi mérleghiány tavaly. Az adat újabb fegyver a Sarkozy elnök leváltására készülő szocialisták kezében. A külkerforgalom egyre nagyobb aránytalansága ugyanis a három hónap múlva esedékes elnökválasztás egyik központi témája lett. A két fő ellenlábas egészen más úton oldaná meg a gondokat.

A forgalmi adó emelésével próbálja behozni a munkavállalókat terhelő adó csökkentésből kieső bevételeket Nicolas Sarkozy, a francia elnökválasztás előtt három hónappal. A közvélemény-kutatások szerint, ha most lennének a választások, akkor szocialista ellenfele Francois Hollande legyőzné a regnáló elnököt. Megfigyelők szerint Sarkozy az utolsó hónapokban is azt fogja mutatni, hogy keményen küzd a pénzügyi problémák ellen.