Az ingatlan.com adatai szerint a legnépszerűbb méretű, 50-70 négyzetméteres új lakások átlagos négyzetéterára január közepén Budapesten 673 ezer forint volt. Győrben 337 ezer forintnál járt a szóban forgó új építésű lakások átlagára, Debrecenben és Szegeden pedig 396 ezer és 383 ezer forintba került egy-egy négyzetméter.
A drágulás oka
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az új lakások több tényező miatt drágulnak nagyobb mértékben, mint a használtak. Egyrészt a korábbi években hiány volt az új lakásokból, ami fokozott keresletet generált. Emellett az új lakások építésének költsége az utóbbi időszakban a munkaerőhiány és az építőanyagok iránti megnövekedett kereslet miatt jelentősen emelkedett. A szakember szerint az idén és jövőre évente legalább 20-25 ezer új lakás kerül átadásra, ennek több mint felét eladási céllal építik a vállalkozók.
Az elemzés a lakáspiac másik fontos mutatójáról, az adásvételek számáról azt írja, hogy a múlt év első kilenc hónapjában 95 ezer tranzakció történt, ami 4 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Balogh László szerint az adásvételek számának alakulásáról azt mondta, hogy bár országos szinten nőtt az adásvételek száma, ugyanakkor a fővárosi piacon már stagnálás látható.
Ez pedig azzal magyarázható, hogy a budapesti piacon sok új lakás jelent meg, de a használt lakások piacán a kínálat nem bővül a korábbi évekhez hasonló mértékben és ez a két tényező kiegyenlítheti egymást. A fővárosban egyre kevésbé vásárolnak az emberek lakást ilyen magas árakon, így a 2015 és 2017 között megfigyelt 15-20 százalékos éves szintű áremelkedés mértéke 2018-ban már jóval szerényebb lehet. Árcsökkenésre azonban idén sem lehet számítani - fogalmazott a szakember.
Szelídül a használt lakások áremelkedése
A KSH legfrissebb adatai szerint a használt lakások a múlt év harmadik negyedévében 8,4 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest.
Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy hasonlóan alacsony drágulásra a használt lakásoknál utoljára 2014 utolsó negyedévében volt példa. 2015-től kezdődően ugyanis jellemzően két számjegyű volt az áremelkedés éves mértéke. Balogh László szerint ez beigazolja a lassuló áremelkedéssel kapcsolatos várakozásokat, ami idén még tovább folytatódhat. A szakértő hozzátette azt is, hogy az enyhülő áremelkedés kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb irányt szabhat az ingatlanpiacnak 2018-ban.
Digitális cenzúra a válság közepén.
