Az értéknövekedés nélkül tisztán hosszú távú kiadásból származó bérleti díjhozam Budapest keresett városrészeiben 4-5 százalék között van. A belvárosban, ahol ma a legdrágábbak a használt lakások, a jelentős árnövekedés következtében az elmúlt öt év során megfeleződött az átlaghozam: az V. kerületben 6,25 százalékról 2,77 százalékra, míg a XIII. kerületben ennél kisebb mértékben 7 százalékról 4,37 százalékra csökkent - közölte az Otthon Centrum (OC).
Az ingatlanközvetítő hálózat szerint kisebb, de hasonló mértékű változás volt tapasztalható a kedvelt budai kerületekben: a II. kerületben öt év alatt 6,43 százalékról 4,67 százalékra, a III. kerületben ugyanezen időszakban 6,41 százalékról 4,33 százalékra. A legkevésbé a XI. kerületben lengett ki az inga, ahol 6,34 százalékról 5,07 százalékra csökkent a hozam. A hozamcsökkenést talán megállíthatja, ha a kormány végre beindítaná az újabb otthonteremtési programját, amelyben a bérlakásépítés is szerepel. A befektetők is nagyon vűárják az 5 százalékos áfa visszavezetését, így vélhetően olcsóbban vásárolhatnak kiadásra szánt lakásokat.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint az ingatlanbefektetést a kedvező értéknövekedési potenciál, a bérleti díjból származó bevétel, illetve az ingatlanok inflációval szembeni értékállósága motiválja. Mint mondta, a befektetési hozam csökkenését egyértelműen az okozta, hogy a bérleti díjak növekedése nem tudott lépést tartani a lakásár-növekedéssel. Míg a bérleti díjak idén csökkentek, ez a lakásárakra még nem mondható el, ami további hozamcsökkenést okozott.
A vidéki nagyvárosokban a leginkább dráguló Debrecenben ugyan némileg hasonló a kép, mint Budapesten, itt a bruttó átlaghozam 7,89 százalékról 4,67 százalékra csökkent, de Győrben az Otthon Centrum adatai szerint csupán bő 1 százalékos volt a hozamcsökkenés fél évtized alatt (2020-ban átlagosan 7,24 százalék), míg Miskolcon kis hullámzással szinte stabilan 10 százalék körül volt az átlaghozam idén. Bár sokan várják a lakásár-csökkenést, azonban 2019 IV. negyedéve óta egyelőre inkább stagnálásról lehet beszélni.
A tisztán bérbeadásból származó hozamkülönbségek a területek eltérő piaci kockázatait is mutatják (főváros-vidék, belváros-városperemi területek), középtávon az ingatlanbefektetés megfelelő hozamot és hosszú távon infláció elleni biztonságot ígér annak, aki a megtakarításait lakásba fektetné.
A befektetők egy része - érzékelvén a zuhanó hozamokat - meggondolhatja magukat, ez mostanában egyre gyakrabban történik, de még egyáltalán nem tömeges. Általában úgy gondolkodnak, hogy még jó (vagyis a mostani magas) áron, inkább eladnák ingatlanukat és más befektetési eszközt keresnek. Hosszú távon bizonyosan jobb befektetés az ingatlan, mint sok más, ezt közülük is sokan tudják, így vélhetően csak azok szabadulnak majd a lakásuktól, akiknek valamilyen külső ok miatt szükségük van pénzre.
Aki eladja lakását, az jó ha tudja, pontosan mit keresnek a vevők, köztük a családok. Ehhez némi támpontot nyújt az OTP Ingatlanpont friss felmérése. Ebben utalnak rá, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénylésének egyik feltétele a megvásárolni kívánt ingatlan méretéhez kapcsolódik. A minimálisan elvárt hasznos alapterület nagysága a gyermekek számától és a kiválasztott otthon típusától függően 40 és 90 négyzetméter között mozog.
Az OTP Ingatlanpont kérdőíves összegzése szerint az otthonvásárlást tervező, gyermekes vagy gyermekvállalás előtt álló családok többsége a megadott határokon belül az optimális elrendezésű ingatlanokat keresi, vagyis a szobaszám fontosabb számukra, mint a négyzetméterben kifejezett méret – nyilván szem előtt tartva azért a támogatás igénybevételéhez szükséges négyzetméter limitet. A funkcionalitás iránti igény erősödése a forgalomban is érzékelhető: keresettebb, könnyebben eladható egy 3 szobás 60 négyzetméteres lakás, mint egy hasonló méretű kétszobás.
A kérdőíves összegzés szerint a családos vásárlóknál egyaránt kiemelten fontos szempont a jó tömegközlekedés és az iskola közelsége, valamint az is sokat számít, hogy az ingatlan jó hírű környéken legyen, ahol egyébként a bevásárlási lehetőségek is elérhető közelségben vannak. Az OTP Ingatlanpont tapasztalt, alapos helyismerettel rendelkező értékesítői abban tudnak segítséget nyújtani, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megtalálják az ügyfelek igényeinek és anyagi lehetőségeiknek leginkább megfelelő megoldást.
A gyermekes, vagy gyermekvállalás előtt álló érdeklődők elsősorban a használt egyszintes házakat (köztük az iker- és sorházakat) keresik, ezeket a használt lakások, majd a használt többszintes családi házak követik a népszerűségi listán. Az újépítésű ingatlanok közül is az egyszintes családi házak kelendőbbek, mint a többszintesek vagy a lakások.
A panelek iránti érdeklődés visszafogott, bár az OTP Bank „Hello Otthon” nevű felméréséből* kiderült, hogy a tervezési folyamat elindításakor 100-ból ugyan csak négy vevő vágyik ilyen otthonba, de 35-en – szembesülve lehetőségeikkel – végül ezt a megoldást választják. Családi házat ugyanakkor 100-ból 80-an szeretnének, de csak 33-an jutnak el a vásárlásig.
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
