Enged a minisztériumok büdzséjének szorításán a kormányzat, "csak" 40 milliárdot kell zárolniuk, a fejlesztési minisztériumnak 1,5 milliárdnyi "levegőhöz" jut például, ezt az államot megillető osztalékbevételekkel pótolnák - döntött a kormány a Széll Kálmán Terv 2.0-val összhangban.

Elballagtak az osztalékok, a Magyar Telekomnál 50, az Állami Nyomdánál 44 forintos osztalék nélkül forognak ma már a részvények, de még számíthatunk emelkedésre a telefontársaságnál – mondja Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője.

Májusban és júniusban fizetik ki az osztalékokat azok a tőzsdei vállalatok, amelyek az idén is döntöttek osztalékfizetésről az április végéig lezajlott éves közgyűléseken. Idén az összes nagyobb vállalat fizet osztalékot, a Magyar Telekom, az OTP és a Mol is.

A Graphisoft Park csütörtöki közgyűlése jóváhagyta, hogy a társaság részvényenként 35 forint osztalékot fizessen a tavalyi év eredményének terhére. A cég tavaly részvényenként 25 forint osztalékot fizetett.

Megszavazta a 45 milliárd forint osztalék kifizetését a tavalyi eredmény után a Mol Nyrt. éves rendes közgyűlése csütörtökön. Az osztalék több mint 2 százalék, mintegy 460 forint hozam részvényenként, az eredmény fennmaradó része tartalékba kerül. Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató a Nabuccóval kapcsolatban elmondta, hogy ha úgy adódik a Mol eladja a projektcégben lévő részvényeit.

A közgyűlési határozatok alapján az Émász 1 400 forint, az Elmű 1 700 forint bruttó osztalékot fizet 10 ezer forint névértékű részvényeire, az osztalékfizetés kezdő napja egyaránt május 7-e. Mindkét papírnál az osztalékjogosultság feltétele, hogy a részvényes április 26-án rendelkezzen a törzsrészvényekkel.

Évi 8,0-9,3 százalékos hozamot lehet elérni a legjobb osztalékfizetési rátájú (osztalékhozamú) magyar részvényekkel az Erste Befektetési Zrt.-nek a Bloomberg adataiból készül összesítése szerint. A csúcstartó az Émász évi 9,3 százalékkal, ezt követi a Magyar Telekom 9,1 százalékkal.

Mintegy 21 milliárd forint osztalék kifizetéséről született döntés az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. csütörtökön tartott éves rendes közgyűlésén.

Az OTP Bank igazgatóságába kerülhet Erdei Tamás, az MKB Bank korábbi elnök-vezérigazgatója, valamint Gresa István, az OTP egyik vezérigazgató-helyettese. A bank az éves közgyűlésén nemcsak az igazgatóság tagjairól, hanem az osztalékfizetésről, a tavalyi adózott eredmény felhasználásáról, valamint a saját részvények megszerzéséről is dönthet.

Az OTP Bank igazgatósága a névértékre vetített 100 százalékos osztalék elfogadására tesz javaslatot a bank április 27-én tartandó közgyűlésén. A 2011-es üzleti év eredménye után az osztalék a javaslat szerint részvényenként 100 forint fölött alakulhat, a bank tavaly 72 forint osztalékot fizetett.

A Magyar Telekom leányvállalata, a Makedonski Telekom AD – Skopje (MakTel) közgyűlést tartott, melyen a 2011. üzleti év után 6,16 milliárd macedón dénár (mintegy 29,5 milliárd forint) összegű osztalék kifizetéséről határozott.

Az ötöslottó főnyereménye a héten 2,382 milliárd forintra emelkedett, így ismét lottólázban ég az ország. Pedig ez nagy átlagban csak a szervezőknek jó, a résztvevőknek egy kész anyagi katasztrófa. Pénzük felét- kétharmadát lenyúlja egy nagy szőrős kéz – elmegy az adókra és a költségekre. Ennél még a habókra való tőzsdézés is kifizetődőbb, ott csak a brókerjutalékot bukja az ember helyből.

Nem lesz osztalék a tavalyi év után az egyetlen tőzsdén jegyzett magyarországi biztosító után.

A Richter Gedeon Nyrt. igazgatósága részvényenként 660 forint osztalék elfogadását javasolja a a közgyűlésnek - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Tavaly a részvényesek 860 forintos osztalékot kaptak. A Richter mellett eddig többek között a Magyar Telekom, az Egis és a Mol jelezte osztalékfizetési szándékát.

A legtöbb tőzsdén jegyzett társaság már közzétette éves rendes közgyűlésének meghívóját, és néhány cég közölte osztalékjavaslatát is. A legtöbben áprilisban tartják rendes közgyűlésüket, osztalékot azonban csak nagyon kevesen fizetnek.

A Mol igazgatósága 45 milliárd forint osztalékra tett javaslatot a tavalyi eredmény után - közölte a társaság a BÉT honlapján.

Az elemzői konszenzus szerint az OTP 91,80, a Mol 643 forint osztalékot fizethet a tavalyi éve után, ezzel osztalékhozamuk 2,4, illetve 3,4 százalék lehet éves szinten, míg a Magyar Telekomé 8,8 százalék körül várható. A Pesten forgó külföldi részvények BÉTa piacán euróban 4-7 százalékos osztalékhozamok is vannak. Hogy megéri-e az osztalékok alapján vásárolni, arról a szakemberek között is vita van.

Bár a Magyar Telekom gyorsjelentése néhány soron jobb lett a várakozásnál, a papír nem mutat nagy kilengést a hetek óta tartó lendületes emelkedés után, a vételi kedv és az árfolyam emelkedése is töretlen. Úgy gondoljuk, hogy a telekom részvény szárnyalásában a gyorsjelentés csak kevés szerepet játszott, három másik tényező viszont indokolhatta a fokozott érdeklődést.

A Magyar Telekom igazgatósága a 2011. gazdasági év után részvényenként 50 forint osztalék kifizetését javasolja a Közgyűlésnek - közölte szerkesztőségünkkel a társaság.

Az Egis Nyrt. igazgatósága részvényenként 120 forintos osztalékra tesz javaslatot az idei éves közgyűlésen is, a mérték megegyezik a korábbi évek osztalékával.

A BUX index 20,41 százalékkal csökkent tavaly, ráadásul a papírok több mint háromnegyede okozott veszteséget tulajdonosainak, és csak ötöde nyereséget. Sok emelkedő részvény ráadásul igen illikvid, ezek gyakran óriási kilengéseket és eséseket produkálnak, özvegyeknek és árváknak semmiképpen sem ajánlhatók. Főleg a kevés számú osztalékrészvény egy része teljesített valamennyire jól.

A turbulens piaci környezetben sok befektető számára válhatnak egyre fontosabbá az osztalékfizető részvények, azonban ez a stratégia sem nélkülöz minden kockázatot. Akik mégis ezeket a részvényeket keresik bőven válogathatnak a régió bankjai, olajipari, közmű- és telekomcégei közül, az osztalékvárakozások élbolyában elsősorban lengyel cégek szerepelnek.

A Société Générale nyeresége mintegy harmadával esett vissza a harmadik negyedévben, és a maradékból sem látnak majd semmit a befektetők. A görög kötvények miatt ugyanis jelentős leírásokra kényszerül, és osztalék helyett inkább a tőkeellátottságát kívánja javítani a megmaradó nyereségből.