Amint arról már beszámoltunk, az egy éves lakossági állampapírok kamata az idén 2,25-ről 2,0 százalékra, a három és öt éves inflációkövető kötvények (PMÁK) kamatprémiuma pedig 2,75-3,25 százalékról 1,75-2,25 százalékra mérséklődött. Ám az eurós magyar kötvényeknél (PEMÁK) is visszavettek a kamatprémiumból, százalékban még jobban is, mint a forintosaknál.
A korábbi két eurós magyar kötvénynél (2018/X és 2019/X) a kamatprémium 2,0 százalék volt, ez a 2014-es enyhén negatív és a 2015-ös 0,2 százalékos Eurózóna-infláció alapján 2,0, illetve 2,2 százalékos kamatot eredményezett az első évre. A nemrég indult új, 2020/X jelű értékpapírnál már csak 1,0 százalék a prémium, ami viszont tavalyról 1,1 százalékos euróinflációhoz adódik hozzá. Így a kezdő kamat évi 2,1 százalék – ez azonban jóval kevesebbet ér, mint a korábbiaknál a 2,0 vagy 2,2.
Ha ugyanis az infláció nulla, de kapok egy évre két százalék kamatot, akkor egy év múlva két százalékkal több terméket, szolgáltatást tudok megvenni, mint most. De ha az infláció közben egy százalék, akkor csak egy százalékkal többet. (Ha pedig három százalék, mint a forintnál, akkor a pénzem értéke csökken, egy százalékkal kisebb lesz a vásárlóereje, mint volt. Mint a forintos befektetéseknél, lásd itt.)
Így tehát a kamatprémium feleződése rosszul érinti a befektetőket, sokkal kevésbé éri meg a kötvényeket vásárolni, mint korábban. Lényegében nem is a nominális kamat számít a pénz, jelen esetben az euró értékének megőrzése szempontjából, hanem az infláció feletti többlet, a reálkamat. Ez az, ami most feleződik. Lehet évi tíz százalékos is a kamat, ha 11 százalék az infláció, rosszabbul járunk, mint például két százalék kamattal nulla százalék infláció mellett.
Eleve probléma az is, hogy az inflációkövető kötvények késve követik az inflációt. A 2020/X az idén az első félévben a 2016-os inflációt követi, jövőre, 2018-ban kezdetben a 2017-est, és 2019-ben a 2018-ast. Ez emelkedő infláció mellett azt eredményezheti, hogy mindig le leszünk maradva.
Az első félévben, az erre az évre előre jelzett 1,7 százalékos euró-pénzromlás idején csak 2,1 százalékkal kamatozik a kötvényünk. (A kamatmegállapítás fél évente történik, a decemberi mellett a júniusi infláció alapján is.) Később már javulhat a helyzet, ha ezek a becslések bejönnek – ritkán szoktak pontosak lenni –, mert lehet majd, amikor 1,6 százalékos infláció mellé jár majd 2,7 százalékos kamat is. (Az Európai Központi Bank márciusi előrejelzése angol nyelven, 11. oldal.)
Szerdán a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi piaci ára is csökken. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbak lesznek a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
