Pár nap múlva, a felvételi ponthatárok kihirdetésekor eldől, hogy kik jelenhetnek meg a diákok közül a lakásbérleti piacon. A pörgés pár hétig szokott tartani, aztán lanyul a kereslet. Most az a helyzet azonban, hogy ez az egész felhajtás csak időleges és látszólagos lesz. Beleköpött a levesbe az új inflációkövető állampapír.
Danóczy Balázs, a Rentingo.com közösségi albérletkereső portál ügyvezetője azt mondta lapuknak: nagyon erős a késztetés az új állampapír megjelenésével arra, hogy a befektetők inkább a biztosat válasszák és úgymond munka nélkül, szép és főleg stabil bevételt könyveljenek el. Szemben a még feszültebbé váló bérleti piaccal, ahol sokkal nagyobbak a kilengések és egyszerre több negatív hatás is érezhető és főleg várható. Ráadásul a 4-6 százalékos hozam jóval elmarad az állampapírok mintegy 10 százalékos hozamától.
Utalt rá, hogy a lakásbérleti díjak mostanra visszaemelkedtek a járvány előtti időszakban megszokott magas szintre, miközben egészen tavaszig a jövedelmek jelentősen nőttek. Ám a gyorsuló infláció felzabálja ezt a jövedelemnövekményt, a bérből és fizetésből élők, (akik a bérleti piaci keresleti oldalának zömét adják) egyre többet kénytelenek költeni az élelmiszerre és kétszer is meggondolják, hogy milyen bérleményt választanak.
Szerinte a kínálati és keresleti árak közötti szűkülésnek vége, közép távon inkább nyílni fog az árolló, mert sokan nem tudnak lépést tartani a bérleti díjak emelkedésével. A bérbeadók egyre nehezebben fognak olyan bérlőt találni, aki a bérbeadó által elképzelt, egyébként magas díjakat képesek megfizetni vagy egyáltalán akarják ezt.
Elmondta még, hogy a piacra hatással van egyrészt a terjedő home office, ami például azt hozza, hogy a külföldiek nem 2-3 napos városlátogatásra jönnek Budapestre, hanem 2-3 hetes home office-ra. Természetesen nem a szállodákba mennek, hanem a megint népszerű Airbn-szektorba, elvonva ezzel a klasszikus bérleti piacról jelentős keresletet. S ha már külföldiek: a rohamosan gyengülő forintot nagyon szeretik, hiszen 10-20 százalékkal is olcsóbb így nekik a lakásbérlet, mint akárcsak fél évvel ezelőtt.Természetesen ezt tudják a bérbeadók is, így ez a "könnyed külföldi hozzáállás" árfelhajtó hatású lehet a mostanában megkötött szerződéseknél.
A Rentingo.com mérése szerint egy év alatt a húsz százalékot is meghaladta a budapesti albérletárak emelkedése, így júniusban átlagosan 173 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért a fővárosban. Más adatai vannak az ingatlan.comnak. A portál szerint júniusban a fővárosban 190 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A legdrágább városrész a II. kerület, a maga 330 ezer forintos átlagos bérleti díjával.
“Bár az V. kerület a 312 ezer forintos albérletárával a második, az egy négyzetméterre vetített átlagos havi bérleti díj ebben a városrészben elérte az 5 ezer forintos lélektani határt, amire korábban sehol nem volt példa egy kerületben sem. A legnagyobb kínálattal rendelkező két kerületben, a XI.-ben és a XIII.-ban 196 és 174 ezer forintra rúgtak az átlagos bérleti díjak.” - emelte ki Balogh László.
A fővároson kívüli piacon pedig az látszik, hogy a megyeszékhelyeken 92,5 és 150 ezer forint között szóródnak a bérleti díjak. A legdrágább városok közé sorolható Veszprém, Debrecen és Székesfehérvár. Továbbra is a legolcsóbbak közé tartozik Kaposvár, Salgótarján és Szekszárd, utóbbi városokban 100 ezer forint alatt maradt az átlagos bérleti díj.
Az OTP Ingatlanpont arról számolt be, hogy Debrecen, Eger és Miskolc bérleti piaca most is élénk, a kiadó lakások gyorsan és nagyrészt közvetlenül a bérbeadótól kelnek el. Megjelentek a kifejezetten kiadási céllal vásárlók és azok is, akik a továbbtanuló gyermekük részére vesznek lakást, az albérleti díj fizetése helyett. Szegeden még nem érzékelik a hallgatói rohamot, de a távoktatás visszaszorulásával az éppen szabad bérlemények nagyon gyorsan bérlőre találtak az év folyamán. Míg korábban jellemző volt, hogy a nyári időszakban visszaadták a bérleményüket a hallgatók, addig most inkább fenntartják a már meglévő albérletüket.
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
