6p

Szerda este tudják meg a diákok, hogy felvették-e őket valamelyik felsőoktatási intézménybe. Ha igen, akkor élesedik az albérletkeresési terv. De a bérlakások piacán már több hete megindult a roham, főleg a külföldi hallgatók részéről. A tavalyinál 5-10 százalékkal magasabb havi díjat lehet elkérni, de a tulajdonosok az ingatlan értéknövekedésével is jól járnak, főleg, ha az jó helyen van és műszakilag is korszerű – derül ki sorozatunk mostani részéből.

Július vége felé minden évben csúcsra jár a bárlakások piaca, ekkor hirdetik ki a felsőoktatási ponthatárokat, a kiadó lakásokra lecsapnak a frissen felvett diákok és szüleik. Ez a sok fiatal sorsát meghatározó pillanat éppen mostani cikkünk megjelenésének idejére esik. Mi most azonban nem az ő oldalukról, hanem főleg a bérbeadók felől néztük meg a piacot.

A pesti belvárosban általában gyorsan gazdára találnak az albérletek
A pesti belvárosban általában gyorsan gazdára találnak az albérletek
Fotó: Privátbankár/Mester Nándor

A bérbeadásból szép passzív bevételt érnek el a tulajdonosok, de ha előzőleg eleget költöttek az ingatlan korszerűsítésére vagy eleve új lakást vettek kiadásra, akkor az értéknövekedést is elkönyvelhetik. A bérbe adott lakások értékét növelheti, ha egy olyan tömbben vannak, amelyet a társasházi közgyűlések határozatai alapján részlegesen vagy teljesen felújítottak. Természetesen az elhelyezkedés, mint legfőbb értékbefolyásoló ugyanúgy szerepet játszik ebben, mint a saját használatra vásárolt ingatlanoknál. 

Ha kisebb szünet van két kiadás között, akkor nem mindegy, hogy mennyire harcolták le a lakást az eddigi bérlők és milyen azonnali beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy az ismét kiadható legyen. Ez tőkét követel, ami akkor is kell, ha mondjuk az utolsó bérlő kaucióját nem adja vissza a tulajdonos, arra hivatkozva, hogy esetleg kárt okozott vagy más módon indokolatlanul növelte a tulajdonos fenntartási költségeit, például nem fizette a közműdíjakat, stb.

Nézzük, mekkora bérleti díjakkal számolhatnak idén nyáron a tulajdonosok!

Budapesten az átlagos havi díj már 240-260 ezer forint között van. Ez egy közepes méretű (50-60 négyzetméter), kétszobás lakásnál egy diák számára magas, kettőnek talán megfizethető összeg. A külföldi hallgatóknak biztos, sok ezren vannak ők és erős keresletet képeznek. 

Értékbefolyásoló szempontok a bérlakásoknál

  • elhelyezkedés, megközelíthetőség
  • méret
  • szobák száma
  • műszaki állapot
  • társasház műszaki állapota
  • állandó bérlő hosszabb távra vagy cserélődő bérlők
  • műemlékvédelem alá esik-e vagy sem a lakótömb

A rentingo.com közvetítő szakportál ugyanakkor úgy véli, hogy az ő megjelenésük sem tudta megállítani a keresleti díj (a bérlők által elképzelt ár) csökkenését, amely immár negyedik hónapja tart – ilyen hosszú, a bérlők anyagi lehetőségeinek csökkenését mutató időszakra legutóbb 2020-ban, a Covid idején volt példa. Júniusban az átlagos árszint 216 ezer forint volt, ami 6 százalékos visszaesés áprilishoz képest. Az árolló a keresleti és kínálati oldal között így ismét 10 százalék fölé nyílt. 

Hozzátesszük ehhez, hogy a bérleti oldalon nem csupán diákok vannak, hanem az iparvárosokba beköltözött munkavállalók is. Az ő jövedelmük jóval nagyobb mint a diákoké, s a bérbeadók is tudják ezt, részben ezért sem zuhanhatnak a havi díjak annyira, mint azt sokan szeretnék, sőt. A díjak esése hosszú távon legfeljebb túlkínálat eseten lehetséges vagy ha a bérbeadók egyike-másika már túl régen sikertelenül próbálkozik a kiadással.

A legnagyobb ingatlanhirdetési portál, az ingatlan.com azt mérte, hogy nyár elején éves összevetésben az országos átlagos lakbérek 10,5, a budapestiek 10,8 százalékkal nőttek. Az országos és a budapesti drágulásnál nagyobb mértékben, 11,2-14,7 százalékkal emelkedtek az átlagos lakbérek a dél-dunántúli, az észak- és dél-alföldi régióban.

"Az albérletárak emelkedése nagyban köszönhető annak, hogy az átlagfizetések jelentős, két számjegyű emelkedést mutatnak a tavalyi szintekhez képest. A drágulás miatt pedig a jelenlegi bérleti díjak már súrolják a fizetőképesség felső határát. Ezt jól szemlélteti, hogy idén a díjak havi növekedési üteme lefeleződött, vagyis a januári 1,5 százalékról júniusra 0,7 százalékra mérséklődött" - fejtegette Balogh László, a portál vezető gazdasági elemzője.

Nézzük a kínálatot! Nos, jelenleg országosan több mint 14 ezer kiadó lakásból és házból válogathatnak a bérlők, ennek többsége, közel 9 ezer lakóingatlan vár bérlőre a fővárosban. Továbbra is a XI. és a XIII. kerületben a legnagyobb a kínálat, ezekben a városrészekben egyaránt 260 ezer forint az átlagos lakbér.

A legerősebb albérletpiaccal rendelkező vármegyeszékhelyek, egyben fontos egyetemvárosok közül Debrecent 230 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte júniusban. A szegedi albérletek 159 ezer, a pécsiek 140 ezer, a győriek 180 ezer forintnál tartottak ekkor, Miskolcon viszont alacsonyabbak az árak, az átlagértékük ugyanis havonta 110 ezer forint volt.

A bérlakásoknál természetesen főleg az éves hozamot figyeli a legtöbb tulajdonos. Ez jelenleg 5-7 százalék között mozog, vagyis nagyjából versenyképes az új kibocsátású állampapírokkal. Volt ez 8-10 százalék is pár évvel ezelőtt, most nagyjából a helyén van. 

Fontos hozzátenni, hogy nem egyszerűen pótlólagos bevételről van szó, hanem idővel, főleg ha mondjuk a tulajdonos 3-4 lakást is kiad egyszerre, akkor az így összegyűjtött és leadózott bevételt felhasználhatja egy újabb ingatlan megvásárlásához. Ezt sokan meg is teszik, ezért lehetséges, hogy például az új társasházi projektekben igen gyakori, hogy egy vevő 2-3 lakást is „beszerez”. Ennyi pénz persze nem gyűlik össze a bérbeadásból, de mondjuk a saját erő egy részéhez vagy a felvett hitel törlesztéséhez jól jön.

Fontos megjegyzés: A lakóingatlanok esetében a szakemberek a legtöbbször az úgynevezett piaci összehasonlító módszert alkalmazzák. Itt egyebek mellett az elhelyezkedést, a típust, a méretet, a műszaki állapotot, a hasonló paraméterekkel bíró ingatlanok lezárult tranzakciója során kialakult árat (és nem a kínálati/hirdetési árat), az értékesítési időpontot, a megközelíthetőséget, a fizikai és szociális infrastrukturális ellátottságot, a finanszírozottsági adottságokat (hitelek, jelzálog), a tulajdonjogi hátteret és a hasznosítási lehetőségeket veszik figyelembe. 

Lehetnek kevésbé számszerűsíthető tényezők is. Ilyen például az, hogy ha eladók vagyunk és tudjuk, hogy az adott környéken jelentős fejlesztések lesznek, új áruház, szabadidőközpont, iskola, park, elkerülő út lesz mondjuk 3 éven belül vagy ellenkezőleg: kiderül, hogy elmaradnak ezek a beruházások, esetleg lebontanak használaton kívüli ingatlanokat. 

------------
Az ebben a cikkben megjelölt ingatlanértékek közelítőek, nem helyettesítik a hivatalos értékbecslést és nem képezhetik semmilyen jogügylet alapját. Az értékek megjelölésénél és az értékmódosító tényezőknél az értékbecslési szakma által elfogadott általános szempontokat vettük figyelembe, azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes ingatlannal kapcsolatban felmerülhetnek más körülmények is, amelyek befolyásolhatják annak értékét. 

A Mennyit ér az ingatlanom? sorozat többi cikkét itt olvashatja

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Ingatlan Lakásválság: még többen költözhetnek ki Budapestről
Privátbankár.hu | 2025. május 29. 09:57
A budapesti lakáspiac élénkülése már 2024-ben beindult.
Ingatlan Tényleg annyiért mennek el az ingatlanok, amennyiért meghirdetik őket?
Natív tartalom | 2025. május 28. 08:19
Az elmúlt hónapokban sok szó esett arról, hogy az ingatlanpiacon az eladók ceruzája nagyon vastagon fog, a hirdetési árak alapján szárnyaló piacot kell látnunk. Érdekes kérdés, hogy ezt az optimizmust mennyiben követi a tényleges árszint. Valóban ilyen árakon kelnek el az ingatlanok, vagy a végső üzletek szerényebb szinteken köttetnek?
Ingatlan A jegybank nyomára akadt 300 milliárd forintnak, amit állampapírból vettek ki a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. május 21. 17:54
Két negyedév alatt ennyit pakoltak át a befektetők állampapírból az ingatlanpiacra az MNB friss jelentése szerint. Meg is ugrottak az árak.
Ingatlan Hiába gyűlnek a felhők, jött egy jó hír is az ingatlanpiacról
Privátbankár.hu | 2025. május 20. 16:48
A kereskedelmi ingatlanok terén jó hírek érkeztek.
Ingatlan Lecövekeltek a lakáseladók
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 13:51
Egyre kisebb árengedményre hajlandóak az ingatlan értékesítésekor.
Ingatlan Ezt látnod kell! Nagyszerű ingatlanoknak csökkent az ára a hosszú hétvégén!
Márkázott tartalom | 2025. május 14. 09:43
Az Ingatlantájoló megújult Hirdetésfigyelő szolgáltatásának köszönhetően már 24 órán belül értesülhetsz arról, ha egy, a keresési paramétereidnek megfelelő ingatlan árát csökkentették.
Ingatlan Lassan új szelek fújnak? Fordulat előtt a budapesti ingatlanpiac
Privátbankár.hu | 2025. május 13. 13:36
A Duna House legfrissebb adatai szerint a 2025 áprilisában Budapesten zárult adásvételek csaknem felében befektetési célból vásároltak ingatlant – ez a tendencia új lendületet adhat a fővárosi piac szerkezetének és árazásának is.
Ingatlan Nem hiszi el, hogy mennyibe kerül egy négyzetméter
Privátbankár.hu | 2025. május 13. 11:26
Éves összevetésben viszont már 19 százalékkal magasabbak az áprilisi lakásárak Budapesten.
Ingatlan Időben vett állampapírt? Akkor ennek most mások is örülhetnek
Privátbankár.hu | 2025. május 6. 15:21
Az elemzők is reagáltak a KSH kedd reggeli közlésére, miszerint az első negyedévben ugyan országos szinten kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, ám a kiadott lakásengedélyek száma nőtt, igaz, csak Budapesten.
Ingatlan Véget érhet a drágulási horror a lakáspiacon?
Privátbankár.hu | 2025. május 5. 14:21
Megváltozhatnak az alkupozíciók és eljöhet a saját célra vásárlók ideje.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG