Hogyan lesz saját lakásunk? Reménytelen helyzetben a magyar fiatalok

Fészekrakók

A Duna House az MNB Lakáspiaci jelentésének adatait is felhasználva elemezte az első lakásvásárlói és befektetői réteg változását az elmúlt időszakban. Ez a két szegmens változott ugyanis a legjobban. Míg az első lakásvásárlók hat évvel ezelőtti 35 százalékos aránya 2015-től 20 és 25 százalék közé csökkent, addig a befektetési célú vásárlás fordított arányban, 20 százalékos legalacsonyabb részarányról 40 százalékig emelkedett.

„Az első lakásvásárlók mindig fontos szerepet töltenek be az ingatlanpiac keresleti oldalán. Jellemzően a 40-60 négyzetméter közötti lakásokat keresik, idén áprilisban Budapesten átlagosan 24 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásuk során. A 2020-ig biztosan tartó újépítésű projektek növekvő számával az első lakásvásárlók aránya is emelkedhet” – mondja Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

A befektetési céllal vásárlók aránya az elmúlt 3 évben már fixen 40 százalék körüli értéken mozgott, ők jellemzően a jól kiadható szintén nem túl nagy lakásokat keresik a piacon, amelyekért a múlt hónapban már átlagosan több mint 30 millió forintot fizettek.

Vegyünk, de miből?

Az első lakásvásárlók arányának növekedését az állami ösztönzők is segíthetik. A lakástakarék után járó állami támogatás, a családi otthonteremtési kedvezmény, a támogatott hitelek és hitelelengedési lehetőség, valamint a lakáshitel-cafeteria is támogatja a fiatalokat lakáscéljaik elérésben.

A befektetési célú vásárlást az alacsony kamatkörnyezet és a dinamikusan emelkedő ingatlanárak teszik vonzóvá. Az MNB adatai szerint mind a használt, mind az újépítésű lakások esetében az elérhető hozamprémium 5 százalék felett volt az elmúlt három évben.