Éves összehasonlításban az Európai Unión belül tíz országban csökkentek a lakásárak 2023 harmadik negyedévében, tizenhatban pedig egy év távlatából növekedést mutatnak a számok. A legnagyobb visszaesést Luxemburgban (13,6 százalék), Németországban (10,2 százalék) és Finnországban (7 százalék), míg a legnagyobb emelkedést Horvátországban (10,9 százalék), Lengyelországban (9,3 százalék) és Bulgáriában regisztrálták (9,2 százalék) az Eurostat szerint.
Az alábbi térképen világosan látható, hogy a mediterrán országok többségét nem rengette meg a mini árcsökkenés, a sötétebb színek mind áremelkedést takarnak. A túlárazott német, francia és Benelux piacokon kellett többet engednie az eladóknak.
Ha a velünk szomszédos országokat nézzük, akkor a tavalyi harmadik negyedévben Szlovákiában 3,8, Ausztriában 2,2 százalékos mérséklődés volt. A román árak viszont 4,8 százalékkal, a szlovének pedig 5,7 százalékkal épp az ellenkező irányba indultak. Mindkét utóbbi ország gazdasága jobban teljesít, mint a magyar, s bár Magyarországon is lassú drágulás várható, az nem lesz olyan ütemű, mint keleti és délnyugati szomszédunkban - emlékeztet az európai lakáspiacot rendszeresen vizsgáló Privátbankár Európai Lakásmonitor.
Térségünkben kiugrónak létszik a lengyel adat. Erről a Duna House-nak vannak közvetlen tapasztalatai, ugyanis évekkel ezelőtt megvásárolta a legnagyobb ottani ingatlanközvetítő hálózatot, a Metrohouse nevű céget.
„A lengyel piacon mért áremelkedés a 2023 közepén induló »Biztonságos Hitel 2 százalék« nevű program egyértelmű hatása. Ez a lakáspiac mozgatórugója lett, alapötlete szerint 10 éves időtartamra nyújt támogatást az első lakást vásárlók hiteléhez. Fél éven belül 55 ezer hitelszerződést kötöttek, kimerítve ezzel a projekt finanszírozására szánt forrást. A program negatív hatásaként, a kereslet fokozódása következtében gyors emelkedésbe fogtak az ingatlanárak, a legnagyobb városokban az áremelkedés meghaladta az évi 20 százalékot” – mondta Benedikt Károly, a Duna House magyarországi PR és elemzési vezetője.
A szakértő korábban lapunknak nyilatkozva azt is elmondta, hogy az árakra nagy hatással voltak az áttelepülő ukrán családok, akik a háború kezdete óta tízezres nagyságrendben vettek lakást és a bérleti piacon is jelen vannak. Több vajdaságban is egyértelműen nekik is köszönhető, hogy az árakban és a bérleti díjakban is drágulás van.
Szlovákia esetében a tavalyi utolsó negyedévről is vannak adatok, a szlovák jegybank szerint már csak 0,2 százalékkal csökkentek az árak a harmadik negyedévhez képest. Éves összevetésben 2023-ban 6 százalékkal voltak alacsonyabban az árak a 2022-es évhez viszonyítva. A leginkább Nyitrán (-1,3 százalék) és Zsolnán (-0,9 százalék) volt mérséklődés, ugyanakkor Kassán 3 százalékos, Trencsénben 1,5 százalékos emelkedést figyeltek meg.
Északi szomszédunkban tavaly, minden lakóingatlan típust vizsgálva, az év végén 2433 euró volt az országos átlagár, ez év/év-et nézve 159 euróval kisebb, mint 2022-ben volt. Főleg a lakások lettek kicsit olcsóbbak, a családi házak ára viszont ellenkező irányt vett. A lakások átlagára 2685 euró volt, jobbára az 1-3 szobás otthonok lettek kicsit elérhetőbbek. Ám ha családi házra vágyott valaki, akkor 1912 eurós átlagárral kellett kalkulálnia, ami 17 euróval több, mint ősszel volt.
A Numbeo által kibocsátott legfrissebb, elmúlt 12 hónapra vonatkozó adatok szerint 1,4 millió forintot közelítő átlagos négyzetméterárral Budapest belvárosa számít az ötödik legolcsóbbnak az Európai Unió tagállamainak fővárosai között. Ennél kedvezőbb négyzetméteráron csak Görögország, Bulgária, Románia és Litvánia fővárosának központjában lehet lakóingatlant vásárolni. A legköltségesebb lokációnak Párizs számít, ott a magyar négyzetméterár több, mint háromszorosával, forintban átszámolva 4,6 millió forintos kiadással kell számolni, ha a belvárosi ingatlanokat szeretnénk venni.
A spanyol piacon érdekelt magyar befektetőknek jó hír, hogy az év végére gyakorlatilag 1 százalék közelébe esett az árcsökkenés üteme év/év alapon. Andalúziában már 4-5 százalékos drágulást tapasztaltak a közvetítők – olvastuk a spanishpropertyinsight.com szakmai oldal összefoglalójában.
Adásvételből ugyan 3-5 százalékkal kevesebb volt, mint 2022-ben, de akkor magas bázis alakult ki a Covid utáni vevői roham miatt. 2023 novemberében a 2019-es év végéhez képest 13 százalékkal több tranzakció volt. Továbbra is a britek vezetik a vevői rangsort, megelőzve sorrendben az amerikaiakat és az íreket, a negyedik helyen holtversenyben a belgák és a spanyolok álltak.
Uniós viszonylatban, ha a bérleti díjak alakulását összehasonlítjuk a lakásárak változásával, akkor a bérleti díjaknál 2010-től 2023 harmadik negyedévéig az Európai Unión belül 22,1 százalékos növekedést látunk, míg a lakásárak ebben az időszakban csaknem felével (48,9 százalék) híztak az Eurostat szerint.
Az EU-ban 2023 harmadik negyedévében 2022 azonos időszakához képest a bérleti díjak 3 százalékkal nőttek, míg a lakásárak 1 százalékkal csökkentek. 2023 harmadik negyedévében mind a lakásárak, mind a lakbérek 0,8 százalékkal mentek feljebb az előző háromhavi időszakhoz viszonyítva. Az Eurostat 2010-től vezeti a bérleti díjak alakulását is, ebből az adatsorból az látszik, hogy az EU 26 országában mindenhol mélyebben kell a pénztárcába nyúlni: leginkább Észtországban (+218 százalék), Litvániában (+170 százalék) és Írországban (+100 százalék), azonban egy országban, Görögországban 20 százalékos csökkenés volt.
A Privátbankár Európai Lakásmonior további cikkeit itt olvashatja.
Új utak és új lehetőségek kiaknázását teszi lehetővé a digitalizáció a HR-esek számára. Mihók Krisztinát, az Erste humánerőforrás-vezetőjét kérdeztük. 
