A legfrissebb adatok szerint idei év első tíz hónapjában 8 százalékkal 14,3 millió fölé nőtt a szállodai vendégéjszakák száma, a négycsillagos kategóriában különösen kiugró, több mint 17 százalék volt a növekedés az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A szállodák 113,7 milliárd forintos bruttó szállásdíj-bevétele 13,6 százalékkal alakult magasabban, mint egy éve.
A kedvező trendek ellenére a befektetők továbbra is óvatosak a szállodapiacon, mivel a jövedelmezőség tekintetében továbbra is magas kockázatokat látnak - derül ki a BDO Magyarország összeállításából. A szobák bruttó átlagára, amely 14 700 forint volt, az első tíz hónapban mindössze 3,5 százalékkal múlta felül a tavalyi szintet, az árak a válságot követő zuhanás után jelenleg még mindig csak a 2007-es szinten járnak. Ráadásul a kereslet hosszú távú fenntartható fejlődését a nemzetközi piacok bizonytalansága továbbra is kiszámíthatatlanná teszi.
A szállodapiaci keresletnek időszakos lökést adhatnak az év végén lejáró SZÉP Kártyában még „bennragadt” milliárdok, melyekre már több hotel is attraktív csomagokat dolgozott ki, lehetővé téve azt is, hogy az idén kifizetett voucherek 2013-ban is felhasználhatók legyenek.
A hazai szállodapiac fejlődését a következő két-három évben befolyásolhatja, hogy mikor épül meg a rég várt, több ezer fő befogadóképességű budapesti konferenciaközpont, vagy milyen új légitársaságokat sikerül Magyarországra csábítani a MALÉV csődje után keletkezett űr kitöltésére? De ugyanilyen fontos kérdés, hogy össze tudnak-e fogni a szállodák annak érdekében, hogy véget érjen az ár-érték arány mélyrepülése, illetve mikor fullad ki nálunk a kuponőrület, amely véget vet a hosszú távon rendkívül kártékony a piaci alulárazásnak?
Kevés szálloda épül, de miért?
Az elmúlt három évben nyíltak ugyan új szállodák, ezek azonban még a válság kitörése előtt indított, jórészt uniós forrásokból részfinanszírozott projektek voltak. 2012 folyamán már mindössze 4-5 hotel nyílik Budapesten (ezekre példa a Buddha Bar és a Park Inn), és a néhány érdekesebb kivételtől eltekintve (pl. a győri ETO Park), vidéken is jelentősen visszaestek a fejlesztések. Jövőre sem várható jelentősebb kínálatbővülés, egy-két szállodanyitástól eltekintve (például a kecskeméti Four Points by Sheraton) markáns kínálatbővülés nem várható. Ez nemcsak a kereslet visszafogottságának, hanem a banki finanszírozás drasztikus lelassulásának, pontosabban szinte teljes elapadásának is az eredménye.
A piac azonban nem fagyott be teljesen, és megfelelő minőséggel és jó elhelyezkedéssel jelenleg is lehet sikeres projekteket indítani. Budapestnek, mint nemzetközi célpontnak kiemelkedő az elfogadottsága, miközben a vidéki helyszíneken főként a wellness iránti, jórészt belföldi érdeklődés biztosít jelenleg is növekvő keresletet.
Mi vár a szállodákra jövőre?
A vendégszám és a szobaárak visszaesése elmúlt években komolyan megvágta a szállodák bruttó működési eredményét (GOP): Budapesten a korábban 45 százalék feletti szint 35-40 százalék közé, míg vidéken a korábbi 35 százalék feletti átlagérték 25-28 százalék közé zuhant. Mindez komoly racionalizálási lépésekkel még biztosíthatta volna az eredményességet, ám a svájci frank árfolyamának megugrásával járó extra kötelezettségek a komolyabb hitelaránnyal rendelkező hotelek számára már kitermelhetetlennek bizonyultak.
Jövőre várhatóan további hotelek kerülnek majd bankok kezébe az elégtelen hitel-visszafizetési mutatók miatt, akik jobb megoldás híján profi üzemeltető cégekkel igyekeznek majd a hatékony működést biztosítani. Emellett számíthatunk arra is, hogy néhány létesítmény bezár.
A szálloda, mint ingatlan ugyanakkor egy rossz piaci környezetben is képes hozamot és folyamatos cash flow-t produkálni. A szezonalitás ugyan hullámzó bevételi trendet eredményez, de hatékony üzemeltetési politikával és céltudatos, az online jelenlétre is maximálisan építő értékesítési tevékenységgel a kedvező idegenforgalmi trendek további erősödése nyomán a szállodai befektetéseket újra az ingatlanpiac sikeres szegmenseként tarthatják majd számon.
Idei Pro Turismo Díjak
Az idén hét szakember kapta meg a Pro Turismo Díjat, amelyet a Parlamentben adtak át. A díjazottak: Harmati László, a Hotel Eger & Park Konferencia és Wellness igazgatója, Jásdi István, a Jásdi Pincészet borásza, Káel Csaba, a Művészetek Palotája igazgatója, Pintér Katalin, a Gerbeaud Ház ügyvezető igazgatója, Rácsai Ágnes, a Microcosmos Utazási Iroda tulajdonosa és a Magyar Beutaztatók Szövetségének elnöke, Szűcs László, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnöke és Zilai Zoltán, a Budai Borfesztivál kitalálója és szervezője.
A kormány egyébként azt szeretné, hogy 30 százalékkal erősödjön a belföldi turizmus, kétszeresére nőjön a külföldiek magyarországi költése, valamint hogy a Balaton Európában az első öt családi utazási cél közé kerüljön, illetve Budapest tartósan Közép-Európa három legnépszerűbb városi úti célja legyen.
Sokszor a gépeik is a légiirányítás miatt késtek. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
