Budapesten akár háromszoros is lehet a különbség az árak között.
Talán annyira nem meglepő, hogy akár több millió forinttal is alacsonyabb lehet a végszámla, ha nem a legdivatosabb környéken próbálunk lakást venni, Budapesten akár háromszoros különbséget is tapasztalhatunk az árak között, ezt közölte az Otthontérkép a Privátbankár.hu-val. Az új építésű lakások áfájának csökkentésére és a csok kiterjesztésének bejelentése után jelentősen nőtt az új építésű ingatlanok, azon belül is a lakóparknak nevezett társasházi beruházások iránti kereslet.
Ennek a közel két éve tartó folyamatnak köszönhetően, elképesztő ütemben bővül az új építésű ingatlanok kínálata, jóllehet az árak is ilyen tempóban emelkednek. Az új "lakóparkok" ingatlanjainak négyzetméterára széles skálán mozog, esetenként akár háromszoros árkülönbséggel is találkozhatunk.
Óriási különbségek is lehetnek
Meglepő módon a drágasági rangsort a Balaton vezeti, élen Siófokkal, ahol 1 millió forint/négyzetméterárra számíthatnak a vásárlók, de ott van például Csopak is, ahol 757 ezer forint a tarifa. Budapest 705 ezer forint/négyzetméterrel csupán a dobogó harmadik fokára kerülhetett fel, de még így is megelőzi Budaörsöt, Székesfehérvárt és Balatonlellét. Vannak azonban olyan területek is, például Nyíregyháza és Szigetszentmiklós, ahol ennek feléért, harmadáért is, 300 ezer forint/négyzetméter környékén lehet vásárolni.
Budapesten a budai hegyvidék és a pesti belváros a legdrágább. Ahogy országos viszonylatban, úgy Budapest egyes kerületei között is hatalmasak lehetnek az árkülönbségek. Míg az V. kerületben 1281 ezer Ft/négyzetméter, az I. kerületben pedig 1081 ezer Ft/négyzetméter az átlag, addig Soroksáron 385 ezer Ft/négyzetméter. Ha valaki belsőbb kerületről álmodozik, akkor minimum 500-600 ezer forint/négyzetméterrel kell számolnia. Érdemes kiemelni a VIII. és a XIV. kerületeket, melyek központi elhelyezkedésük miatt népszerűek és még az ingatlanárak is a viszonylag alacsonyabbak közé tartoznak errefelé.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Legek jönnek 2024-ből. Megnéztük, hol ért vagy ér a legtöbbet egy családi ház, egy téglalakás, egy üdülőház, egy telek, egy raktár és egy garázs. Hoteleket, plázákat, irodaházakat és mezőgazdasági területeket nem vizsgáltunk, azok külön csoportot képeznek. Legtöbbször kínálati adatok álltak rendelkezésre és biztos, hogy nem teljes a kép, mert egyes tranzakciók nem jelennek meg a digitális térben, erre vigyáznak az eladók, a vevők és ügyvédeik. Ettől függetlenül érdemes böngészgetni, de vigyázat, nagy számokkal dolgoztunk!
Lázár János építési és közlekedési miniszter november végén Kecskeméten is tudott nagyot ígérni: utakat szélesítenek (főleg a Mercedes gyárhoz vezetőket), intermodális pályaudvart alakítanak ki a vasútállomás felújításával párhuzamosan és befejeznek néhány más infrastrukturális építkezést. Nincs új a nap alatt, ezeknek a mintegy 600 milliárd forintos beruházásoknak egy része évek óta zajlik vagy előkészítés alatt van, a miniszter csak felmelegítette ezeket. Az viszont biztos, hogy szinte mindegyik hatással lesz az ingatlanpiacra.
Budapesten a panelekért fizetett négyzetméterár a tavalyi átlaghoz képest idén 13 százalékos drágulást mutat (790 ezer forint/négyzetméter), a panellakásra fordított átlagos összeg pedig megközelítette a 42 millió forintot. A slágerlakótelepek lakásainál a milliós négyzetméterár sem ritka. Röviddel az év vége előtt mi a budai oldalon néztünk körül.
Kezd magára találni az intézményi befektetési piac Európában, nem ritka, hogy egy tranzakcióban 5-6 ezer vagy ennél is több lakás cserél gazdát. Közvetlen térségünkben messze nincsenek ilyen számok, a különféle alapok inkább irodákat, raktárakat és telkeket vesznek. Magyarországon siralmasan alacsony az aktivitás, legfeljebb december legvégén lehet majd olvasni újabb adásvételekről.
Mintegy 750-800 családi házból válogathatunk a Budapestet nyugatról határoló települések félkaréjában. Régóta célpontok ezek, a túlépítettség többüknél már feszítő. Magas áruk miatt csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ott telepedjenek le, viszont akik megtehetik ezt, szívesen költenek ma még extrának számító műszaki megoldásokra, amelyek felértékelik az ingatlanukat – derül ki sorozatunk mostani részéből.
Idén januárban a Dunamelléki Református Egyházkerület 1,4 milliárd forintos belvárosi ingatlant kapott az államtól új központjára, ám most érdekes módon mégis a World Aquatics, az úszás és a medencés sportok világszövetsége költözött be átmenetileg. Azt, hogy a két szervezet hogy talált egymásra, egyelőre nem lehet tudni.
A mesterséges intelligencia (MI), a robotok és más nem hagyományos eszközök az építészeti tervezésbe is beszivárogtak. Kell-e félnie ezektől a szakmának? Még nem tudni, de nem sok jót sejtet nekik, hogy a digitális új hullám szélvészgyors, még csak kevés helyen oktatják az új megoldásokat, pedig már itt lenne az ideje.
Önálló életet él Kispesten belül az 1925-ben befejezett, majd 1950-ben a fővároshoz csatolt Wekerletelep, ahol anno 1007 ház épült 4412 lakással. A szigorú átalakítási vagy felújítási előírások behatárolják az ingatlantulajdonosok mozgásterét és befolyásolják a lakások értékét. A negyed ugyanakkor profitál abból, hogy a helyi önkormányzat masszív infrastrukturális és intézményfelújításokat végez már évek óta, a közlekedés javult, a telephez közel nagy bevásárlóközpont működik – derül ki sorozatunk mostani részéből.