A januári adatok szerint 63 251 magyar állampolgár dolgozott hivatalosan Ausztriában, több, mint eddig bármikor. Ez 1557 fővel több, mint decemberben és mintegy 9300 fős növekedés egy év alatt. Az eddigi rekordot egyébként tavaly augusztusban mérték 62 589 fővel az osztrák társadalombiztosítottak nyelvtörő nevű szövetsége, a Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger munkatársai.
Az ilyen irányú változás várható volt, mivel az osztrák foglalkoztatásra a szezonalitás jellemző, télen és nyáron megnő, ősszel és tavasszal visszaesik a létszám. Legalábbis a magyarok körében, mert az összes foglalkoztatott száma visszaesett 22 ezer fővel, eközben a külföldieké ötezerrel nőtt. A magyarokon kívül még főleg a románok (2976 fő) és a lengyelek (1197 dolgozó) tudtak új munkahelyeket szerezni, a nyugat-európaiak, törökök, az ex-jugoszláv országok polgárai kissé visszaszorultak. (Hasonlóan például az előző hónaphoz.)
Az osztrák statisztikai hivatal, a Statistik Austria a napokban azt írta, az ország lakossága tavaly 53 ezer fővel, 0,6 százalékkal nőtt és elérte a 8,5 milliót. A 2012-es évben még alacsonyabb, csak 43 700 fő volt a növekedés. A lakosság száma csakis a bevándorlás miatt nőtt, hiszen 60 300 külföldi állampolgárral volt több az év végén, mint az elején. Ez 1,06 millió főt jelent, ami 12,5 százaléka a teljes lakosságnak.
Az előzetes számok szerint a külföldiek 48,6 százaléka az EU-ból érkezett, ez 517 ezer embert jelent. Az EU-hoz később csatlakozott úgynevezett „EU-14-ek”, köztük Magyarország erősen vezetnek a bevándorlásban, e régióból 30 ezer fő érkezett, a régebbi EU-tagállamokból csak 12 500. Az EU-n kívüli bevándorlás is csak 17 800 főt tett ki.
A nagy számok ellenére ennél jóval kevesebben lettek osztrákká, a „honosítások”, azaz az állampolgárságok elnyerésének száma 4,4 százalékkal emelkedett, de így is csak 7418 főre rúgott. Vezettek a törökök 1108 fővel, Bosznia és Hercegovina polgárai közül 1039-en, Szerbiából 824-en, Oroszországból 430-an, Koszovóból 348-an kaptak állampolgárságot. A magyarokat nem jegyezték a toplistán.
Az osztrák állampolgárság megszerzéséhez általában sok évig kell várni, ezért lehet az, hogy a bevándorlásban jóval korábban, 10-20 éve élenjáró országok polgárai közül kerültek ki elsősorban a honosítottak.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
