|
Korábbi cikkünkben tippeket szedtünk össze az első lakás vásárláshoz. |
A lakáspiacot jelenleg elsősorban nem gazdasági megfontolások mozgatják. Az eladók jelentős részének nagy valószínűséggel veszteséget kell realizálnia, ha a jelenlegi piacon adja el az ingatlanát. A 2008-tól 10-15 százalékkal (nominális értelemben) csökkent lakásárak jó helyzetbe hozzák a vevőket, de sok esetben nem szabad külön kezelni a vevői és eladói oldalt.
Egy új lakás vásárlásához általában a régit el kell adni; amit a lecsökkent ingatlanárakon vevőként profitálnak, azt eladóként veszteségként meg is kell fizetniük. Így a lakáspiacot jelenleg inkább az élethelyzetből adódó változások mozgatják, semmint egy jövőbeli lakásár emelkedésből várható profit realizálása.
Nőtt a fiatal lakást vásárlók aránya
A lakást vásárlók életkora 2013-ra valamelyest átrendeződött. – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. A válságot megelőzően a 35-40 éves vásárlók voltak nagy többségben, manapság ennek a korcsoportnak az aránya csökkent. Arányaiban több idősebb, 50 és 60 év körüli és több fiatalabb, 30 év alatti lakásvásárlóval találkozunk - tette hozzá.
A 30 évnél fiatalabb lakásvásárlók részaránya a 2007-es 8-10 százalékról 15 százalékra növekedett 2012-re, az Otthon Centrumon keresztül bonyolított adásvételek alapján. A lakáspiacra lépő fiatalok száma abszolút értékben nem feltétlenül nőtt, hiszen a forgalom is több mint 50 százalékkal esett vissza 2007-ről 2012-re.
A piac és az állam is kedvez nekik
A lakáspiaci „nagykorúság” nem 18 év, inkább a 25 év az alsó korhatár a lakásvásárlók között. Így a 25-30 éves korosztály az, ahol nagy valószínűséggel a legtöbb lakástulajdonnal még nem rendelkező, tehát első lakásukat vásárlóval találkozhatunk. Esetükben a csökkenő lakásáraknak csak a vevői oldalon jelentkező pozitív hatása mutatkozik, hiszen nincs még lakástulajdonuk, amin az elmúlt évek árcsökkenését veszteségként realizálniuk kellene.
Emellett több állami támogatás is ösztönözheti a fiatalokat lakásvásárlásra. 2013-ra tehető pozitív változás, hogy a 35. életévét be nem töltött fiatalok első lakástulajdonának megszerzéséhez nyújtott 50 százalékos illetékkedvezmény 40 ezer forintos felső határa megszűnt, illetve a lakásértékre vonatkozó 8 milliós felső értékhatár kitolódott 15 millió forintra. Az új, 2013-tól érvényes szabályok szerint a maximális, 15 milliós felső lakásérték, illetve az egykulcsos illetékmérték mellett az 50 százalékos kedvezmény 300 ezer forintot tesz ki, szemben a tavalyi 40 ezer forintos kedvezménnyel. Ráadásul a 15 milliós felső értékhatár főleg Budapesten nyitja ki a fiatal lakásvásárlók előtt a kínálat egy nagyobb szegmensét.
Szintén a pozitívan változott állami ösztönzők közé sorolhatjuk a kamattámogatás kibővített rendszerét, valamint a szocpol feltételeinek tervezett átszabását, különösen a használt lakás vásárlásra igénybe vehető félszocpol bevezetését.
2012-ben vásárolt lakások átlagra korcsoportonként és régiónként (millió forint)
|
|
30 év alatt |
30-50 év |
50 év felett |
|
Budapest |
13,7 |
17,9 |
18,1 |
|
Kelet |
8,6 |
10 |
9,4 |
|
Nyugat |
8,3 |
12,2 |
10 |
|
Pest megye |
13,8 |
17,9 |
19 |
Minden harmadik 30 éven aluli vásárló egy-, vagy másfél szobás lakást vásárol. A fiatalok által preferált kevesebb szobaszám az átlagos alapterületeknél is nyomon követhető. A leginkább keresett lakások, minden korosztályban az 50 négyzetméter körüli alapterületűek. Az átlagos alapterületek eltérését inkább az adja, hogy ennél nagyobb lakásokat csak elvétve vásárolnak a 30 évnél fiatalabb vevők, míg az idősebb korosztály, főleg a 30 és 50 év közöttiek a nagyobb, akár 100 négyzetmétert is meghaladó alapterületű ingatlanok vásárlói között nagyobb arányban képviseltetik magukat.
Az átlagárak tekintetében is látható, hogy a fővárosban és környékén a fiatalok átlagosan 4-5 millió forinttal olcsóbb lakást vásárolnak, mint az idősebb korosztályok. A vidéki területeken nem ilyen nagy az letérés a korosztályok között, de a fiatalabbak ott is az olcsóbb lakásokat keresik. Az alacsonyabb átlagár nem csak a kisebb alapterületekből adódik, a fiatal vásárlók esetében az átlagos négyzetméter ár is alacsonyabb, akár 10-15 százalékkal is, mint a 30-50 év közötti, vagy 50 év feletti vásárlók esetében.
Hogy lehet 8 százalék a GDP-deflátor, ha az infláció csak 3,7 százalék? Így akarnak megfelelni a stabilitási törvény által előírt kötelezettségnek? 
