| Lájkold a Privátbankárt, mi adunk 10 forintot - fogjunk össze együtt a gyerekekért! >> |
Az agglomerációban - a 2012-es eladások alapján - főleg a drágább ingatlanokból adták el a legtöbbet. Az Otthon Centrum (OC) kimutatása szerint az eladások több mint harmadát a 15 millió forintnál drágább ingatlanok tették ki. Ez az arány még a Budapesti adatoknál is magasabb. Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója szerint a magasabb ingatlanárak miatt az agglomerációba korábban kiköltözők nagyobb összegű hiteleket vettek fel, ami egy deviza alapú hitelnél egységnyi árfolyamváltozás esetén nagyobb változást jelent a törlesztő részletben, illetve a fennálló tőketartozásban is.
Ez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) statisztikáiban is megjelenik, a rossz hitelek mögött lévő, kényszereladásra jelölhető ingatlanok 14 százaléka Pest megyében található, ami arányaiban és abszolút értékben is a legtöbb az ország megyéi között, Budapestet is ideértve. Kühne Kata szerint ennek a ingatlanpiacon is mutatkoznak a hatásai. A tartozások miatt szűkül az eladók mozgástere is. Az agglomeráció vonzerejét a növekvő energiaárak, illetve az ingázás elmúlt években jelentősen megnőtt költségei is nagymértékben csökkentik, ami a keresleten is érezhető.
A magasabb ingatlanértékeket az is alátámasztja, hogy a KSH 2012-re vonatkozó előzetes adatai alapján az eladott lakóingatlanok medián értéke 12 millió Forint volt Pest megyében, ami bár kevéssel, de magasabb a budapesti 11,8 millió Forintos értéknél is.
|
| Forrás: Otthon Centrum |
Sokat lehet alkudni Pest megyében
Az agglomerációban leginkább a 80, illetve a drágább kategóriában a 90 négyzetméter körüli használt téglaépítésű házak voltak a legkeresettebbek, 13, 16 illetve 20 millió forint körüli árakon. A budapesti piachoz képest a felső kategóriában már jóval visszafogottabb a kereslet, a 30 milliónál drágább házak iránt csak minden negyedik kereső érdeklődött, az 50 milliónál drágább szegmensbe pedig csak a kereslet alig több mint 5 százaléka esik.
A Pest megyei eladók nehéz pozícióját az is jól mutatja, hogy az országos átlagnál nagyobb áralkura kényszerülnek az adásvételek esetében. Amíg a teljes árengedmény a 2012-es eladások alapján, országos szinten 13 százalékot tett ki, melyből 8 százalék volt a tényleges vevő által, a szerződéskötés során elért áralku, addig Pest megyében a teljes árengedmény 16 százalék volt, 10 százalékos szerződéskötéskor elért áralkuval. 2013 első negyedévében a teljes árengedmény tovább nőtt, csaknem 18 százalékot tett ki Pest megyében, 10,5 százalékos áralku mellett.
Az átlagosnál nagyobb teljes árengedmény mértékét az is befolyásolja, hogy az adásvételek nagy részében családi házak szerepelnek, amely ingatlantípus esetén a többi ingatlantípushoz képest magasabb árengedmények jellemzőek. A KSH 2012-re vonatkozó előzetes adatai alapján, Pest megyében háromból két lakóingatlan adásvételben használt családi ház szerepelt. Országos átlagban ez az arány csupán 43 százalék körül alakul.
Sokan költöznek vidékre
A fővárosból továbbra is többen költöznek el Pest megye településeire, mint ahányan visszaköltöznek, de a különbség lényegesen csökkent az elmúlt években. Az agglomerációba kiköltözők csökkenő száma a lakáspiaci adásvételekben is megmutatkozik. Amíg a Pest megyei ingatlanok adásvétele 2008-ban valamivel több, mint 10 százalékot tettek ki az összes országosból, addig a KSH 2012-re vonatkozó előzetes adatai alapján ez az arány 8 százalékra csökkent.
Ugyanezen időszakban a fővárosi ingatlaneladások aránya az országos tranzakciószámból 26 százalékról 28,5 százalékra emelkedett. A Pest megyei ingatlaneladások nem csak arányaiban csökkentek, de a KSH szerint 2007-ről 2011-re (a 2012-es év végleges adatai még nem állnak rendelkezésre) 60 százalékkal esett vissza a tranzakciószámuk, szemben az országos átlagot jelentő 55 százalékkal. A visszaesés - bár az országos átlagot meghaladja - nem tekinthető drámainak, a forgalom összeszűkülésében vannak Pest megyénél jobban érintett területek is az országban.
Csaknem 300 ezren költöztek el
Az agglomerációba kiköltözés Budapestről 1990-es év után indult be, és 2000-es évek elejéig folyamatosan növekedett az agglomerációba kiköltözők száma, a KSH belföldi vándorlást vizsgáló statisztikái szerint. 2002-ben az állandó lakcímet változtató, Budapestről Pest megyébe költözők vándorlási különbözete meghaladta a 15 ezer főt, azaz a Budapestről Pest megyébe költözők száma ennyivel haladta meg a Pest megyéből Budapestre költözők számát. Azóta, bár még mindig többen költöznek a fővárosból Pest megyébe, mint vissza, egyre kevesebben hagyják el a fővárost az agglomerációért.
A főváros népessége a természetes fogyás, illetve az elvándorlás miatt 1990 és 2007 között 320 ezer fővel csökkent, 2,01 millióról 1,69 millióra. 2008-tól a főváros lakosságának száma már minimálisan gyarapodott, 2012-re már 1,74 millió főt számlált. Ebben szerepet játszik az is, hogy a fővárosból el- és odaköltözők különbözete 2009 óta pozitív. Az agglomerációs települések lakosságának száma a természetes fogyás ellenére az elmúlt 20 évben folyamatosan nőtt, 551 ezerről 828 ezerre, bár ebbe a növekedésbe a Budapestről kiköltözők egyre kevesebb szerepet játszanak. A címben feltett kérdésre tehát a belföldi vándorlások statisztikái alapján egyelőre nem a válasz, de az tény, hogy az agglomerációba kiköltözés egyértelműen lelassult.
Az Egyesült Államok véglegesítette kilépését az Egészségügyi Világszervezetből. 
