| Eladó használt lakás a főváros V. kerületében. Forrás: MTVA, Jászai Csaba |
A Földművelési Minisztérium „Fűts okosan!” kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal. Lényegesen kisebb a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7 %) és közlekedés (kb. 10 %) részesedése.
Május elején már megjelent egy riasztó statisztika a hazai légszennyezettségi adatokról. Kína után Magyarországon a legmagasabb (millió lakosra számítva) a légszennyezettség miatti halálozások száma. Az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint 8 halálesetből egyet a légszennyezés okoz, és a kár évi 40 milliárd dollár, ami a hazai GDP 19 százaléka.
A légszennyezés és a teljes primer energiafelhasználás legalább 40 százaléka közvetlenül az épületek üzemeltetéséhez köthető, ezen belül a háztartások kb. a harmadáért felelnek. Ha az épületek energiafelhasználását sikerül csökkenteni, az egyben hozzájárul a károsanyag-kibocsájtás és a légszennyezettség mérsékléséhez is.
Van egy további fontos egészségügyi vonzata is annak, ha a lakásállomány minősége javul. Időnk 90 százalékát zárt térben töltjük, ezért jólétünk, életminőségünk nagymértékben az épületektől függ. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai rendezvényén bemutatott Healthy Home Barometer 2016 nemzetközi kutatásban a Velux arra vállalkozott, hogy megmérje, mitől érezzük jól magunkat otthon a lakásunkban. A 14 országban lefolytatott kutatásban 14 ezer embert kérdeztek meg, köztük magyarokat is.
Az európaiak szerint az egészség otthon kezdődik, megelőzi az egészséges étkezést, a káros szenvedélyek elkerülését. A kutatás választ keresett arra is, hogy az épületfelújítások esetén mi az alapvető mozgatóerő. A válaszadók 98 százaléka az otthoni általános közérzetét akarja javítani, 96 százalék csökkentené az energiaköltségeket. A jólét tehát fontosabb a kiadások mérséklésénél. Az egészség és a boldogság közötti összefüggésekből az látható, hogy minél elégedettebbek vagyunk az otthonunkkal, annál energikusabbak és egészségesebbek vagyunk. Ma a magyarok 45 százaléka elégedetlen meglévő lakásával.
„Az épületek felújítása, ezen belül az energiatakarékosság ösztönzése sokoldalú jótékony hatással jár. Egyszerre teremt új munkahelyeket, növeli a költségvetés bevételeit, és hatékony eszköze az ország energia- és importfüggősége csökkentésének, a külkereskedelmi mérleg javításának. Eddig kevés szó esett arról azonban, hogy az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése további komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár, hiszen az egészségesebb emberek kevesebbet járnak orvoshoz, így csökkentve a társadalombiztosítás kiadásait” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa.
Az egyre feszültebb kormánykoalíció pártvezetői kedden újabb válságtárgyalásra ültek össze, de elvi okokból nem tudtak megegyezni. 
