A 2013-as mélypont óta robbanásszerű árnövekedés zajlott Magyarország-szerte a lakóingatlanok piacán, így ha valaki az ármélyponton vásárolt ingatlant, és kizárólag az áremelkedésre spekulált, akkor nagyon változó eredményt ért el, attól függően, hogy hol is vette a lakóingatlant, ezt közölte az OTP a Privátbankár.hu-val. A kisebb nyereség oka lehet persze az is, hogy az adott területen eleve magasak voltak az árak – mint például a főváros II. és XII., XIII. és XIV. kerületében, ahol azok "csupán" 70-80 százalékkal emelkedtek.

Az uralkodók húzzák az árakat?

Érdekes jelenség, hogy az uralkodókról elnevezett kerületekben ugyanakkor óriásit ugrottak az árak. Lipótvárosban, amit ma Magyarország pénzügyi és közigazgatási központjaként ismerünk, 2013 óta kicsit több mint kétszeresére nőttek a lakóingatlanok árai. De így járt Erzsébetváros is, amely I. Ferenc József feleségéről, Sissiről kapta a nevét, és ahol a lakásárak az utóbbi négy esztendő alatt két egész egynegyedszeresére emelkedtek. A Madách Színház környékén még ennél is magasabb, 2,5-szeres volt a növekedés, ez volt a növekedési csúcs. Hajszállal szorultak a dobogó harmadik fokára Terézváros lakásai a maguk „mindössze” 106 százalékos – azaz bő kétszeres – árnövekedésével.

Józsefváros, bár nem épp a legfényesebb kerülete Budapestnek, szintén kiugró emelkedést produkált: a kalapos királyról elnevezett körúti szakaszon (1085-ös irsz. körzet) és a Tisztviselőtelepen (1089-es irsz. körzet) 2013 és 2017 között két egész és egynegyedszeres árnövekedésről adott bizonyságot. Hasonló drágulást láthatunk ugyanakkor a Klinikák és a Füvészkert korábban lepukkant és alulértékelt részén (1083-as irsz. körzet), valamint a Teleki tér-Fiumei út-Kálvária tér (1086-os irsz. körzet) egykor szebb napokat látott térségében is. Budán a 1013-as körzet drágult a leginkább, 130 százalékkal ugrott meg a Mária Krisztina főhercegnőről elnevezett térség.

Mi a helyzet vidéken?

A megyeszékhelyeken is tarolt a nemesség: az abszolút első hely a magyar királynék koronázó városáé, Veszprémé, ahol az utóbbi négy esztendőben több mint 70 százalékkal emelkedtek a lakásárak. A magyar királyok szakrális helye, Székesfehérvár a maga 58 százalékos árnövekedésével az ötödik helyre szorult Tatabánya (65 százalék), Győr (61 százalék) és Debrecen (60 százalék) mögött. Szombathely, Szeged és Kecskemét is jól teljesített az 55 százalékot meghaladó árnövekedéssel.

Az OTP felmérése rámutat arra is, hogy vannak olyan területek is, ahol 2013 és 2017 között nem mutatható ki drágulás. Somogy megyében például stagnáltak az árak, míg Nógrádban egy hajszálnyit csökkentek is. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ennek hátterében az áll, hogy a területek késve kezdték átvenni a növekedést, így a 2013-as minimumhoz képest még nem érzékelhető nagyobb elmozdulás. Hozzátette: vidéken azokon a településeken, régiókban növekednek a legdinamikusabban a lakásárak, ahol a legerőteljesebb a külföldi nagyvállalatok jelenléte, és a nagyberuházások mellett pezsgő gazdasági élet alakult ki, így van bőven fizetőképes kereslet a lakásokra.