Februárban 1873 román állampolgárral, 1178 magyarral, 890 hollanddal és 841 lengyellel több dolgozott Ausztriában, mint egy hónappal korábban, ez volt a négy legnagyobb növekedést elérő küldő ország. Bár ha a különböző utódállamok adatait összeadjuk, akkor a volt Jugoszlávia területéről érkezettek 1829 fővel felzárkóznak a második helyre.
A románok térnyerése azért figyelemre méltó, mivel Románia és Bulgária számára január 1-től szűntek meg a munkavállalási korlátozások az EU több tagországában, így Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is. Sokan román- és bolgárinvázióval riogattak, és azzal, hogy a sok gazdasági menekült túlságosan igénybe veszi majd a szociális ellátórendszereket. Mások viszont kimutatták, hogy a bevándorlók nagyobb arányban dolgoznak és fizetnek járulékokat, mint az őslakosok, így ezek a félelmek alaptalanok.
A magyarok száma 64 429 fővel újabb rekordot döntött, bár ez az eddigi folyamatok fényében eléggé valószínű volt. A február ugyanis, a téli turistaszezon miatt mindig is erős hónap volt (lásd grafikonunkat), a trend pedig sok éve növekvő. Amint már beszámoltunk róla, a turizmus és az évi kétszeri szezon miatt az osztrák munkavállalás szezonális, télen és nyáron emelkedik meg a foglalkoztatottak száma. (Korábbi cikkeink itt, itt, itt és itt.)
A teljes osztrák munkaerőpiac 17 335 állással bővült, ennek több mint a felét, 9735 munkahelyet a külföldiek szereztek meg. A külföldi munkaerő aránya az összes foglalkoztatott között így 16,3 százalékról 16,5 százalékra nőtt.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
